Varga Mihály - aki nemzetgazdasági miniszterként a szakképzésért is felel majd - ismét megerősítette: gazdaságpolitikai irányváltásra nincs szükség, azt a munkát kell folytatni, amit 2010-ben elkezdtek. Az adósságnövekedés megállt, a családoknak is igyekeztek segíteni, hogy kezeljék a devizahitelezésből adódó csapdahelyzetet. Mint mondta: a foglalkoztatás növelésében szintén értek el eredményeket, 150 ezer emberrel többnek van munkája a kormányváltáshoz képest, ugyanakkor még van teendő. Magyarországon 8 millió aktív állampolgárból 3,9 millió dolgozik, és az unió 27 országa közül Magyarország a 26. Ahhoz, hogy a munkaerő-piaci deficitet csökkentsék, átlátható, és a piaci körülményekhez igazodó szakképzési rendszerre van szükség - emelte ki a miniszteri poszt várományosa.
A leendő tárcavezető meghallgatása során kitért az új szakképzési jogszabályok elfogadására, és jelezte: az új felnőttképzési törvényjavaslatot már beterjesztették, azt hamarosan tárgyalja a parlament. A Nemzeti Foglalkozási Alap vonatkozó keretéből eddig 803 millió forintos támogatást nyújtottak a cégek saját dolgozóik képzésére, és példaként autóipari vállalkozásokat említett. Több mint 3.500 új dolgozó képzését tudták megvalósítani az érintett cégek így - jelezte.
A szakképzési iskolák átvételéről kiemelte: azt eddig nagyobb veszteség nélkül sikerült végrehajtani, az a cél, hogy a vagyon, ami itt van, továbbra is a szakképzést szolgálja, vagyonveszteség ne történjen.
Fontosnak tartotta, hogy az iskolákat a gyakorlati képzésben tegyék érdekeltté, Varga Mihály szerint az OKJ átláthatóvá tételével ebben az irányban jelentős lépés történt. Kitért arra is, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara február 28-i határidőre elkészítette a szakképzési kerettanterveket.
Jelezte: 2012-ben 50 milliárdot terveztek a szakképzési hozzájárulásból, és 77 milliárd érkezett be.
Ferenczi Gábor (Jobbik) azt kérdezte, hogy mi lesz a tankönyvek 5 százalékos áfájával és a pedagógus életpálya-modell sorsa. A bértábla rendezése nem várathat magára - szögezte le. A szakképzési hozzájárulás kapcsán arra volt kíváncsi: hány olyan képző cégről tudnak, amelyek tönkrementek, amiatt, hogy a szakképzési hozzájárulást sokkal kisebb arányban lehet a saját dolgozók képzésére fordítani.
Hiller István (MSZP) a kormányfő évértékelőjét idézte fel, és azt mondta: éppen most verik szét azt a szakképzési rendszert, amelyben tanulmányaikat folytató diákok nemzetközi sikereket értek el. Nem fog úgy működni a rendszer, hogy ezek a fiatalok heti egy órában tanulnak majd matematikát, vagy irodalmat - vélte. Azt kérdezte, hogy tesz-e lépéseket az elméleti képzések arányának megváltoztatásáért.
Pokorni Zoltán (Fidesz) a testület elnöke arról beszélt, hogy Németországban a képzésbe bekapcsolódó cégek fizetnek, míg Magyarországon pénzt kérnek. Az alapiskola ott kilenc éves, és emellett hosszabb a tanév. Egy német fiatal 50 százalékkal több közismereti órát kap, stabilabb alapokra épül a szakképzés. Magyarországon ez homokvár, a szakképzésbe bekapcsolódók nem az iskolarendszer legsikeresebb diákjai - állapította meg, hozzátéve: a három és négyéves képzési formára egyaránt szükség van.
Megfontolandó, hogy az MKIK az ellenőrzésben szerepet játsszon - jegyezte meg a bizottsági elnök.
Révész Máriusz (Fidesz) azt mondta: az elmúlt időszakban a szakképzésben részt vevők mintegy 30 százaléka lemorzsolódott, és ez az arány a hátrányos helyzetű gyermekeknél még rosszabb. Szerinte nem biztos, hogy egységesen kell kezelni a szakképzést és minden képzésnél 3 éves időtartamot kell meghatározni - vetette fel. Arra volt kíváncsi, lát-e lehetőséget a rendszer differenciálttá tételére.
Varga Mihály válaszában partneri kapcsolatot ajánlott a bizottságnak a szakképzés területén. Minden javaslat, ami érkezik hozzájuk a képviselőktől, "vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze" - fogalmazott, megjegyezve: érzékeli a bizottság kritikus észrevételeit.
A kamarára való támaszkodás által csak jobb lehet a rendszer, az oktatási rendszernek alkalmazkodnia kell az ország, és a gazdaság igényeihez - fejtette ki.
Kiemelte: a mostani félév legfontosabb államháztartási kihívása, hogy a túlzott deficit eljárás alól kikerüljön Magyarország, 500 milliárd forint a tét, ennyi uniós támogatástól esnénk el, ezért nem szabad kockáztatni, az elfogadott költségvetés pedig kijelöli a pályát - mutatott rá a leendő miniszter.
Az életpálya-modell indítása a gazdasági teljesítménytől függ, mindent megtesznek, hogy még idén bevezessék. Néhány hónap múlva lehet biztosan dönteni - jegyezte meg. A leendő miniszter jelezte: a szakképzési rendszer differenciálását elképzelhetőnek tartja. Van alapja Pokorni Zoltán véleményének - folytatta, hozzátéve: aggályok mindenkiben vannak, ugyanakkor a kormány a döntést meghozta és ilyen irányban tartotta szükségesnek az elmozdulást.
A bizottság 14 igen, három nem és 1 tartózkodással támogatta Varga Mihály kinevezését.
MTI
