Simor András, a jegybank elnöke a Magyar Atlanti Tanács pénteki budapesti konferenciáján azt hangsúlyozta: "a magyar vállalatok külföldi befektetései alapvetően nem hazai beruházások helyett valósulnak meg, hosszabb távon ennek hatására javul a tőkekivitelt lebonyolító magyar cégek jövedelmezősége, ennek következtében a különböző piaci változásokat jobban tudják majd kiheverni, stabilabb lesz ezeknek a cégeknek a gazdálkodása".
Az MNB szakértői szerint középtávon a makrogazdasági vonatkozásokat tekintve kedvező hatásai lehetnek a tőkeexportnak, mivel a magyar tőkekivitel révén fejlődő külföldi cégek előbb-utóbb jövedelmet termelnek, egyre inkább bevételt, hozamot eredményeznek a magyarországi vállalatoknak - tette hozzá Simor.
Veres János előadásában ismertetette a kiáramló magyar működőtőke jellemzőit. Mint elhangzott, ennek összege a 2003. évi 1,4 milliárd euró után, 2004-ben 0,8 milliárd, 2005-2006-ban pedig egyaránt 2,1 milliárd euró volt. Veres János hozzáfűzte azt is, hogy nemcsak magyar vállalatok szerepelnek a tőkeexportőrök között, hanem olyan multinacionális társaságok is, amelyeknek központja nem Magyarországon van, de regionális terjeszkedésüket Magyarországról irányítják.
A magyar gazdasági növekedés forrásait 2009-ig nemcsak a költségvetés ezermilliárd forinttal csökkenő igénye és az Új Magyarország programban felhasználható hétezer milliárd forint fejlesztési forrás jelenti, hanem a magyar cégek terjeszkedése is a világ leggyorsabban fejlődő piacain: Indiában, Kínában és Oroszországban - magyarázta Veres János. Példaként hozta fel a magyar-orosz forgalmat, amely a 2003. évi 3,6 milliárd dollárról 8,2 milliárdra nőtt 2006-ra, s ezen belül a magyar export 600 millió dollárról kétmilliárd dollárra.
