Az egész ország területére kiterjesztette vasárnap 18 órától a határozatlan idejű vasutassztrájkot a VDSzSz, amely eddig csak a keleti országrészt érintette. A szakszervezet azt követően döntött, a már többször felfüggesztett gördülő munkabeszüntetés folytatásáról, hogy továbbra sem született egyezség a munkaadóval folytatott tárgyalásokon. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke szombaton jelentette be, hogy a februárban megkezdett és már többször felfüggesztett sztrájk az ország Dunától keletre fekvő területeit érinti, a főváros és Cegléd kivételével Pest megyét nem. A sztrájk alatt nyújtandó elégséges szolgáltatás mértékéről nem sikerült egyezségre jutni. Kavalecz Imre közölte: a sztrájk ideje alatt a vasútvonalakon járat-kimaradásokra, útvonal-rövidülésekre kell számítani, a vonatok közlekedése ebben az időszakban kiszámíthatatlan.
Eddig a MÁV áll nyerésreA vasúttársaság úgy látja: eddig nem olyan nagy a sztrájk-támogatottság, mint ahogy azt a szakszervezet állítja. A "számháborút" most a VDSzSz fordítja saját céljai elérésére. A tények: a forgalomirányítók közül majdnem mindenki dolgozik. Ezek szerint Debrecenben 275 megjelent vasutas közül 20-an sztrájkolnak, így a sztrájkolók aránya 7,1 százalék, Miskolcon 152 forgalmi beosztású dolgozóból 27-en nem vették fel a munkát, így 18 százalékos a sztrájkban résztvevők aránya. Szegeden a 242 szolgálatra vezényelt munkatársból 9 vasutas nem vette fel a munkát, 3,7 százalékra alakult a támogatottság, áll a MÁV közleményében.
Akik inkább sztrájkolnak: néhány kocsivizsgáló, jegyvizsgáló, illetve jegypénztáros – ők a MÁV-START Zrt. dolgozói. Közülük a nappali műszakban az 1020 munkavállaló közül 154-en sztrájkolnak, vagyis a többség 866 dolgozó ellátja feladatát. Így a MÁV-START-nál 15 százalékos a sztrájkolók aránya.
A vonatközlekedés adatai sem igazolják a szakszervezet sztrájkkal kapcsolatos "derűlátását". A sztrájk ideje alatti első hét órában a 700 vonatból csupán 68 vonat maradt ki teljes útvonalon a menetrendből, további 13 járat rövidebb útvonalon szállította az utasokat, így a vonatok 88 százaléka közlekedett. Igaz, hogy ezen belül a miskolci, a nyíregyházi térségben – ahol viszonylag több jegyvizsgáló és kocsivizsgáló, illetve néhány forgalomirányító sztrájkolt – a vonatok fele tudott eljutni a végállomásra.
Miről folyik a vita?A felek 2008. december 10-én tartották a munkaügyi egyeztetés legutóbbi, 60. fordulóját, amelyen - az eddigi alkalmakhoz hasonlóan - nem jutottak megállapodásra sem a VDSZSZ követeléseiről, sem az elégséges szolgáltatásokról. A VDSZSZ egyik fő követelése, hogy minden vasutas kapjon nettó 250 ezer forintot a MÁV Cargo privatizációs bevételéből, ami a 102,5 milliárd forintból 8 milliárd forintot tenne ki. A szakszervezet továbbá - a megajánlott 6,9 százalékos bérfejlesztés mellett - 10 százalékos többlet-bérfejlesztést kér a kiszervezett MÁV-társaságok dolgozói számára a MÁV-START Zrt., a MÁV-Trakció Zrt., illetve a MÁV-Gépészet Zrt. munkavállalóinak.
A VDSZSZ, időközben kiegészítette eredeti követeléseit: a megemelt inflációs várakozásokra hivatkozva a bérek további 1,1 százalékos emelését, majd a korábban bezárni tervezett 38 mellékvonal megtartását kérte. Előbbi követelést azonban a bíróság nem minősítette jogszerűnek, míg utóbbi tárgytalanná vált, amikor a közlekedési tárca vállalta, hogy 2010-ig nem lesz vonalbezárás.
A MÁV-társaságok jogszerűtlennek és közgazdaságilag megalapozatlannak tartják a VDSZSZ követelését. A MÁV Zrt. álláspontja szerint a privatizációs törvény nem teszi lehetővé a más társaságokban dolgozók számára a kedvezményes tulajdonszerzést, így azt csak a MÁV Cargo dolgozóinak ajánlották fel a részvények 5 százaléka erejéig.
