<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
		


		
		

Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.

A cikk eredetileg laptársunk, a Piac & Profit oldalán jelent meg. 

Magyarország a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülést a beruházások növelésével és az adók csökkentésével kívánja elérni – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta még szeptember végén a Reutersnek adott interjúban. 

“Beruházás, beruházás, beruházás, adócsökkentés és beruházás” – fogalmazott a kormányfő arra a kérdésre válaszolva, hogyan próbálná fellendíteni a magyar gazdaságot.

Az augusztus végével megszűnt munkahely-támogatási programokkal kapcsolatban Orbán Viktor továbbá azt is mondta: ha van arra indok, akkor a kormány meghosszabbítja a programot, de most mindenekelőtt a beruházásokra összpontosít. Több cikkben foglalkoztunk már azzal, hogy a programokra hány vállalkozás jelentkezett (például itt és itt), de valójában úgy látszik, a kormányzat tényleg nem lát semmilyen indokot arra, hogy folytatódjanak ezek a támogatások. Ezt megerősíti Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek a két héttel ezelőtti Kormányinfón elhangzott kijelentése is, miszerint a kormányban úgy látják, most a beruházások támogatása a legfontosabb, ez biztosíthatja, hogy jövőre növekedjen a gazdaság és legyenek munkahelyek.

Megkerestük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ), miként értékelik mindezt, illetve milyen támogatásokat tartanának elfogadhatónak.

 Az önkormányzatok is vegyék ki a részüket

"A bértámogatásnak komoly szerepe kell legyen ebben a válságban. Ugyanakkor a nagy önkormányzatoknak ki kell venniük a részüket a vállalkozások támogatásában, ahogyan azt a külföldi példák is mutatják. Mivel eddig a támogatások oroszlánrésze a kormánytól jött, a bértámogatások megoldását mi egy önkormányzatok-kormány együttműködésben látjuk. Az adott önkormányzat egy nominális, kvóta rendszerű bértámogatást ad a vállalkozásoknak, míg a kormányzat adókönnyítéssel járul hozzá a programhoz" – közölte megkeresésünkre a BKIK.

A kamara korábban már javaslatot tett például a főváros és a kormány számára a budapesti vállalkozások megsegítése érdekében: kiadáscsökkentést, fogyasztásélénkítést, átképzéseket és azok eszközszintű támogatását, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek felújításának támogatását, valamint a taxisok támogatását kérte. Emellett a tavaszihoz hasonló (Kurzarbeit) jellegű bértámogatás bevezetését is javasolta.

A BKIK októberben javaslatot tett a válságkezeléshez szükséges terhek igazságos megosztásának kiszámítási módszerére is. A BKIK szakértői a budapesti válságkezelés finanszírozását objektíven mérhető és minden fél által elfogadható matematikai számításokra alapoznák. Ilyen alap az egy főre jutó költségvetési keret, így a BKIK ezt javasolja közös számítási módszernek, eszerint minden fővárosi gazdasági válságkezelésre fordított kormányzati 100 forint mellé a fővárosnak és a kerületeknek összesen további 28 forintot kellene tennie, hogy arányos legyen a teherviselés, azaz 78-22 százalék arányban osztoznának a terheken.

Az MNB is folytatná

Nem csak az érdekvédelmi szervezetek, hanem maga a Magyar Nemzeti Bank is a munkahelyvédelmi bértámogatások folytatása és egyszerűsítése mellett érvelt szeptember végén megjelent 50 pontos javaslatcsomagjában. Ahogy fogalmaztak, a munkahelyvédelmi bértámogatásra allokált források jelentős része továbbra is rendelkezésre áll. A program meghosszabbítása során célszerű tovább egyszerűsíteni az adminisztrációt, hosszabb igénybevétel esetén emelkedő állami támogatást biztosítani és a gyermeket nevelők számára emelt összegű támogatást nyújtani.

Az élénkülés még korántsem jelent kilábalást

„Támogatjuk a kormányzat fejlesztési törekvéseit és magunk is úgy ítéljük meg, hogy a XXI. század digitális forradalmában csak akkor lehetünk nyertesek, ha lépést tartunk a technológiákkal. Ugyanakkor a gazdasági szereplők több mint 95 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, amelyek további működése nélkül nincs gazdaság. Azok a legjobb, legfejlődőképesebb cégek nem tudnak továbbfejlődni és nincs jövőjük, ha Magyarországon tömeges csődök indulnak el és munkavállalók százezrei vesztik el állásukat. Időt kell adni a kevésbé fejlett, vagy fejlődőképes cégeknek is a továbbélésre, a lépésváltásra” – véli Perlusz László, a VOSZ főtitkára.

Perlusz László úgy látja, különösen a mostani, a jövő évet tervező, rendkívül bizonytalan időszakban biztos fogódzókat kell adni a vállalkozásoknak, hogy érdemes kitartani, megtartani a munkaerőt, fenntartani a vállalkozás működését, mert hamarosan meglesz a vakcina, és vele jön a gazdasági fellendülés. Ehhez ajánlott lenne megnyitni azokat a támogató rendszereket, amelyek a tartalékaikat vesztett cégeket segítik egy optimista döntés meghozatalában, egy növekedést és fejlesztést tartalmazó jövő évi üzleti terv elfogadásában.

„Ha egy cég a koronavírus első hullámában bukott 30 százalékot és most kissé fellendülő szakaszban van, akkor sem éri el az év eleji bevételi szintet még sokáig, hiszen először a nagy zuhanás mínuszait kellene visszahoznia. Tehát az itt-ott tapasztalható élénkülés még nem a kilábalás” – tette hozzá.

A vállalkozók is a Kurzabeit mellett érvelnek

Perlusz László szerint a tavasszal közösen kicsiszolt bértámogatási rendszer kereteinek megnyitása biztos, hogy nagy megkönnyebbülést jelentene még azon cégeknek is, amelyek ma még nem vennék igénybe, de tudnák, hogy januárban ott lesz a mentőöv, ha kell. A többi eszköz (például adó- és járulékcsökkentés) szintén ösztönző hatású lenne ahhoz, hogy a vállalkozók kitartsanak még néhány hónapig, a vakcináig, a piac megnyugvásáig.

A támogatások odaítélése pedig rászorultsági elven kellene működjön – mondja a VOSZ főtitkára –, hasonlóan a törlesztési moratórium meghosszabbításához. Tehát például az a cég, amelyik legalább 25 százalékos bevétel-csökkenést szenvedett el, az részesülhet a támogatásban. Ezzel piacsemleges és igazságosabb is lehet a szükséges beavatkozás a piaci folyamatokba.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.