3p

Az OECD felmérése szerint azok a hátrányos helyzetű gyerekek, akik szegényebb iskolába járnak, már egészen korán leszakadnak a gazdag iskolába járó társaiktól. Viszont, ha sikerül őket gazdag iskolába iratni, az jelentősen megdobja a teljesítményüket.

Már 10 éves korban jelentkeznek az iskolai teljesítménybeli különbségek nem-hátrányos és hátrányos helyzetű gyerekek között, és a szakadék a továbbiakban csak mélyül, mutatta ki az OECD aktuális jelentése, mely az oktatás és a társadalmi mobilitás kapcsolatát vizsgálta. 

A jelentés nem meglepő módon szoros összefüggést talált az iskolák társadalmi és gazdasági helyzete, valamint a diákok teljesítménye között.

  • A szocio-ökonómiailag fejlettebb iskolák tanulói jobban teljesítettek a PISA-felméréseken.
  • A hátrányos helyzetű diákok, akik szegényebb iskolákba jártak, rosszabb teljesítményt nyújtottak.
  • A 2015-ös adat szerint a szegényebb tanulók 48 százaléka kevésbé fejlett iskolákba járt az OECD-tagállamokban, ami gátolta a társadalmi mobilitást, és ez a legtöbb OECD-országban nem is változott az elmúlt évtizedben.
  • Azok a hátrányos helyzetű diákok viszont, akik gazdagabb iskolákba jártak, 78-cal magasabb pontszámot értek el a PISA-teszteken, mint hátrányos iskolába járó társaik, és ez a pontszám több mint 2,5 évnyi oktatásnak felel meg.

A durva megosztottság Belgium, Bulgária, Franciaország, Szlovákia, Szlovénia és Hollandia mellett Magyarországra a legjellemzőbb. Ezekben az országokban a hátrányos helyzetű, de fejlett iskolába járó gyerekek átlagosan 130-cal magasabb pontszámot értek el a természettudományos tantárgyakban, mint hátrányos helyzetű, hátrányos iskolába járó társaik. Finnországban, Norvégiában és Lengyelországban viszont minden társadalmi háttérből érkező diák jól teljesített.

A jelentés azt is megvizsgálta, hogy a diákok érzelmi háttere milyen hatással van a teljesítményükre. Itt sem volt meglepő az eredmény, hogy aki nem stresszel a teszteken, illetve elégedett az életével, és szociálisan integráltnak érzi magát az iskolában, az jobb teljesítményt nyújt. Ez a társadalmi és érzelmi rugalmasság átlagosan négyből egy hátrányos helyzetű diákra jellemző. Az arány Horvátországban, Csehországban, Finnországban, Franciaországban, Németországan, Izlandon, Lettországban, Hollandiában és Svájcban a legkedvezőbb, 30 százalék vagy több. 20 százaléknál kevesebb az arányuk mások mellett Bulgáriában, Olaszországban, Monetengróban, Portugáliában és Nagy-Britanniában.

Az OECD-jelentés leírja, hogy ha segítenek a hátrányos helyzetű diákoknak, hogy pozitívan álljanak önmagukhoz és az oktatáshoz, akkor az megdobja az akadémiai fejlődésüket. A szociális és érzelmi készségek elsajátítását pedig a legjobban az segíti, ha már korán biztosítják a gyerekeknek a hozzáférést az oktatáshoz.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!