Pénteken tartják a téli olimpia nyitóünnepségét Vancouverben. Kanada arra készül, hogy elkápráztassa a világot, de az anyagiak sem mellékesek. Az esemény közvetetten dollármilliárdokat hozhat az országnak, és erre jönnek még az olyan dollárban nem kifejezhető bevételek, mint például az imázsépítés, az, hogy két hétig most minden sportrajongó Vancouverre figyel.
Az eredetileg tervezett összeg tízszeresébe kerülhet
Vancouver hét éve a dél-koreai Pjoncsang és az ausztriai Salzburg előtt nyerte el az idei olimpia megrendezésének jogát. Akkor még 600 millió dolláros (115,8 milliárd forintos) költségvetést terveztek az esemény szervezői, azóta ez az összeg a tízszeresére hízott, mostanra 6 milliárd dollár körüli büdzséről szólnak a hírek.
A rendezés költségeit 2004-ben 1,354 milliárd dollárra becsülték, 2009 közepére ez 1,76 milliárd lett. Ebben egyetlen cent állami támogatás sincs, jórészt a szponzori pénzekből és a közvetítési jogok értékesítéséből fedezték. Az adófizetők pénzéből 580 millió dollárt költöttek az eseménynek otthont adó helyszínek felújítására és megépítésére, illetve eredetileg 200 millió dollárt különítettek el a biztonsági kiadásokra. A biztonsági költségek aztán nagyon elszaladtak, mára már egymilliárd dollárra becsülik őket. A fennmaradó összeget infrastrukturális beruházásokra költötték.
Csak a nyitó- és záróünnepélyre 40 millió dollárt (több mint 7,5 milliárd forintot) költenek, melynek felét a kanadai kormány állja. A szervezőbizottság célja az, hogy a show-val elképráztassa a világ több milliárd tévénézőjét és a helyszínen lévő 60 ezer nézőt a stadionban.
A PriceWaterhouse Coopers könyvvizsgáló cég számításai szerint az olimpia nagyjából 10 milliárd dolláros bevételt hoz közvetetten a régiónak és Kanadának, a közvetlen bevételek pedig egymilliárd dollár körül lehetnek. A környékbeli szállodák tulajdonosai már alig várják az esemény kezdetét. A nemzetközi lapok helyszíni riportjai szerint a legtöbb hotel már az olimpia teljes idejére szinte százszázalékos foglalással rendelkezik.
Hó nélküli téli olimpia?
A városnak több komoly gondja is volt még néhány nappal a játékok megnyitása előtt: egyrészt minden idők legmelegebb telét élik a környéken, így például a sí- és snowboard versenyeknek otthont adó hegyoldalakon alig van hó. Ezért távolabbi városokból teherautóval szállítják a havat Vancouver környékére. A szervezők valószínűleg nem erre gondoltak akkor, amikor "zöld olimpiaként" hirdették az eseményt.
A téli olimpia egyébként nem csak Kanada harmadik legnagyobb városát, a több mint félmilliós (agglomerációval együtt bő kétmilliós) Vancouvert érinti, hanem az egész környékre kiterjed. Soha nem volt példa még arra, hogy két olimpiai falut építsenek fel külön a szervezők, most azonban ezt is meg kellett valósítani, mert a több eseménynek otthont adó Whistler Olimpiai Központ mintegy 100 kilométerre van Vancouvertől.
Whistlerben az idei olimpiára építettek fel egy központot, melynek költsége közel 120 millió dollár volt, a létesítmény 2008 novemberében nyílt meg. A pénteken kezdődő olimpia összesen tíz helyszínen zajlik majd, ezekből hét Vancouverben vagy az agglomerációban, három pedig a Whisler-hegységben van.
A másik komoly nehézséget a hajléktalanok jelentik. Az olimpia szervezői jó előre bejelentették, hogy a játékok kezdetére felszámolják a hajléktalanságot a városban, az utóbbi napokban azonban több külföldi lap tudósítója is találkozott otthontalanokkal Vancouverben, akik arra panaszkodtak, hogy a tervekből szinte semmi nem valósult meg. Az utcán élők szerint a szervezőbizottság beérte annyival, hogy igyekszik eltakarni a város "sötétebbik arcát", azaz úgy tesz, mintha nem venne tudomást a problémáról. A becslések szerint 2001 óta háromszorosára emelkedett a hajléktalanok száma Vancouverben, mostanra nagyjából 3600-an vannak.
