Saját bevallása szerint egyetlen idegen nyelvet sem beszél a magyarok 74,8 százaléka, derül ki a Eurostat uniós statisztikai hivatal csütörtökön közzétett felméréséből. Az egy nyelvet ismerők aránya mindössze 17,6 százalék, a legalább két idegen nyelven érintkezni képes emberek (7,7 százalék) pedig egyenesen ritkaságszámba mennek hazánkban.
Mindenkitől leszakadtunk
Az első szempontot figyelembe véve Magyarország messze a legrosszabb mutatókkal rendelkezik az Unióban, amit jelez, hogy még az előttünk lévő Portugáliában is minden második ember tud legalább egy idegen nyelven.
A mezőny hátsó felében található még Spanyolország (46,6 százalék), Bulgária (44,1 százalék), Görögország (43,4 százalék), Franciaország (41,2 százalék) és Olaszország (38,6 százalék) – azaz Dél-Európában általában nem igazán törik magukat az emberek egy másik nyelv uralásáért.
Északon mindenki tud angolul
Ezzel ellentétes képet mutat Észak-Európa, ahol fehér hollónak számít a csak a saját anyanyelvén beszélni képes ember. A térségben az első hely Norvégiáé, ahol 100 emberből 97 állította, hogy a norvég mellett még egy nyelvet ismer. A második helyezett svédeknek sincs miért szégyenkezniük, hiszen 100 svédből mindössze öt olyan akad, aki csak kézzel-lábbal képes kommunikálni egy arra tévedt idegennel.
Érdekesség, hogy az abszolút első helyet a litvánok (2,5 százalék), a negyediket a lettek (5,1 százalék), az ötödiket pedig a szlovákok (7,6 százalék) bitorolják. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a balti államok lakói természetesen nem angolban, hanem oroszban jeleskednek, a szlovákok esetében pedig az Eurostat a cseh nyelvet is elismerte idegen nyelvként.
A lengyelek is verik a magyarokat
Ez azonban nem vigasztalhatja a magyarokat – már csak azért sem, mert térségünk többi országa is mérföldekkel jár előttünk. Példa erre Szlovénia, ahol a felnőtt lakosságnak mindössze 7,7 százaléka nem beszél egy nyelvet sem a szlovénon kívül. Szintén jó eredményt produkált Észtország (13,6 százalék), de a horvátok (31,4 százalék), a csehek (31,9 százalék) és a lengyelek (37,3 százalék) is nagyságrendekkel jobb eredményt produkáltak hazánknál.
Nem kerültek be egyébként az élmezőnybe a nagy nyugat-európai országok, mint például Nagy-Britannia. A szigetlakóknál háromból kettő ember beszél saját bevallása szerint egy idegen nyelvet – többségük franciát.
Nem jó reklám a befektetők szemében
A briteknél némileg jobban szerepeltek a németek, akiknél csaknem 72 százalék a németen kívül más nyelven is tudók aránya.
Az egész EU lakosságát tekintve egyébként jókora többségben vannak azok, akik nem csak anyanyelvükön képesek kommunikálni: arányuk csaknem 64 százalékra rúg a 25-64 év közötti népességen belül.
A magyarok gyászos szereplése már csak azért is figyelmeztető jel, mivel a külföldi cégek a befektetési helyszínek kiválasztásánál általában az alapfeltételek között szerepeltetik, hogy az adott országban legyen elég, használható nyelvtudással rendelkező munkaerő.
W. B.
Menedzsment Fórum
