<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

A filmes szuperprodukciókat forgalmazókkal szemben a kisebb, rétegfilmeket forgalmazókat keményen érintette a járvány, és az új adóintézkedések után sem számítanak könnyebb időkre. Van-e ebben a szerepe a streamingnek, és vajon mi az oka, hogy a nézők a magyar filmek iránt egyébként is kevésbé érdeklődnek, mint a külföldiek iránt? Változott-e ez a magyar filmes Oscar óta, és hogyan nézhetnek meg mégis tömegek egy igazi „művészfilmet”? Erről beszélgettünk a főként fesztiválnyertes filmeket forgalmazó Mozinet ügyvezetőjével.

A Mozinet nem hollywoodi szuperprodukciókkal, hanem különleges, néha szűkebb réteget érintő filmek forgalmazásával foglalkozik, bár a listában szerepel a Saul fia vagy A feleségem története is, ami nagy tömegeket elért. Mi látszik most? A járvány után helyreállt a piac, és ugyanúgy eladhatók ezek a filmek? A nagy forgalmazók jelezték, hogy mintha a kisebb és a művészfilmek közönsége csökkent volna.

Igen, ez igaz, csak mi sokkal jobban érzékeljük ezt, mint a szuperprodukciókat forgalmazó cégek. A Covid nekünk sok szempontból okozott problémát: a filmek feltolódtak, 2021-ban sok magyar film debütált egyszerre, nehéz volt rendesen kifuttatni őket.

Az, hogy A feleségem történetével például csak 31 ezer nézőt értünk el, csalódás. Ami ennél nagyobb probléma, hogy a közönség valóban nem tért vissza.

Ezt részben annak tudom be, hogy elindult a streaming szolgáltatók előretörése, többen ráébredtek, hogy sok film van otthon is, és bár én személy szerint azt gondoltam, hogy nagyon más otthon és moziban filmet nézni, kiderült, hogy a nézők ezt talán másképp látják. Az art mozik a közönségüknek mára nagyjából a felét elvesztették.

Van erre pontos magyarázat?

Nincs piackutatás, így nincs, de a streaming mellett szerepet játszhat a járványtól való félelem, hiszen a közönség egy része idős illetve egészségtudatos ember, és fontos az, hogy gazdaságilag-anyagilag hogyan áll ez a réteg.

Most erre rájön a katás adózás változása, ami nekünk cég szinten is komoly probléma, hiszen projektalapon működünk, egy év alatt nagyjából ötven különböző katás számlát fogadtunk be eddig a grafikustól kezdve a marketingesig sok vállalkozótól, és az árakat nem tudom negyven százalékkal megemelni. Ráadásul a közönségünk is a tipikus katás vállalkozó, akiknek biztos, hogy kevesebb pénze lesz. Az pedig látszik, hogy ilyen esetben például ezekből a kulturális kiadásokból vesznek vissza az emberek.

Hozzátenném még, hogy amikor rosszabb a gazdasági helyzet, akkor a nézők kevésbé vevők mások problémáira, nem szívesen mennek be szociálisan érzékeny, mondjuk „depis” filmet nézni, amelyek komoly kérdéseket vetnek föl, hanem olyat akarnak, ami garantáltan szórakoztat és kiragad ebből a világból.

Az art filmek piaca nem állt helyre a járvány után. Fotó: Izsó Márton ArtúrAz art filmek piaca nem állt helyre a járvány után. Fotó: Izsó Márton Artúr

Mekkora a kereslet a magyar filmekre?

Magyarországon a rendszerváltás óta a hollywoodi filmek dominálnak, sokkal nagyobb rájuk a kereslet, mint a magyar filmek iránt.

Ez miért van így?

Részben azért, mert a magyar film elfordult a közönségtől még bőven a rendszerváltás előtt. Korábban egy Jancsó-filmet megnézett egymillió ember, fontos volt látni, és gondolni róla valamit és nem csak az értelmiségnek. Mára ez megváltozott, az érdeklődés részben leszűkült az értelmiségre, illetve az alakult ki, hogy inkább a vígjátékokat nézik meg tömegek.

Pillanatnyilag magyar film esetében egy 100 ezres nézőszám is hatalmasnak számít, míg a Covid előtt ez azért másképp volt. Három tavalyi magyar film lépte át ezt a határt, a Toxikoma, az Elkxrtuk és a Nagykarácsony, de 150 ezret egyik sem ért el. A magyar piac nagyon különbözik például a csehtől és a lengyeltől, ahol a nemzeti filmek iránt sokkal nagyobb az érdeklődés, ezek egészségesebb piacok is.

Egy másik ok egyébként az, hogy a rendszerváltás után olyan nagyra nyitották az ajtót az amerikai filmek előtt, amennyire talán nem kellett volna, teljesen letarolták a magyar piacot a stúdiófilmek.

Ehhez hozzájárult még persze az is, amit említettem, hogy ebben az időszakban és már a rendszerváltást megelőzően is, a rendezők nem találták az igazi hangot a közönséggel. Néhány Szabó István-film ugyan felhozható ellenpéldaként, de általánosságban nagyon rossz lett a magyar film megítélése a közönség körében. Később jött A miniszter félrelép, látszott, hogy van igény szórakoztató filmekre, de kevés ilyen készült, ritkán jelentek meg magyar filmek a toplistákon. A Saul fia azért is volt nagy változás, mert szerzői filmként tudott tömegeket megmozgatni.

A katás változásban érintett réteg kevesebbet fog moziba járni. Böszörményi Gábor. Fotó: Izsó Márton ArtúrA katás változásban érintett réteg kevesebbet fog moziba járni. Böszörményi Gábor. Fotó: Izsó Márton Artúr

Hogyan hatott a Saul fia a magyar mozi fogyasztási szokásokra, a magyar film iránti érdeklődésre?

Amikor megvettük, hatalmas élmény volt, hogy el lehet érni egy magyar művészfilmmel több százezer nézőt, alig hittünk a szemünknek. Hívogattak minket más forgalmazók is, kérdezgették, hogy hol tartanak a számok, és utána lehetett érezni, hogy elkezdtek az emberek jobban érdeklődni a magyar filmek iránt.

A Saul fia egy teljes éven keresztül őrületes menet volt számunkra. Emlékszem, eleinte az volt a cél, hogy legyen 10 ezer néző, ehhez képest 270 ezer lett. Jókor is jött, mert nagyon ki voltak éhezve az magyarok egy nemzetközi sikerre, fontos volt nekik, hogy világméretű díjakat kaptunk. Debrecenben például nem volt elég nagy moziterem, ahol vetíthettük volna, egy konferenciatermet béreltek ki, ahol egyszere csaknem ezer ember nézhette, ezt rendezték be mozinak. Az emberek részesei akartak lenni ennek a csodának, úgy, hogy közben a Saul fia egy echte művészfilm.

A Saul fia művészfilm, mégis tömegek nézték meg. Böszörményi Gábor. Fotó: Izsó Márton ArtúrA Saul fia művészfilm, mégis tömegek nézték meg. Böszörményi Gábor. Fotó: Izsó Márton Artúr

Mit jelent pontosan az, hogy „művészfilm”? Hiszen sokan csak arra asszociálnak, hogy erre fura gondolkodású, gyanús külsejű bölcsészek járnak, és nem történik benne semmi? Eközben például, ahogy mondja, a Saul fiát több százezren érdeklődéssel nézték.

Olyan szerzői filmről van szó, ahol a nézőnek meg kell tanulnia egy saját filmnyelvet, nem támaszkodhat a jól ismert műfaji szabályokra, vagyis nem mindig tudja előre, hogy mit fog kapni. A Saul fia esetében a film teljes befogadásához nagyon sok háttérismeret kell a koncentrációs táborok történetéről és működéséről például, ráadásul a rendező erre ráemel egy nem annyira egyszerű sztorit, azt, hogy Saul azon gondolkodik, hogy mit jelent embernek maradni? Ehhez lehet, hogy utána kell nézni, olvasni dolgoknak, bár a film zsenialitása éppen az, hogy még enélkül is magával ragad, annyira sodró lendületű.

Azt látjuk egyébként, hogy a magyar közönség számára nagyon fontos a történet. Ritkán vannak olyan beszélgetések, amelyek arról szólnak, hogy ez a film azért tetszett, mert ilyen vagy olyan a képi világa. A történet sokkal jobban érdekli a nézőket. A film viszont egy művészeti produktum, nem feltétlenül a történetről kellene szólnia, de egy nem-narratív filmet eladni a magyar közönségnek csaknem lehetetlen. Emellett egyébként alapvető gond, hogy olyan nagyon sokat nem tudunk a magyar közönségről, mert nincsenek elérhető piackutatások.

Hogyan választja ki, hogy melyik filmet forgalmazza?

A Mozinetnek van egy hangsúlyos profilja, emellett pedig megjelenik a saját ízlésünk. Nyilván gondolkodunk azon is, hogy melyik filmmel lehet pénzt keresni. Sok olyan van, amelyikkel csak úgy lehet nullára kijönni, ha kapunk kulturális támogatást. Például a Menekülés című animációs-dokumentumfilmről, amelyik migráns és meleg témát is feldolgoz, biztosan tudtuk előre, hogy nagyon kevesen nézik majd meg, az Oscar-jölélesek ellenére is.

A Vezess helyettem, egy japán, háromórás játékfilm, nyilvánvalóan csak akkor lehet nullszaldós, ha kapunk rá támogatást. Ez már az elején világos volt. Utóbbival elértünk hétezer nézőt a célul kitűzött ötezer helyett, ez 3,5 milliós bevétel a 2,5 milliós helyett nézőnként 500 forintos bevétellel számolva. Ebből egy film kommunikációja, bevezetése éppen csak kihozható, és még fizetnünk kell jogdíjat is persze. A Titán-tól és az Annette-től többet vártunk például, az egyik Arany Pálmát nyert, a másikban világsztárok szerepelnek, ráadásul mindkettő nagyon jó film, de veszteségesek lettek, viszont A világ legrosszabb embere a várt 20 ezer néző helyett csaknem 40 ezret hozott. Ebből tudjuk keresztfinanszírozni a többi filmet.

Minden évben kell egy-két kiugró siker, és akkor megvagyunk, ha nem kockáztatunk túl sokat a többivel. Közben arra is rájöttünk, hogy sokkal rosszabb egy olyan filmen bukni, amit utálunk, mint egy olyanon, amit szeretünk. A forgalmazás sajnos nagyon lutri is, a siker az időjárástól, a többi filmtől, az emberek kedélyállapotától és más kiszámíthatatlan dolgoktól is függ.

Egy film sikere nagyban függ a véletlentől is. Böszörményi Gábor. Fotó: Izsó Márton ArtúrEgy film sikere nagyban függ a véletlentől is. Böszörményi Gábor. Fotó: Izsó Márton Artúr

A világ legrosszabb embere azért ment ennyire jól, mert mi bevállaltuk januárra, de sok más forgalmazó a Covid miatt eltolta a filmjeit, így nem volt konkurencia. Hasonló volt a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó egyedüllétre esetében is, még 2020 szeptemberében. Már emelkedtek az esetszámok, de mi a Velencei Filmfesztiválon való sikeres szereplés miatt nem akartuk elhalasztani a magyar premiert. Végül bemutattuk, de csak kilenc hétig mehetett a moziban a zárás miatt. Viszont mivel nem volt konkurencia, elértünk 22 ezer nézőt, ami egy ilyen típusú magyar filmnél jó eredmény. Viszont akadt filmünk, amelyik 2020 novemberében egy hétig mehetett a mozikban. Nyilván alig nézték, a mozik újranyitásakor pedig már nem érdekelte az embereket.

Most lesz egy nagy kísérletünk: behozunk egy teljesen kommersz koreai filmet, Alienoid a címe. Úgy gondoltam, hogy mivel van egy erős koreai hullám, és ezeket a típusú filmeket soha nem mutatják be mozikban Magyarországon, talán izgalmas lehet. Szeptember 1-én mutatjuk be.

Egyébként annak idején a Saul fiára is úgy állapodtam meg, hogy fogalmam sem volt arról, hogy ekkora siker lehet. Hallottam a történetről, még a film sem volt kész, és nagyon megragadott, hogy egy halott fiút kihoznak a gázkamrából és el akarják temetni, amikor az összes többi holttestet elégetik. Kapcsolatba léptem az alkotókkal, beszéltünk róla, kiderült, hogy Cannes-ban mutatják be, ami óriási dolog egy elsőfilm esetében. A cannes-i bejelentésnél már mi dolgoztunk a magyar kampányon, és nagyjából onnantól lehetett sejteni, hogy ezzel valami lesz. Én is Cannes-ban láttam először teljesen kész állapotában. Szerencsés együttállás volt, remélem, hogy lesz még ilyen.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.