3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Hivatalos körökben a világgazdaság jövő év eleji fellendülését jósolják, azonban a privát szektor óvatosabb az előrejelzésekkel - összegezte Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) washingtoni közgyűlésének eddigi fejleményeit.

A jegybanki alelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasági kilátásait jelentős mértékben meghatározzák a világgazdaság várható folyamatai. Az IMF felszólaló képviselői, de más kormányzati tényezők, mint például az amerikai pénzügyminiszter is optimistán nyilatkoztak a várható gazdasági folyamatokról. A hivatalos vélemények szerint az év végén, de legkésőbb 2003 első negyedévében mindenképpen a fellendülés jellemzi majd a világgazdaságot és annak vezető államait.

A privát szektor képviselői ugyanakkor óvatosabbak, mert úgy látják, hogy a fogyasztói és a befektetői bizalom jelentősen megcsappant, többek között azok miatt a botrányok miatt, amelyek az Enron, a WorldCom és más cégek könyveléséhez kapcsolódnak. A jövő iránti bizalmatlanságot erősíti az Irak körüli politikai bizonytalanság is.

A jegybanki alelnök az adósságátütemezési eljárással kapcsolatos felvetéseket emelte még ki. Mint elmondta: két jelentős elképzelés van e területen. Az egyikhez szükséges az IMF alapdokumentumának megváltoztatása azért, hogy megváltozhasson az állami adósságokra vonatkozó átütemezési procedúra. Ez egy fajta törvényes eljárási rendet vezetne be ezekre az esetekre. Ennek lényege, hogy az átütemezési eljárás moratórium bejelentésével kezdődne, amelyet akkor hirdetnének meg az adott országra, amikor a problémák mutatkoznak. Ezt a megoldást a privát szektor képviselői egyáltalán nem támogatják, azt hangoztatva, hogy az alapokmány ilyen megváltoztatása csökkentené az eladósodott országokba irányuló tőkebeáramlást.

A másik elképzelés egy kollektív egyezmény kialakítását tartja szükségesnek. Ez kimondaná, hogy a kötvénykibocsátások esetén az átütemezési eljáráshoz ne kelljen a hitelezők 100 százalékával megegyezni, elegendő lenne 85-95 százalékuk beleegyezése. A privát szektor képviselői is hajlanak erre a megállapodásra, és ehhez nem kellene megváltoztatni az alapokmányt, csak a kibocsátási szerződésekben kellene érvényesíteni ezt az elvet.

Szapáry György hozzátette, hogy Magyarország is hajlik ez utóbbi kérdés megvizsgálására. Szakértők véleménye szerint azon kötvénykibocsátóknál, ahol már most is alacsony a kibocsátási felár, egy ilyen megállapodás tovább mérsékelheti azt, viszont a nagyobb kockázatú kötvényeknél e lépés megnövelheti a kockázati felárat. A magyar kötvények jelentős része a londoni jogrend szerint lett kibocsátva, ami azt jelenti, hogy hasonló feltételek szerepelnek a szerződésekben - tette hozzá Szapáry György.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!