Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Valkai Nikoletta Valkai Nikoletta

Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.

A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg. 

Magyarország a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülést a beruházások növelésével és az adók csökkentésével kívánja elérni – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta még szeptember végén a Reutersnek adott interjúban. 

“Beruházás, beruházás, beruházás, adócsökkentés és beruházás” – fogalmazott a kormányfő arra a kérdésre válaszolva, hogyan próbálná fellendíteni a magyar gazdaságot.

Az augusztus végével megszűnt munkahely-támogatási programokkal kapcsolatban Orbán Viktor továbbá azt is mondta: ha van arra indok, akkor a kormány meghosszabbítja a programot, de most mindenekelőtt a beruházásokra összpontosít. Több cikkben foglalkoztunk már azzal, hogy a programokra hány vállalkozás jelentkezett (például itt és itt), de valójában úgy látszik, a kormányzat tényleg nem lát semmilyen indokot arra, hogy folytatódjanak ezek a támogatások. Ezt megerősíti Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek a két héttel ezelőtti Kormányinfón elhangzott kijelentése is, miszerint a kormányban úgy látják, most a beruházások támogatása a legfontosabb, ez biztosíthatja, hogy jövőre növekedjen a gazdaság és legyenek munkahelyek.

Megkerestük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ), miként értékelik mindezt, illetve milyen támogatásokat tartanának elfogadhatónak.

 Az önkormányzatok is vegyék ki a részüket

"A bértámogatásnak komoly szerepe kell legyen ebben a válságban. Ugyanakkor a nagy önkormányzatoknak ki kell venniük a részüket a vállalkozások támogatásában, ahogyan azt a külföldi példák is mutatják. Mivel eddig a támogatások oroszlánrésze a kormánytól jött, a bértámogatások megoldását mi egy önkormányzatok-kormány együttműködésben látjuk. Az adott önkormányzat egy nominális, kvóta rendszerű bértámogatást ad a vállalkozásoknak, míg a kormányzat adókönnyítéssel járul hozzá a programhoz" – közölte megkeresésünkre a BKIK.

A kamara korábban már javaslatot tett például a főváros és a kormány számára a budapesti vállalkozások megsegítése érdekében: kiadáscsökkentést, fogyasztásélénkítést, átképzéseket és azok eszközszintű támogatását, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek felújításának támogatását, valamint a taxisok támogatását kérte. Emellett a tavaszihoz hasonló (Kurzarbeit) jellegű bértámogatás bevezetését is javasolta.

A BKIK októberben javaslatot tett a válságkezeléshez szükséges terhek igazságos megosztásának kiszámítási módszerére is. A BKIK szakértői a budapesti válságkezelés finanszírozását objektíven mérhető és minden fél által elfogadható matematikai számításokra alapoznák. Ilyen alap az egy főre jutó költségvetési keret, így a BKIK ezt javasolja közös számítási módszernek, eszerint minden fővárosi gazdasági válságkezelésre fordított kormányzati 100 forint mellé a fővárosnak és a kerületeknek összesen további 28 forintot kellene tennie, hogy arányos legyen a teherviselés, azaz 78-22 százalék arányban osztoznának a terheken.

Az MNB is folytatná

Nem csak az érdekvédelmi szervezetek, hanem maga a Magyar Nemzeti Bank is a munkahelyvédelmi bértámogatások folytatása és egyszerűsítése mellett érvelt szeptember végén megjelent 50 pontos javaslatcsomagjában. Ahogy fogalmaztak, a munkahelyvédelmi bértámogatásra allokált források jelentős része továbbra is rendelkezésre áll. A program meghosszabbítása során célszerű tovább egyszerűsíteni az adminisztrációt, hosszabb igénybevétel esetén emelkedő állami támogatást biztosítani és a gyermeket nevelők számára emelt összegű támogatást nyújtani.

Az élénkülés még korántsem jelent kilábalást

„Támogatjuk a kormányzat fejlesztési törekvéseit és magunk is úgy ítéljük meg, hogy a XXI. század digitális forradalmában csak akkor lehetünk nyertesek, ha lépést tartunk a technológiákkal. Ugyanakkor a gazdasági szereplők több mint 95 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, amelyek további működése nélkül nincs gazdaság. Azok a legjobb, legfejlődőképesebb cégek nem tudnak továbbfejlődni és nincs jövőjük, ha Magyarországon tömeges csődök indulnak el és munkavállalók százezrei vesztik el állásukat. Időt kell adni a kevésbé fejlett, vagy fejlődőképes cégeknek is a továbbélésre, a lépésváltásra” – véli Perlusz László, a VOSZ főtitkára.

Perlusz László úgy látja, különösen a mostani, a jövő évet tervező, rendkívül bizonytalan időszakban biztos fogódzókat kell adni a vállalkozásoknak, hogy érdemes kitartani, megtartani a munkaerőt, fenntartani a vállalkozás működését, mert hamarosan meglesz a vakcina, és vele jön a gazdasági fellendülés. Ehhez ajánlott lenne megnyitni azokat a támogató rendszereket, amelyek a tartalékaikat vesztett cégeket segítik egy optimista döntés meghozatalában, egy növekedést és fejlesztést tartalmazó jövő évi üzleti terv elfogadásában.

„Ha egy cég a koronavírus első hullámában bukott 30 százalékot és most kissé fellendülő szakaszban van, akkor sem éri el az év eleji bevételi szintet még sokáig, hiszen először a nagy zuhanás mínuszait kellene visszahoznia. Tehát az itt-ott tapasztalható élénkülés még nem a kilábalás” – tette hozzá.

A vállalkozók is a Kurzabeit mellett érvelnek

Perlusz László szerint a tavasszal közösen kicsiszolt bértámogatási rendszer kereteinek megnyitása biztos, hogy nagy megkönnyebbülést jelentene még azon cégeknek is, amelyek ma még nem vennék igénybe, de tudnák, hogy januárban ott lesz a mentőöv, ha kell. A többi eszköz (például adó- és járulékcsökkentés) szintén ösztönző hatású lenne ahhoz, hogy a vállalkozók kitartsanak még néhány hónapig, a vakcináig, a piac megnyugvásáig.

A támogatások odaítélése pedig rászorultsági elven kellene működjön – mondja a VOSZ főtitkára –, hasonlóan a törlesztési moratórium meghosszabbításához. Tehát például az a cég, amelyik legalább 25 százalékos bevétel-csökkenést szenvedett el, az részesülhet a támogatásban. Ezzel piacsemleges és igazságosabb is lehet a szükséges beavatkozás a piaci folyamatokba.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.