A gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvénytervezet behatóan foglalkozik azzal a kérdéskörrel, hogy a kft.-k hárommillió forintos jegyzett-tőke-minimumára vonatkozó előírás - noha eredeti funkciója a hitelezők és a tagok védelmének elősegítése volt - a gyakorlatban alkalmatlan e feladatának betöltésére. A valóságban a törzstőke mértéke nem áll értékelhető összefüggésben a társaság működéséhez szükséges vagyonnal, és a versenyhátrány, az adminisztratív teher kiküszöbölése szempontjából ezer forintra szállítanák le a jegyzett tőke minimumát.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára, Gadó Gábor pontosította azt a lapértesülést, miszerint még évekig nem vezetik be az ezerforintos kft.-t. Elmondta: erről nem született végleges döntés, a törvénytervezetet folyamatosan véleményezik az arra hivatott szervezetek. Döntés csak a vélemények visszaérkezése és egy újabb javaslat, valamint széles körű egyeztetés után születik.
Az ellenzők szerint viszont a kodifikációs bizottság egyszer már nemet mondott az ezerforintos kft.-re, és sokan attól is tartanak, a bt.-k tömeges kft.-vé alakulása gyengítené a kevesebb mint negyed éve megszületett új társasági kódex törekvéseit. Szerintük az ezerforintos kft. kérdése legfeljebb egy-két év múlva kerülhetne elő. Ugyanakkor a piacra jutás megkönnyítése mellett érvelők szerint több európai példa van az egyfontos, illetve egyeurós cégalapításra, és számos ok, vonatkozó jogszabály miatt sem kell aggódni "komolytalan" cégek megjelenése miatt - tartalmazza a Napi Gazdaság cikke.
