Változóban a hazai kiskereskedelem szerkezete

Az élelmiszerbolt már nem olyan nagy sláger

Üzlettípusonként vizsgálva, 2003-ban a legnagyobb számban (851-gyel) a kultúr-, és egyébiparcikk-üzletek gyarapodtak. (Ezek között elsősorban a mobiltelefon-, állatieledel-, virág-, papír-írószer-, sportszer-, számítógép-, irodagép-, szoftver-üzletek száma nőtt.) A második legnagyobb számban növekvő üzletcsoport az iparcikk jellegű vegyes üzletek, a harmadik a textil-, ruházati és lábbeliüzletek köre volt. Kevésbé növekedett a gépjármű- és járműalkatrész- és az illatszer-üzletek száma is.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek állománya éves szinten 248-cal (ezen belül a IV. negyedévben 13-mal) csökkent. Különösen a kisebb alapterületű, vegyes termékkörű üzletek körében volt jelentős a visszaesés, de csökkent a dohányszaküzletek, a hús-, húskészítmény-, baromfi-szaküzletek, valamint a hal- és halkészítményüzletek száma is.

A bekövetkezett változások hatására az országos kiskereskedelmi üzlethálózatból növekedett a kultúr- és egyébiparcikk-üzletek aránya a 2002. december végi 24,6%-ról 2003. december végére 24,8%-ra, az iparcikk jellegű vegyes üzleteké 2,5%-ról 2,7%-ra, a gépjármű- és alkatrészüzleteké 5,0%-ról 5,1%-ra, az illatszerüzleteké 1,4%-ról 1,5%-ra. Csökkent az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek részesedése 31,4%-ról 30,9%-ra, a bútor-, műszakicikk- és vasáruüzleteké 12,5%-ról 12,4%-ra, valamint a használtcikk-üzleteké 3,4%-ról 3,3%-ra.

Aprózott a tulajdonosi szerkezet

2003. december végén az országban működő 165,2 ezer kiskereskedelmi üzletet 112,1 ezer vállalkozás üzemeltette. Miközben 2003-ban 1,8 ezerrel nőtt a működő üzletek száma, az üzemeltető vállalkozások száma 960-nal gyarapodott. A kiskereskedelmi üzletet üzemeltető gazdasági szervezetek között a társas vállalkozások száma a 2003. évben 2,2 ezerrel (53,1 ezerre) nőtt, az egyéni vállalkozások száma 1,2 ezerrel (58,6 ezerre) csökkent.

2003 végén egy gazdasági szervezet átlagosan 1,47 üzletet működtetett. Egy átlagos társas vállalkozáshoz 1,72, míg egy egyéni vállalkozáshoz 1,25 kiskereskedelmi üzlet tartozott. Miközben az egy vállalkozáshoz tartozó üzletszám lassú ütemben, folyamatosan növekedett (2000 végén még 1,45 volt), csökkent a különbség a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók által üzemeltett átlagos üzletszám között (2000 végén még egy társas vállalkozásásra 1,77, egy egyéni vállalkozóra 1,23 üzlet jutott).

1999 végéig több kiskereskedelmi üzletet működtettek egyéni vállalkozók, mint társas vállalkozások. Azt követően a társas vállalkozások által üzemeltetett üzletek súlya évről évre nőtt. Arányuk 2002 végére 54,1%-ra, 2003 végére 55,3%-ra emelkedett.

Csökkent a legkisebb boltok száma

Az üzletláncok átalakulása, összeolvadása következtében az utóbbi években csökkent a 10-nél több üzletet üzemeltető vállalkozások száma. A jelentősebb üzlethálózattal rendelkező gazdasági szervezetek száma 2000 végén még 448 volt, 2002. végére 429-re, 2003 végére 421-re csökkent. Az 1 üzletet üzemeltetők száma 2003-ban 367-tel (86 788-ra), a 2-10 üzletet üzemeltetőké 601-gyel (24 873-ra) nőtt.

Az üzemeltető gazdasági szervezet főtevékenysége szerint vizsgálva, 2003 végén a kiskereskedelmi üzlethálózat 66%-át működtették kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások, míg az ettől eltérő főtevékenységűek közül a legmagasabb arányt a nagykereskedelmi és ipari (8-8%) vállalkozások üzletei képviselték.

A 2003. évi üzlethálózat-bővülés túlnyomó részben (74%-ban) a kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások üzleteinél következett be. A más főtevékenységű vállalkozások üzleteinek száma összességében kissé (1%-kal) nőtt, belső szerkezete kismértékben átalakult. Jelentősebb számban (100-400 üzlettel) nőtt az üzleti szolgáltatási, az építőipari és a személyi szolgáltatási főtevékenységű vállalkozások kiskereskedelmi üzleteinek száma, miközben számottevően (100-150 üzlettel) csökkent a szállítási, vendéglátási és ipari vállalkozásoké.

Kapcsolódó anyagok
Lassul a hipermarketek terjeszkedésének üteme
Egyre többen vásárolnak vasárnap