Az NBI-es fociklubok többféle jogcímen összesítve akár milliárdos nagyságrendű közpénzhez jutnak évről évre a központi költségvetésből és az önkormányzatok kasszájából is. Működési támogatástól kezdve stadionrekonstrukción, adósságkonszolidáción, szakmai többletfeladatok támogatásán át egészen a TAO-pénzekig számtalan jogcímen folyhat közpénz az egyes fociklubokhoz. Szinte nincs is olyan hét, hogy ne derüljön ki valami hasonló költés, persze, a futball kiemelkedő szerepe nem meglepő. Amellett, hogy Orbán Viktor kedvenc sportjáról van szó, a társadalmat is ez a sportág tudja leginkább megmozgatni - mind gondolati szinten, mind fizikailag, elég ha csak a 2016-os EB-menetelésre gondolni, amikor egy-egy győztes meccs után utcára vonultak az emberek.
Azt illetően, hogy milyen gazdasági és társadalmi haszna van a fociba ölt milliárdoknak, ebből mit kapnak vissza a szurkolók, a gazdaság, netán azok, akik kevésbé rajonganak a sportágért, már megoszlanak a vélemények. Főleg akkor, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a pénzcsapok 2011-es megnyitása óta milyen sportszakmai sikereket tudnak felmutatni egyes klubok és az mennyire is van összhangban a megfogalmazott célokkal és irányelvekkel. Ezzel párhuzamosan arról viszont már jóval kevesebbet lehet hallani, hogy vajon ezek a fociklubok ténylegesen mennyit is adnak vissza az államnak, ezért az elérhető, 2017-es pénzügyi évre vonatkozó beszámolók segítségével megpróbáltunk utánajárni, mennyit fizetnek be a büdzsébe a klubok különféle adók és járulékok formájában.
Az első osztályban szereplő fociklubok 2017-ben valamivel több mint 15 milliárd forintnyi értékesítésből származó árbevételre tettek szert. A költségek levonása, az adóalapot növelő és csökkentő tényezők figyelembe vétele után mindössze 85,7 millió forint társasági adót fizettek be az államkasszába. Ez az elért bevétel arányában mindössze 0,5 százalékot jelent.
A befizetett adó nagysága nagyjából ellentétesen alakult az elért árbevétellel 2017-ben. Több esetben megfigyelhető, hogy egy nagyobb árbevételű klub kevesebb adót fizetett be, aminek hátterében az eltérő nagyságú ráfordítások és az adóalapot módosító tényezők hatása áll. Az NBI-es klubok egyébként nagyjából ugyanolyan tételekkel módosították az adóalapjukat. Szinte minden klubnál megfigyelhető volt az értékcsökkenési leírás, mint módosító tényező, akadtak viszont rendkívüli tételek is. A Vidi adóalapját egy 127 milliós fejlesztési tartalék növelte, az Újpest 18 millió forinttal növelte meg adóalapját bírság, jogkövetelésből adódó kötelezettség miatt, a Diósgyőr esetében elhatárolt veszteség mérsékelte az adóalapot, a DVSC-nél pedig egy céltartalék növelte a társasági adó alapját.
A Puskás a legnagyobb társasági adófizető
A legnagyobb bevételt, 3,2 milliárdot elérő Mol Vidi FC mindössze 5,5 millió forintot fizetett be a büdzsébe társasági adó címén, miközben a legtöbb adót, ennek közel négyszeresét, valamivel több mint 20 millió forintot a harmadik legnagyobb árbevételű klub, a Puskás Akadémia utalta át. Vagyis az NBI-es klubok által összesen fizetett társasági adó több mint ötöde köszönhető a felcsúti csapatnak.
Kiemelkedő összegű társasági adót fizetett a Diósgyőr is, holott 2017-ben az egyik legkevesebb árbevételt tudták felmutatni, 770 millió forintot. Csupán néhány százezer forinttal fizettek kevesebb adót, mint a Puskás, 19 milliót. A harmadik legnagyobb összeggel a Budapest Honvéd támogatta meg a költségvetés társasági adó sorát: az egymilliárdos árbevételre alapozva 14,6 millió forintot utaltak el. A legkevesebb társasági adót a Kisvárda fizette be, mindössze 738 ezer forintot, aminek nagysága tökéletes összhangban is van az elért árbevétellel, mely az NBI legkevesebbje volt, 398 millió forint.
A társasági adónál jóval nagyobb kötelezettséget jelentenek a bérek után fizetendő járulékok, ami tekintve a milliós fizetéseket, egyáltalán nem meglepő. A bérjárulékokkal a klubok összesen 2,1 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetés bevételeihez 2017-ben, amit az árbevétel helyett már inkább a feltüntetett bérköltséggel érdemes összefüggésbe hozni. A 12 csapat bérköltségként 12,2 milliárd forintot számolt el, erre jöttek ráfordításként a járulékok.
Átlagosan egy klub 2017-ben 177 millió forintot fizetett be az államkasszába, kiugró kiadások ebben az esetben is mindkét irányban vannak. A legtöbbet, 407 millió forintot utalt a büdzsébe a Fradi, mely egyébként a legtöbb bérköltséget számolta el, mögötte 370 millió forinttal áll a Mol Vidi, 261 millióval pedig a Puskás szerezte meg a dobogó harmadik fokát ebben az összesítésben.
Bár a dobogó visszatükrözi a bérköltség alapján felállított sorrendet, a járulékok nagysága nem áll egyenes arányban a bérköltséggel. Erre jó példa a Mezőkövesd és a Paks. A Tállai Andráshoz köthető matyóföldi klub ugyanis nagyobb bérköltséget számolt el a paksiaknál, viszont utóbbiak több járulékot fizettek. Ennek egyszerű oka lehet az, hogy a klubok a sportolókat a kedvezőbb EKHO-s adózás mellett foglalkoztatják, azt a csapat és klub körüli egyéb alkalmazottak nem választhatják, esetükben a hagyományos adózás él. A sportolók és az egyéb alkalmazottak megoszlása klubonként azonban teljesen eltérő lehet, ami a mezőkövesdi-paksi esethez hasonló anomáliát eredményezhet.
Az egyéb adókról már nem mindenki számol be
A csapatok mögött álló gazdasági társaságok más cégekhez hasonlóan nemcsak társasági adót és bérjárulékokat fizetnek be az államkasszába, hanem egyéb adófizetési kötelezettségük is keletkezik a működésből fakadóan, ám erről már csak alig néhány klub számol be a beszámolójában. A cégautóadótól kezdve a reklámadó, rehabilitációs adón át a helyi iparűzési adóig, többféle jogcímen utalhatnak még az államkasszába.
Utóbbi kötelezettség az amúgy, amelyről a legtöbb esetben árultak el információkat a klubok, bár a beszámolók alapján nem minden esetben teljesen egyértelmű, hogy tételesen iparűzési adóként mennyit is fizettek. Néhány esetben ugyanis "HIPA, egyéb" címszó alatt tüntették fel a befizetett összeget a kiegészítő mellékletben. Mindesetre a mezőnyből 7 cég beszámolójában találni erre vonatkozóan adatokat. Ők összesen 181,1 millió forinttal járultak hozzá az állami költségvetéshez. A legtöbbet a Vidi adózta ilyen formában, 61,9 milliót tüntetett fel a beszámolójában, az iparűzési adó mellett még 91,3 millió egyéb adót is fizettek az államkasszába. Az egyéb fizetett adókról meglepő részletességgel számolt be a Puskás Akadémia is, főleg annak tükrében, hogy a bevételek lebontását rendre mellőzik a leadott dokumentumokban.
A felcsúti klub 33,3 milliót fizetett iparűzési adóként, 65 milliót utalt el reklámadó címén, emellett még 5,3 milliót tüntettek fel rehabilitációs hozzájárulás címén is. A Felcsút mellett majdnem 4 millió forint reklámadó-fizetéséről számolt még be egyedüliként az MTK is.
Ha ezeket az egyéb adókat összegezzük a korábban már részletezett társasági adóval és bérjárulékokkal, akkor az NBI-es fociklubok összesen 2,55 milliárd forintot utaltak az államkasszába különféle adók és járulékok címén.
Ez alapján a legnagyobb befizető a Mol Vidi FC lett, 529 millió forinttal, mögötte a Fradi áll 418 millióval (ők azok közé tartoznak, akik az egyéb adófizetési kötelezettségeiket nem részletezik a beszámolóban), a dobogó harmadik fokára pedig a felcsúti Puskás Akadémia került 384 millióval.
A legkisebb befizető Seszták Miklós városának fociklubja, a Kisvárda FC lett, az egyéb adók ismerete hiányában 42,5 milliós utalást összesítettünk esetükben. Tállai András, egykori NAV-elnök csapata pedig a második legkisebb összeget utalta az államkasszába, 107 millió forintot.
A fél NBI befizette az államkasszába a saját TAO-támogatását
Vizsgálódásunk során arra is kíváncsiak lettünk, vajon a klubok által befizetett adó, hogyan viszonyul a vonatkozó évben igényelt TAO-támogatásokhoz, melyről a Kúria is kimondta, hogy közpénz. Ez alapján úgy tűnik, az NBI-es fociklubok fele bőven többet fizetett be 2017-ben, mint amennyit TAO-ként elvont az államkasszától a sportfejlesztési program teljesülése érdekében.
Persze, ha összesített adatokat nézünk, ez a megállapítás nem állja meg, hiszen az NBI által TAO-ként lehívott 2,7 milliárddal szemben 2,5 milliárdnyi befizetés állt 2017-ben. A TAO összesítése során kizárólag az NBI-es csapatokat működtető cégek támogatási igényeit összesítettük. A Felcsút 5,3 milliárd forintos programját tehát nem vettük figyelembe: azt papíron ugyanis A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) igényelte, nem pedig az első osztályú csapat mögött álló Puskás Futball Club Kft. Hasonló módon jártunk el minden csapat esetében.
Az NBI-ben 5 olyan csapat volt, aki többet vont el TAO-val az államkasszából, mint amennyit befizetett:
- az Újpest 116 milliós befizetésével szemben egy 428 milliós TAO-támogatás áll,
- a Mezőkövesd Zsóry FC 107 milliós befizetése mellett 807 millió forint TAO-t igényelt,
- a Budapest Honvéd 179 milliós befizetésével szemben 217 milliós támogatásigénylés,
- a Diósgyőr 200 millió forint befizetése mellett 268 milliót hívott le,
- az MTK 153 milliót fizetett be és 202 milliós TAO-támogatást hívott le,
- a Puskás Akadémia mögött álló gazdasági társaság 2017-ben egy forint TAO-t nem igényelt, a céget birtokoló FUNA viszont többmilliárdos programot nyújtott be és le is hívta a megvalósításához szükséges TAO-pénzt.
