A Westbahn hét szerelvényt, naponta összesen 26 járatot közlekedtet, valamennyit a Bécs és Salzburg közötti mintegy 300 kilométeres szakaszon. Az ötszáz ülőhelyes, emeletes vagonokat és a mozdonyokat a svájci Stadler gyártotta. Mint azt az egyik alapító-tulajdonos, Stefan Wehinger korábban elmondta, 130 millió eurót fektettek be a szerelvényekbe és öt éven belül várnak nyereséget. A Westbahn évi tízmillió eurót fizet az eddig monopolhelyzetben lévő Osztrák Szövetségi Vasutaknak (ÖBB) infrastruktúra-használati díjként. A társaság a későbbiekben bővíteni akarja útvonalait.
A magán vasúttársaság piacralépése előtt a vasúti személyszállítás piacának liberalizálását előíró 2010-es uniós rendelet, illetve az ennek alapján hozott osztrák törvény nyitotta meg az utat. Wehinger, az ÖBB korábbi személyzeti igazgatója mellett a vállalkozást működtető Rail Holding másik két legnagyobb tulajdonosa Hans-Peter Haselsteiner, a Strabag építőipari konszern vezérigazgatója, valamint a francia állami vasúttársaság (SNCF). Wehinger, Haselsteiner és az SNCF egyaránt mintegy 26 százalékos tulajdonrésze mellett negyedik tulajdonosként egy svájci befektetői csoport, az Augusta Holding 22,2 százalékot jegyez a Rail Holdingban.
Az ÖBB monopóliumát ostromló új vasúttársaság szolgáltatásának minőségére, a kényelmes jegyvásárlásra, átlátható menetrendjére és a kedvező ár-érték arányra hivatkozva próbálja megnyerni magának az utazóközönséget. Válaszul az ÖBB is kilátásba helyezte egyes szolgáltatásai javítását.
A Westbahn 170 alkalmazottal kezdte meg működését, míg az állami vasút személyszállítási üzletága háromezer-ötszáz, az ÖBB Holding egésze 43 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Az ÖBB naponta 72 összeköttetést kínál a főváros és Mozart városa között. Mindkét vasút mintegy három óra alatt teszi meg az utat.
A marketing és a jogi eszközök terén már jóval a startpisztoly vasárnapi eldördülése előtt megindult a harc két vállalat között. A Westbahn követelte, hogy az ÖBB más csatlakozó járatokhoz hasonlóan a társaság járatait is vegye fel utastájékoztató rendszerébe. Miután egy gazdasági bíróság kötelezte erre az ÖBB-t, az fellebbezést nyújtott be és megszüntette az ingyenes menetrendek kiadását.
A Westbahn perre akar menni az ÖBB ellen az állami vállalat akciós viteldíjai miatt is. Haselsteiner és Wehinger azzal érvelnek, hogy az ÖBB évente mintegy hatszáz millió euró támogatást kap az államtól és a tartományoktól, így az akciós díjszabás versenytorzító hatású. Az ÖBB vitatja a versenyellenes hatást és azzal érvel, hogy a támogatást nem az ajánlatban érintett járatokra, hanem célzottan a vidéki hálózat korszerűsítésére és fejlesztésére fordítják. Az ÖBB álláspontja szerint közvetve a Westbahn is kedvezményezettje az állami támogatásnak, mert a tényleges működtetési költségnél alacsonyabb bérleti díjat fizet.
Az új vállalat szerelvényein megtalálható dohányzó vagonokat az egészségügyi minisztérium kifogásolta, a nyilvános létesítményekre vonatkozó dohányzási tilalomra hivatkozva.
Közlekedési szakértők arra számítanak, hogy a szolgáltatás minősége és a vasúti összeköttetések terén várható a versenytől kedvező hatás, de az árak nem csökkennek majd. Mint arra Sebastian Kummer, a Bécsi Egyetem közlekedési intézetének vezetője az osztrák rádiónak (ORF) nyilatkozva rámutatott, Christian Kern ÖBB-vezérigazgató már nem sokkal a kinevezése után bejelentette, hogy javítani akarja a vállalat gazdaságosságát és a szolgáltatás minőségét. Kummer szerint a folyamat most felgyorsulhat a Westbahn jelentette nyomás miatt. A szakértő szerint arra lehet számítani, hogy összességében többen utaznak majd vasúttal. Mindkét társaságnak, de az osztrák államnak is előnye származik abból, ha többen váltanak gépkocsiról vasútra - mondta.
Wehinger a Westbahn pénteki sajtóútja során kijelentette, hogy a viteldíjak csökkenésére ő sem lát lehetőséget, mivel az osztrák árak már jelenleg is 30-40 százalékkal alacsonyabbak a svájci és a német áraknál.
MTI
