Gulyás Gergely másfél hete jelentette be, hogy a kormány árszabályozást vezet be a legnagyobb forgalmú üzemanyagokra, vagyis a 95-ös benzinre és a gázolajra. Akkor mindkét termék ára jellemzően 505 és 515 forint között szórt a nagyobb hálózatoknál. Ha valakiben komolyan felmerült a kérdés, hogy a kormány vajon a piaci szereplőkre hárítja-e a "nagyvonalú" rezsicsökkentő lépés költségeit, az a másnapi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból megkapta a választ.
4-5 milliárdot bukhat a Mol
Miután a piaci hírek szerint a kiskereskedelmi árrés az üzemanyagok esetén nagyságrendileg 25-30 forint literenként, kiderült az is, hogy ezek árusítása veszteséges lesz a jövőben. Az egyik legismertebb hazai energiaipari elemző, Pletser Tamás a lehetséges mínusz kapcsán a Mol esetén számszerűsítette is ennek várható hatását.
"Becslésünk szerint 20-25 forintot veszít a Mol literenként a kormányzati lépés miatt, ami azt jelenti, hogy 4-5 milliárd forintos EBITDA-csökkenést okoz a döntés. Összehasonlításképpen, a Mol-csoport 2021-es éves eredményére vonatkozó várakozásunk 986 milliárd forint, szóval a hatás egy százalék alatt van erre vetítve" - írta az az Erste Befektetési Zrt. munkatársa.
Ez önmagában is tetemes mínusz, amin ronthat, ha a nagykereskedelmi árak tovább emelkednek. Ebben az esetben ugyanis a kutak költsége tovább növekszik, miközben a bevételeik nem. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén vélhetőleg tovább rontotta volna a cégek helyzetét, hogy a határmenti töltőállomásokon a külföldről érkező autósok plusz forgalmat generálnának, növelve a bukót.
Átvennék a bajba jutott kutakat
A kutak tulajdonosai ráadásul nem is tudják meghekkelni a rendszert úgy, hogy a veszteséges termékek értékesítését felfüggesztik. Egy múlt hétvégén megjelent rendelet ugyanis igyekszik megakadályozni, hogy a benzinkutak üzemeltetői esetleg kijátsszák a szabályokat. A rendelet szerint abban az esetben, az üzemeltető köteles üzemszünetet hirdetni, ha 7 napon belül összesen 48 órán keresztül nem tudja az érintett két üzemanyagfajtával kiszolgálni a vásárlóit. Ebben az időszakban más kereskedelmi tevékenységet sem folytathat, tehát a shop, kávézó, étterem részre is vonatkozik az üzemszünet. Arra sincs lehetősége az üzemeltetőnek, hogy más ok miatt hirdessen üzemszünetet, vagy csökkentse a nyitvatartási idejét.
Nyitottak ugyanakkor egy „kiskaput”, bár valójában ez nem segítség a kutasoknak. Nem véletlen, hogy Dávid Ferenc, laptársunknak, a Privátbankárnak nyilatkozva úgy jellemezte a helyzetet, hogy a "hadiállapot bevezetésére" emlékeztet, ami a benzinkutakkal történik. Aki nem akar vagy tud megfelelni az előírásoknak, engedélyezik, hogy felfüggessze a tevékenységét, ugyanakkor ezek a kutak sem zárnak be. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ugyanis már korábban jelezte, hogy azoknak a benzinkutaknak az üzemeltetésére, amelyek felfüggesztik a működésüket, múlt csütörtökig lehet pályázni.
Az ITM felhívására egyetlen cégként a Mol jelentkezett, hogy átvenné a bajba jutott töltőállomások üzemeltetését. Azt közölte az olajtársaság magyarázatként, hogy: „A Mol stratégiai vállalat, egyik legfontosabb feladata Magyarország üzemanyag-ellátása. A Mol az ITM kiírását követően jelezte, hogy megfelel azoknak a feltételeknek, amelyekkel a folyamatos ellátás érdekében a veszélyhelyzet idején átmenetileg képes a minisztérium által kijelölt töltőállomások üzemeltetésére, ezzel járulva hozzá, hogy a településeken, a régiókban folyamatos és zavartalan legyen a hozzáférés a benzinhez és a gázolajhoz.”
Egy profitorientált vállalat nem lehet Teréz anya
Jó szokás szerint a Mol bejelentésére megindult a találgatás, hogy vajon milyen hátsó szándék vezetheti az olajcéget. A spekulációk során felmerült, hogy a vállalat lépését és azt, hogy szó nélkül lenyelik a békát, a kormány majd viszonozza más módon. Erre a forgatókönyvre nem, hogy bizonyíték, de egyelőre semmi jel sem utal, ugyanakkor hozzátehetjük, hogy a bankvilágban azért volt arra példa, amikor a kormány a számára kedveseket egy fájó döntés után némileg kompenzálta.
Olyan találgatás is volt, amely szerint az egy-egy kút esetén várható néhány tízmilliós veszteség azért érheti meg, mert később a Mol kitúrhatja majd az eredeti tulajdonost, és relatív olcsón növelheti a hálózatát. Hozzátehetjük ugyanakkor, hogy a Mol jelenleg 468 töltőállomással rendelkezik az országban, amivel lefedi teljesen a hazai piacot, nem biztos, hogy a cégnek szüksége van további - vélhetőleg normál esetben kisebb forgalmú – benzinkutakra.
Nem botlottunk ugyanakkor bele egy ezeknél is kézenfekvőbb magyarázatba. A Mol ugyanis az olajipar teljes vertikumát átfogja, hiszen foglalkozik kitermeléssel, finomítással, nagykereskedelemmel és természetesen kiskereskedelemmel is. Tehát elméletileg az értéklánc minden egyes lépésében a nemzeti vállalat pénzt keres. (A gyakorlatban ez nem biztos, hogy valóban így van, hiszen Magyarországon a Mol évente nagyjából 13 ezer hordónyi olajat bányászik, ám a felhasználás ennél sokkal nagyobb. Ugyanakkor a magyar cég által például Tunéziában vagy Pakisztánban a felszínre hozott olajat nem éri meg ideszállítani, így a százhalombattai finomítóban jelentős részben orosz olajat dolgoznak fel.)
Amennyiben a Mol az utolsó lépcsőfoknál, vagyis a kiskereskedelemben nem keres pénzt, az nyilván fáj neki, és rontja az üzletág eredményességét. Ugyanakkor számukra még így is megérheti az üzemanyagok értékesítése.
Iparági forrásaink szerint ugyanis a többi – fent felsorolt - üzletág révén a tevékenység teljes vertikumát tekintve így is literenként 100 forint nyeresége lehet a vállalatnak.
Tehát miközben a csak töltőállomást üzemeltető vállalatoknak jelen pillanatban az a jó, ha minél kisebb a forgalmuk, addig elvileg a Mol számára csoportszinten a bővüléssel járnak a legjobban. Ezért akár az is opció lehet, hogy átvesznek kutakat, időlegesen benyelik a kiskereskedelmi tevékenység veszteségét, amit ugyanakkor más területeken kompenzálni tudnak.
Persze az olajcég számára ebben a helyzetben a non plus ultra megoldás az, ha átmenetileg a fogyasztók más hálózatok egységeinél tankolnak, így a Molnál a nyereséges tevékenységek eredménye csapódik csak le. Eközben pedig a márkázott kutak esetében jellemzően külföldi vetélytársaknak pedig le kell nyelni a kiskereskedelmi tevékenységből származó veszteséget.
