2001. augusztus 14. 11:00

Magyarország kínálja a legkedvezőbb üzleti környezetet a következő öt évben Közép-Európában - vélekedik az Economist Intelligence Unit (EIU).

Magyarország kínálja a legkedvezőbb üzleti környezetet a következő öt évben Közép-Európában -- vélekedik az Economist Intelligence Unit (EIU). A brit kutatóintézet friss rangsorában Magyarország alig marad el Japántól. A rendszerváltók hosszú távú kilátásait illetően az EIU tavasz óta még optimistábbá vált.

Magyarország a következő öt év várható üzleti környezetére kapott osztályzata alapján már közelebb áll az egy hellyel előtte található Japánhoz, mint az egyetlen EU-tagként hátrább rangsorolt Görögországhoz. Míg e két ország pontszáma a tavaszi felmérés óta stagnált, Magyarország kismértékben javított osztályzatán .

Némileg kedvezőbb pontszámot értek el más rendszerváltó államok is az EIU tízes skáláján. A májusi osztályzatához képest a térségben különösen a sereghajtók közé tartozó Bulgária és Románia javított sokat. Ezzel együtt is a következő öt évben a várhatóan legnagyobb fejlődést mutató kelet-európai régió átlagos osztályzata alapján a közepes kategóriába tartoznak, igaz, ez előrelépés az 1996--2000 közötti időszakra kapott "szegényes" minősítéshez képest. "Jó" osztályzattal csak a négy visegrádi ország büszkélkedhet a térségben.

A listavezető Hollandia elsősorban a politikai stabilitás, a külföldi befektetéseket bátorító politika, a liberális kereskedelmi rezsim és a különböző finanszírozási forrásokhoz való jó hozzáférés okán lehet a legjobb hely az üzletelésre a következő fél évtizedben. A rövid távú nehézségek ellenére az Egyesült Államok őrzi második helyét, míg Nagy-Britannia a magánvállalkozásokkal és a külföldi tőkével kapcsolatos politikája, valamint az ország kedvező finanszírozási helyzete miatt jöhetett fel a dobogó harmadik fokára.

A jövőben valamelyest felzárkózhat a tengerentúlhoz Nyugat-Európa, ahol a monetáris unió megteremtése közben javult az államháztartások helyzete, s csökkent az infláció, és a növekvő makrogazdasági stabilitást a dereguláció irányába tett lépések kísérték. Különösen a versenypolitika fejlődése és a folytatódó technológiai váltás teszi vonzó üzleti tereppé Európát.

Még nagyobb fejlődést vár az EIU a feltörekvő régiókban. A Kelet-Európát megelőző ázsiai és latin-amerikai térség, valamint a sereghajtó Közel-Kelet és Afrika azonban egyaránt a kelet-európaitól elmaradó javulásra számíthat.

Az EIU tíz kategóriában összesen 70 mutató vonatkozásában osztályozza az üzletvitelt segítő vagy hátráltató tényezőket, majd ezek súlyozott átlagolásával határozza meg az egyes országok 1 és 10 közötti pontszámát. A felmérés a világ 60 országára terjed ki.

Magyarországon a 2001--2005 közötti politikai környezetet jellemző pontszámok csaknem változatlanok az 1996--2000 közötti időszak értékeléséhez képest; az EIU az átláthatóság javulására számít. A makrogazdasági klímát javítja az árfolyamrendszer változása, negatívum viszont a folyó fizetési mérleghiány várható növekedése. Magyarországnak a világkereskedelemből való piaci részesedése annak ellenére tovább növekedhet az EIU értékelése alapján, hogy az exportbővülés üteme némileg lassul a brit kutatók szerint. Továbbra is gyenge pontja a magyar üzleti környezetnek a magas áfa és a jelentős tb-járulék. Javulásra számít viszont az EIU a tulajdonjogok, ezen belül is a szellemi tulajdon védelmében. Jelentős infrastruktúra-fejlesztést is vár a brit intézet a távközlés és az úthálózat terén egyaránt.

Várható üzleti környezet, 2001--2005*.
Helyezés Ország Pontszám.

1. Hollandia 8,84.
2. USA 8,80.
3. Nagy-Britannia 8,75.
11. Németország 8,51.
15. Franciaország 8,26.
19. Ausztria 8,04.
22. Olaszország 7,85.
26. Japán 7,36.
27. Magyarország 7,26.
29. Görögország 7,15.
30. Lengyelország 7,07.
32. Csehország 7,01.
33. Argentína 6,99.
35. Szlovákia 6,57.
41. Kína 6,15.
47. Bulgária 5,94.
50. Oroszország 5,49.
55. Románia 5,24.
58. Ukrajna 4,95.
60. Irán 4,20.

* Tíz kategória 70 politikai-gazdasági-társadalmi mutatójának átlaga (1 = legrosszabb, 10 = legjobb).

Forrás: EIU