Az elemzésnek az egyes megyékre vonatkozó 2000. és 2006. évi eredményeit elemezve megállapítható, hogy a rangsorban az élen és a végeken nem történt változás.
A sort továbbra is a főváros, Budapest vezeti, majd némiképp leszakadva következik a nyugati határvidéken elterülő, így feltehetően a határon átnyúló munka- és kereskedelmi lehetőségekből profitáló két megye, Győr-Moson-Sopron és Vas. A rangsor hátsó részében a már "hagyományosan" kevésbé tehetős keleti megyék, így Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megye kullognak.
A különbség az egyes közigazgatási egységek között továbbra sem számottevő, egyedül Budapestet tekinthetjük a vásárlóerő szempontjából kiugró területnek. Az elmúlt hat évben egyébként legnagyobb mértékben éppen a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében növekedett ez a mutató. A helyezést tekintve Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Pest megye könyvelhette el a legnagyobb fejlődést: mindhárman 2-2 pozíciót léptek előre a rangsorban.
A növekedés azonban az ország egyéb vidékeire nem vált általánosan jellemzővé, sőt négy megyétől eltekintve mindenhol visszaesés figyelhető meg. (Igaz, ennek mértéke nem nagy.) A kivételek közé tartozik a főváros, Győr-Moson-Sopron és Pest megye, ahol a vásárlóerő 2000-2006 között növekedett, illetve Hajdú-Bihar megye, ahol a fenti időszakban nem volt szignifikáns változás.
A visszaesés a helyezésekre is hatással volt: Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye egyaránt 2-2 pozícióval hátrébb szorult 2006-ban a 2000. évi állapothoz képest.
GfK CsoportKapcsolódó anyagok:
Hévíz a leggazdagabb vidéki település A bécsi fizetések negyede a budapesti bér Harmincegy évre vagyunk a nyugati bérszinttől A lakossági vásárlások csökkenése várható Hazánkban a legdrágább a Big Mac a térségben
