A cégcsoport természetesnek tartja, hogy az új kormányzat felülvizsgálja az állami szerepvállalást. Meggyőződésük szerint ugyanakkor a projekt szakmailag indokolt és minden szempontból törvényes – közölték.
Ismertetik: az afrikai projekt neve „Kasomeno-Mwenda Toll Road” projekt, amely két ország, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Zambiai Köztársaság közötti határ infrastruktúra és az ahhoz kapcsolódó 184 kilométernyi úthálózat fejlesztésére irányul.
A projekt már 2014 óta zajlik, a nyílt közbeszerzési eljárás során nyertes ajánlattevőkhöz csatlakozott szakmai befektetőként a Duna Aszfalt Zrt. 2017-ben. A projekt a PPP-szerződések (Public Private Partnership) standard feltételei szerint 25 éves koncessziót jelent, 3 év építési időszak és 22 év üzemeltetési időszak vállalásával.
A projekt során megépítendő egy 365 méteres híd a két országot elválasztó Luapula folyó felett, összesen 184 km kétszer egy sávos országút, egy-egy korszerű határállomás és az üzemeltetéshez, útdíjszedéshez szükséges infrastruktúra kiépítése mindkét országban.
Fotó: DepositPhotos.com
Közölték: a két afrikai ország a projekt megvalósításához, finanszírozáshoz nem nyújt segítséget vagy garanciát, a kockázatok a beruházót terhelik, a megtérülés a begyűjtött útdíjakból áll össze.
Kitértek arra, hogy a projektet a kezdetektől fogva nemzetközi figyelem kíséri, a csaknem 10 éve folyó előkészítési munkára majdnem 6 millió euró uniós támogatást is nyert, ezzel sikeresen el is számoltak.
„A minap a kormányzati oldalról is elhangzott, hogy az Eximbank feladata a tisztességesen működő magyar vállalkozások külpiaci sikereinek támogatása”, társaságuk ezért gondolta 2024 utolsó negyedévében, hogy felkeresi a bankot, hogy bemutassa ezt a lehetőséget, amely egyébként jelentős üzleti lehetőség egy exportfinanszírozó intézménynek is, hiszen neki a kereskedelmi banki piac által le nem fedett finanszírozási rést kell betöltenie.
A megkeresés után 2025 elején indult el az érdemi munka és 2025 őszéig 10 hónapos kockázatfelmérési, elemzési munka után az Eximbank és az általa bevont MFB végül úgy döntött, hogy támogatják a kérelmüket – írták.
Hozzátették: kötvényfinanszírozás mellett döntött a hitelnyújtó, a kölcsönt nem az afrikai projektcégnek nyújtja, hanem a Duna Aszfalt Zrt.-nek, amely így teljes körűen bevonásra került a kockázati körbe. A projekt bukása esetén közvetlenül a cégcsoportnak kell helyt állnia a teljes finanszírozás visszafizetéséért, nem az adófizetőknek.
Azt is közölték, hogy a kötvény jegyzési kamata messze piac feletti (jelentős kockázati felárral), így a projekt nyereséget termel az állam és az adófizetők számára.
A társadalmi hatásairól hangsúlyozták, hogy az építési szakaszban 5000 embernek ad munkát, közvetve pedig 20-30 ezer ember megélhetését biztosítja, mérsékelve a migrációs nyomást. Emellett több, mint 1000 helyi lakos részesül mezőgazdasági, pénzügyi, balesetvédelmi oktatásban, amely az életminőségük javítását célozza. A mérnöki bázisok szerintük tartósan a híd-, út- és határüzemeltetés központjai lesznek, könnyen lehet, hogy városokká fejlődnek a következő évtizedekben.
Pénteken a Gazdasági és Energetikai Minisztérium közölte: megtette feljelentését az Eximbank négy, összesen mintegy 1000 milliárd forintot érintő finanszírozási ügyletében ismeretlen tettes ellen.
A Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt afrikai projektjéhez kapcsolódó, 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozás kifogásolt ügyében közölték: a kötvényjegyzést az Eximbank belső jóváhagyási rendjével ellentétben nem az intézmény igazgatósága hagyta jóvá, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint az Eximbank feletti tulajdonosi jogok gyakorlója vonta a döntést magához, és alapítói határozattal engedélyezte.
Az ügyletben, amelyben a MFB is részt vett, kifogásolták, hogy az a Zambiai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság között gyorsforgalmi autóút, híd, határátkelő építését finanszírozta, nagyjából 101 milliárd forintra állami kezességet vállalva, miközben mindkét érintett ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott az Eximbanknál, és a projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgya.
(MTI)
