Valószínűtlen a 15-20 éves felzárkózás

Lapunk számításai szerint valószínűtlen, hogy 15 év alatt elérhetjük az unió fejlettségi szintjét. Ehhez hosszabb távon az unióét 3,5-4 százalékponttal meghaladó növekedést kellene produkálnia a magyar gazdaságnak. Írországnak ugyanis sikerült a felzárkózás, ám ott éves átlagban 8-9 százalékos volt a növekedés. Szakértők szerint az unióval történő közvetlen összehasonlítás helyett a gazdasági növekedést önmagában kellene vizsgálni.

Lapunk számításai nem támasztják alá Matolcsy György gazdasági miniszter optimizmusát, miszerint Magyarország jó gazdasági teljesítmény mellett 15 éven belül elérheti az EU fejlettségi szintjét (Matolcsy erről a kormány idei első ülésén beszélt). Ha ugyanis a fejlettséget az egy főre jutó nemzeti jövedelemmel mérjük, a felzárkózás időtartama a két gazdasági egység növekedésének különbségétől függ. Így, ha például a magyar GDP-növekedés 1,5 százalékkal haladja meg az unióét, 2044-ben érheti el a gazdaság teljesítménye az EU-szintet. Természetesen nagyobb ütemkülönbség esetén már korábban is "befogható" Nyugat-Európa: 3,5 százalékos differencia esetén éppen húsz év múlva fog megegyezni az egy főre jutó GDP az uniós átlaggal.

Így ahhoz, hogy tizenöt év múlva Nyugat-Európához hasonló gazdasági teljesítménnyel rendelkezzen az ország, évente négy százalékkal kell gyorsabban növekednünk, mint az EU-tagországok. Bár 1997 óta dinamikusan bővül a gazdaság, ilyen jó eredményt még nem sikerült produkálni. Az évtized legnagyobb GDP-növekedési adatának számító 2000-es teljesítmény a legújabb prognózisok szerint mintegy két százalékponttal múlta felül az euróövezet gazdasági bővülését.

Elképzelhető, hogy Magyarország néhány éven keresztül produkálhat olyan teljesítményt, amely a két évtized alatt történő felzárkózáshoz szükséges, de az igen valószínűtlen, hogy ezt húsz éven keresztül fennálljon -- véli Rácz Anikó, a CA-IB makroelemzője.

A pozitív példákat keresők többnyire Írországban találják meg azt a fejlődési trendet, amely alátámasztaná az optimistább forgatókönyveket. A szigetországban több év átlagában is 8-9 százalék körüli GDP-növekedést mértek, amely az egykori szegény tagállamot az EU fejlettebb országai közé emelte.

Arra, hogy tizenöt-húsz éven keresztül 3-3,5 százalékponttal nagyobb GDP-növekedést produkáljon a magyar gazdaság, kevés az esély -- mondja Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője. A gazdasági növekedés még öt-tíz éves átlagokban sem lehet állandó. Minél inkább közelít Magyarország az unió fejlettségi szintjéhez, annál kevésbé valószínű, hogy jelentős eltérés legyen a növekedési ütemek között. Ezért a gyors felzárkózáshoz most az átlagosnál nagyobb differenciára lenne szükség -- véli az elemző.

A dinamikus fejlődéshez mindenképpen arra lenne szükség, hogy a beruházások volumene, illetve a nemzeti jövedelemhez mért aránya növekedjen. A Világbank egy (korábbi) tanulmánya szerint a tartósan magas ütemű bővüléshez a jelenlegi 22-23 százalékos beruházási rátának 28 százalékra kellene emelkednie. Hazai elemzők szerint a magyar munkapiacon időnként már jelentkező túlkeresleti viszonyok nem segítik a gyors növekedést. A tartalékok inkább a közvetlen tőkebeáramlások magas szintjében, a területi egyenlőtlenségek csökkentésében és a további gazdasági szerkezetátalakításban lehetnek.

Ugyanakkor sok szakértő az "utolérés-elmélet" elhibázott filozófiájára is felhívja a figyelmet. Bár az igaz, hogy nem szerencsés egy szoros gazdasági együttműködésben a legszegényebbek szerepét felvenni, mégsem érdemes feltétlenül az unióhoz való közeledést első számú szempontnak tekinteni. A magyar gazdaság konjunktúrafüggőségét ismerve valószínűleg Magyarország jobban járhat, ha az unióra gazdasági virágkor köszönt be, amely a magyar gazdaságot is húzná. Ez még akkor is kedvezőbb forgatókönyv lenne, ha az euróövezet stagnálása mellett esetleg a GDP-növekedés terén nagyobb különbséget lehetne realizálni.