3p

A dolgozóikat németországi kiküldetésben foglalkoztató magyar cégek végét jelentheti az a megállapodás, amelyet a két ország szaktárcái készülnek megkötni az úgynevezett E101-es okmányok "helytállóságának" felülvizsgálatáról. A tervezet ugyanis lehetővé tenné vitás esetekben a kiküldetéses foglalkoztatást ellenző német hatóságok számára a német jog alkalmazását. Az egészségügyi szaktárca vitatja ezt - írja a Népszabadság.

A magyar-német társadalombiztosítási megállapodás alapján kiállított igazolás bemutatása ellenére is indulhat büntetőeljárás Németországban a társadalombiztosítási járulékok meg nem fizetése miatt - ezt mondta ki október végén Karlsruhéban a német legfelsőbb bíróság.

A bíróság három, a 2004, majd 2005 tavaszán végrehajtott német munkaügyi razziák keretében munkabérek visszatartásával, elsikkasztásával vádolt magyar vállalkozók pere kapcsán foglalkozott a magyar- német társadalombiztosítási megállapodás alapján kiállított igazolásokkal.

A bíróság döntéséről kiadott közlemény ugyanakkor tartalmaz egy a magyar fél számára meglepő megállapítást. E szerint: a kiküldetésre vonatkozó, 1998. május 2-án aláírt, a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdésekre speciális szabályokat megfogalmazó államközi egyezmény "Magyarország 2004. május 1-jei uniós csatlakozásáig volt érvényben".

Egy korábbi német legfelsőbb bírósági döntés - csakúgy, mint az Európai Bíróság - kimondta: biztosítottnak kell tekinteni mindazokat, akiknek érvényes E101-es igazolásuk van. Az E101-es igazolást azoknak a külföldi kiküldetésben dolgozóknak állítják ki, akik után munkaadójuk idehaza megfizette a társadalombiztosítási járulékokat. A német hatóságok azonban nem fogadják el a magyar E101-eseket. A SoKo akciók során kiderült, ők különböző, az államközi egyezmény keretein túllépő feltételek teljesítéséhez kötnék, hogy kit tekintenek kiküldöttnek, és kit nem.

Az érintett vállalkozók szerint azonban a 2004-es SoKo Pannonia és az egy évre rá végrehajtott SoKo Bunda akcióknál is nagyobb csapást mérhet a magyar cégekre az a megállapodás, amelyet a német munkaügyi és a magyar egészségügyi tárca készít elő. Az ugyanis kimondaná, hogy amennyiben ellentmondás van az aláírásra váró megállapodás és az egyik szerződő állam belső joga között, akkor a belső jogot kell alkalmazni.

Az aláírásra váró dokumentum lényege, hogy bármelyik félnek - a gyakorlatban Németországnak - jogában áll bármikor kétségbe vonnia a magyar hatóságok által kiállított igazolások hitelességét - számol be a Népszabadság.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!