A 4cast nevű gazdaságelemző és előrejelző csoport szakértői kiemelték: a közép-európai államoknak sok közös vonásuk van. Mindegyikük kis, nyitott gazdaság, jelentős mértékben kitéve a gépjárműágazatnak, amely a válságtól legsúlyosabban érintettek között van a pénzügyi szektoron kívül.
A térségi feldolgozóipar egésze - amely kivétel nélkül mindegyik közép-kelet-európai országban a növekedés egyik fő hajtóereje - szintén erőteljesen függ az exportkereslettől, amely az utóbbi hónapokban a mélybe zuhant. Ebből a szempontból nézve "nem ésszerűtlen" a térségre mint egységes tömbre tekinteni, áll a 4cast szerdai londoni elemzésében.
A ház szerint ugyanakkor Kelet-Európára a legutóbbi napokban nem az export vagy a GDP-teljesítmény, hanem a pénzügyi szektorral, az adósságok refinanszírozásával és a valutagyengüléssel kapcsolatos félelmek gyakorolják a fő nyomást.
Ebből az irányból nézve egyértelmű, hogy az egyes országok érintettsége különböző, és érthető, ha ezek az országok igyekeznek különbséget tenni saját maguk és a többiek között. Ez volt az egyik oka annak, hogy a 180 milliárd eurós pénzügyi keretre szóló magyar javaslatot több térségbeli társállam is elvetette a hétvégi brüsszeli informális EU-csúcson, írták a 4cast londoni elemzői.
A cég szerint ez lehet a magyarázata talán még annak is, hogy a cseh, a lengyel, a szlovák, a bolgár és a román pénzügyi felügyeleti szervek közös szerdai nyilatkozatához - amely tiltakozik az ellen, hogy a kelet-európai régiót egy egységként kezeljék - a magyar felügyelet, a PSZÁF csak késve csatlakozott. Az elemzés szerint mindazonáltal "könnyen lehet, hogy ez (a feltételezés) már az összeesküvés-elméletek birodalmába tartozik". Mindenesetre a térségi politikai döntéshozók különbségtételi erőfeszítései kezdenek eredménnyel járni: szerdán meredek kiugrással eddigi csúcspontjára emelkedett a cseh korona forintárfolyama, és a zlotyi-forint páros is követte az irányt, áll a 4cast elemzésében. A ház szerint egy nap alatt ilyen fordulatot nem fundamentális okok magyaráznak; itt spekulánsokról van szó, akik "kezdik felismerni, hogy a térségi döntéshozók üzeneteiben van valami".
A 4cast elemzői szerint sem indokolatlan a különbségtétel a kelet-európai országok között, de van egy pont, ahol ez már veszélyessé válik, és úgy tűnik, hogy a térségi vezetők nincsenek tudatában e kockázatnak. Ugyanis ha az emberek például elkezdenek sorban állni a régió bármely országának bármelyik nagybankja előtt - teljesen mindegy, hogy ennek lenne-e tényleges oka vagy sem, és az is, hogy melyik országban történik -, annak azonnali járványos hatása lenne a térség összes többi országának bankrendszerére. Egy ilyen, lélektani tényezők által terjesztett járvány bármilyen - még teljesen egészséges - bankrendszert is képes összedönteni, áll az elemzésben.
A 4cast szerint a különbségtétel rövid távon működőképesnek tűnik, és még fundamentális tényekkel is alátámasztható. Megvan azonban ennek is határa, és szélsőséges esetben visszafelé is elsülhet. Ha a legrosszabb következik be, a térség kormányai sajnálni fogják, hogy nem sorakoztak fel egységesen a közös mentőcsomag gondolata mögött, áll a londoni elemző ház szerdai értékelésében.
