Nem látszik az alagút vége
A júliusi 2,6 százalékos és az augusztusi 2,4 százalékos visszaesés után azt gondolhattuk, hogy ennél már nincs lejjebb a kiskereskedelmi forgalomban, azonban a szeptemberi adat ismét kellemetlen meglepetést okozott. A tavalyi év hasonló időszakához képest 3,1 százalékkal csökkent az üzletek forgalma naptárhatással kiigazítva, ez pedig 2010 júniusa óta a legnagyobb visszaesés.
Vagyis mostanra kijelenthető, hogy a magyar belső fogyasztást elérte a válság második hulláma. 2009 elejétől a következő év közepéig folyamatosan csökkent a kiskereskedelem forgalma év/év alapú összevetésben, majd egészen idén tavaszig-nyár elejéig stagnálás volt tapasztalható, folyamatosan az előző évi szint körül ingadozott a fogyasztási adat. Idén április óta azonban ismét folyamatosan egy százalék feletti a visszaesés mértéke, a szeptemberi pedig sorozatban a harmadik hónap volt, amikor a két százalékot is meghaladta a csökkenés.
Az előző hónaphoz képest szeptemberben 0,4 százalékos volt a boltok forgalmának csökkenése, ez szintén zsinórban a harmadik hónapban mutatott negatív értéket, legutóbb júniusban mért stagnálást a KSH. 2012 első kilenc hónapjában egyébként 1,5 százalékkal volt alacsonyabb a forgalom a tavalyi év hasonló időszakánál, összesen 5983,2 milliárd forintot költöttünk el az üzletekben. Összegszerűen egyébként a szeptemberi 716,8 milliárd forintos forgalom is kiábrándító volt, hiszen június óta nem volt példa ennél alacsonyabb összegre.
Már élelmiszerre is alig költünk
A statisztikai hivatal részletes adatait vizsgálva az derül ki, hogy szeptemberben is a már-már szokásos termékcsoportok okozták a visszaesést a teljes forgalomban. A legnagyobb mértékben továbbra is a tartós fogyasztási cikkek forgalma esik, bútorra és műszaki cikkre 11,3 százalékkal költöttünk kevesebbet, mint egy évvel korábban, további rossz hír, hogy a visszaesés gyorsul, ennél rosszabb adatra legutóbb májusban volt példa.
Kellemetlen meglepetést okozott az élelmiszerek bolti forgalma, mely 3,7 százalékkal esett vissza tavaly szeptemberhez képest, augusztussal összehasonlítva pedig 0,7 százalékkal kevesebbet költöttünk el élelmiszerboltokban. Ennél nagyobb éves visszaesésre legutóbb 2010 májusában volt példa. A nem élelmiszer termékek forgalma összességében 3,3 százalékkal esett vissza tavaly szeptemberhez képest, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek már említett zuhanása volt a legjelentősebb. Üzemanyagra 3,1 százalékkal költöttünk többet, mint egy évvel korábban, míg az egyéb iparcikkek piacán a csökkenés 2,8 százalékos volt.
A pozitív oldalon továbbra is néhány kis súlyú termékcsoport szerepel: a csomagküldő és internetes kereskedelem forgalma például 22,6 százalékkal emelkedett tavaly szeptemberhez képest, használtcikkekre 8,3 százalékkal, illatszerre pedig 7,1 százalékkal költöttünk többet, mint egy éve. Emellett ki lehet még emelni a ruházati cikkek forgalmának 5,2 százalékos emelkedését, valamint a gyógyszerforgalom 2,9 százalékos növekedését.
Összegszerűen élelmiszerre szeptemberben 309,1 milliárd forintot fordított a lakosság, ez május óta a legkevesebb volt és jelentősen elmaradt az előző két hónap 331 milliárd feletti adatától. Nem élelmiszer termékekre 263 milliárd forintot fordítottunk, ami kismértékű emelkedést jelentett augusztushoz képest.
Európában a magyar kiskereskedelem visszaesése továbbra is a legrosszabbak között van, hiszen az Eurostat eddigi adatai szerint csak Spanyolországban, Portugáliában és Szlovéniában esett a magyarnál nagyobb ütemben a fogyasztás egy év alatt. Persze azt hozzá kell tenni, hogy a görög és a ciprusi adat még nem ismert, de az előző hónapok számait látva szinte biztos, hogy ők is mögöttünk vannak még a rangsorban. Emellett még esetleg a hollandokat és az olaszokat is megelőzhettük, de ők eddig szintén nem közölték szeptemberi statisztikájukat. A kontinens "bajnoka" Észtország, ahol hajszál híján 10 százalékkal nőtt a boltok forgalma egy év alatt, mögöttük Luxemburg áll 7,1 százalékos bővüléssel, de bőven irigyelhetjük a románokat is, hiszen délkeleti szomszédunknál 5 százalékkal volt magasabb a fogyasztás, mint tavaly szeptemberben.
Az elemzőt meglepte a zuhanás, az NGM-et nem
"A várakozásainkat meghaladó mértékben, 3,1 százalékkal csökkentek a kiskereskedelmi eladások szeptemberben az előző évihez, 0,4 százalékkal az előző hónaphoz képest. A kiskereskedelmi forgalomra negatív hatással van a reálbérek csökkenése, a stagnáló munkaerőpiac, a nyomott - bár kissé javuló -fogyasztói bizalom és a háztartások folytatódó mérlegkiigazítása, amit a forint erősödése részben ellensúlyozhat a devizahiteles háztartások esetében. Az éves átlagos visszaesés 1,7 százalék lehet. Mivel a fogyasztás visszaesése jövőre csökkenő ütemben folytatódhat, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése 1 százalék körül alakulhat" - kommentálta a mai adatot Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) azonban a jelek szerint nem lepte meg a visszaesés, hiszen ők közleményükben egyrészt a kis súlyú növekvő termékcsoportokat emelték ki, másrészt megállapították, hogy a "kedvezőtlen adat nem magyar-specifikus jelenség, ez a tendencia Európa számos más országára és a régióra is jellemző". A kormány kiemeli például, hogy a visegrádi országok közül egyik sem tudta növelni forgalmát, bár a cseh adat még nem ismert. "Bulgária hazánkkal azonos ütemű mérséklődést mutatott, míg Szlovénia 4,5 százalékos visszaesést szenvedett el" - áll a közleményben, mely "meglepő módon" nem tesz említést a román kiskereskedelem 5 százalékos bővüléséről.
Beke Károly
mfor.hu
