A kereskedelemben a nagy áruházláncok közül a Tescónál folynak jelenleg a bértárgyalások, a Penny Marketnél a következő hetekben kezdődnek az egyeztetések. Ahogy arról a Magyar Nemzet írt, a Tescónál a múlt héten megkezdett bértárgyalások végéig hírzárlatot rendeltek el. A vállalat, valamint a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete által kiadott közlemény szerint az egyeztetések során az áruházlánc a munkavállalóinak érdekeit és az áruházlánc hosszú távú, sikeres magyarországi működését tartják szem előtt. Ezen kívül semmilyen részletet nem árulnak el, azt sem, hogy mekkora mértékű emelésről indulnak az egyeztetések.
Brutális béremelés az Auchannál
A lezárt bértárgyalások közül Karsai Zoltán, a KASZ elnöke a Privátbankár.hu-nak elmondta, a „leghangosabb eredménynek” az Auchan emelése számított. Ahogy arról beszámoltunk, az áruházlánc múlt héten egyezett meg a szakszervezettel a 2020-as béremelésről. Az Auchan nem vezető beosztású, közel 5200 munkatársának alapbére idén két lépcsőben – január 1-től és szeptember 1-től – emelkedik. A 2020 során több mint 1,6 milliárd forintot érintő új javadalmazási rendszer a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17 százalékkal emeli a belépő béreket.
Megszületett a bérmegállapodás a Sparnál is. Bár a több mint 13 ezer munkavállalót foglalkoztató láncnál az első bérajánlatot nem fogadta el a szakszervezet, néhány egyeztetési forduló után sikerült megállapodásra jutniuk. Ennek értelmében havi 80 ezer forint vásárlási összeghatárig 10 százalékos vásárlási kedvezményt kaptak a munkavállalók. Az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő alatt 235 ezer forint, próbaidő után 245 ezer forint. Új elem a 13. havi juttatás kiterjesztése az év első felében belépőknek.
4 millió magyar dolgozó érdekét hagyja figyelmen kívül a kormány
Hétfőn 4 szakszervezet (az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, valamint a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete) akciószövetséget alakított, és követelik a kormánytól és a munkáltatói szövetségektől, hogy kezdődjenek érdemi tárgyalások egy középtávú magyarországi bérfelzárkóztatási programról. Szerintük nincs normális érdekegyeztetés, nincs felhatalmazott tárgyalófél a kormány részéről a tárgyalásokon. Álláspontjuk szerint 4,2 millió dolgozó érdekét figyelmen kívül hagyják, nincs egyeztetés, hogyan képzelik el a bérfelzárkóztatását az EU szintjére.
Versenyhátrányt okozó bérajánlat
Megrekedtek a tárgyalások – és Karsai Zoltán szerint nem is valószínű, hogy lesz előrelépés – a Metro Kereskedelmi Kft. esetében. A KASZ elnöke elmondta, a Metro által ajánlott havi bruttó 212 ezer forintos alapbér annyira alacsony, ami az áruházláncnak versenyhátrányt jelent, mert a munkavállalók elfogadhatatlannak tartják, ezért nem is tudtak megegyezni. Múlt héten úgy álltak fel a tárgyalóasztaltól, hogy rábízták a vállalatra, kommunikálja ezt az ajánlatot a dolgozók felé, akik majd eldöntik, elfogadják-e, vagy a szakszervezethez fordulnak.
Karsai hozzátette: bár az áruházlánc jó néhány dologban engedett – új pótlékot és teljesítményértékelési rendszert vezetnek be –, és a tárgyalások során elment bruttó 215 ezer forintig is az ajánlatban, de mindezt a szakszervezet nem fogadta el. Erre a vállalat visszalépett az eredeti, bruttó 212 ezer forintos bérajánlatra.
Irreális fizetéselvárás, óvatosabb munkáltatók
A szakszervezet több vállalatnál is felmérte, hogy a kereskedelemben dolgozó munkavállalók mekkora béremeléssel lennének elégedettek. Volt olyan cég, ahol a munkavállalók azt mondták, bruttó 30 ezer forintos emelést tartanának reálisnak, de akad olyan vállalat is, ahol egészen szélsőséges eredmények születtek. Ennek okát Karsai abban látja, hogy sok alkalmazott a saját fizetését nem a magyar bérpiachoz méri, hanem például az osztrák, a német minimálbérhez.
Mindeközben a munkáltatók már óvatosabbak lettek, felkészülve egy esetleges gazdasági visszaesésre. A KASZ-szal tárgyaló barkácsáruházak alapvetően optimistán tekintenek a magyarországi piacukra, de a korábbi évekhez képest gyengébbnek várják az idei évet. Emögött az áll, hogy a tavaly megjelent szuperállampapír hatására visszaestek az építkezések, vele együtt a barkácsáruházak forgalma is, így erre az évre olyan bérajánlatot tettek, amit alacsony forgalom mellett is tartani tudnak.
Partnerek lettek a szakszervezetek
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) 250 cégnél van jelen. Itt a vállalatok nagyjából 10 százalékánál, 25-30 munkáltatónál született eddig bérmegállapodás úgy, hogy ezeknek a tárgyalásoknak egy része már tavaly megkezdődött – mondta a Privátbankár.hu-nak Székely Tamás elnök.
A VDSZ elnöke úgy látja, a korábbi időszakokhoz képest komoly előrelépést jelentett, hogy a munkáltatók több helyen bevonták az üzleti terv előzetes tervezésébe a szakszervezeteket, annak érdekében, hogy a bértárgyalások eredményesebbek legyenek. Ugyanakkor mindezt a tavaly év végi bizonytalanságmegakasztotta. Problémát okozott ugyanis, hogy az év végén nem volt egyértelmű, hogy az előzetes megállapodásnak megfelelően emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, vagy sem.
A VDSZ tapasztalatai szerint nagyon változatosan alakulnak a bértárgyalások. Például míg egy nyírbátori, 300 főt foglalkoztató cégnél fix, 20 ezer forintos alapbér-emelésben és további 5 százalékos differenciált bérfejlesztésben állapodtak meg, akad olyan cég a gyógyszeriparban, ahol már 10,4 százalékos béremelésről született közös megállapodás.
A szakszervezet által lefedett területen működő cégeknél tavaly átlag 11,4 százalékos béremelés történt, ha a KSH III. negyedéves adataiból indulunk ki. Ettől persze vannak kivételek. A dunaújvárosi Hankook gumigyárnál 20 százalékos volt a béremelés, igaz itt 10 napos sztrájk eredménye lett a magasabb érték. De van olyan vállalat is, ahol „csak” 10 százalék alatti bérfejlesztés történt, mint például a gyógyszeripar egyes cégeinél, ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy itt az átlagkereset 500-600 ezer forint.
Kisebb lehet az idei béremelés
A VDSZ elnöke bízik abban, hogy sikeresek lesznek az idei bértárgyalásaik, viszont a nagy bérnyomás ellenére már az előzetes tárgyalások során látszik, hogy akkora mértékű béremelésre nincs esély, mint amennyi az elmúlt időszakban volt (és a munkavállalók titokban remélik). Ezt igazolja, hogy sok esetben a munkáltatók nagyon alacsony, 3-4 százalékos bérajánlatról indulnak, ami az inflációs adatok alapján már reálbércsökkenést eredményezhetne.
Nagy a távolság a munkáltatók kezdő ajánlata és szakszervezeti kezdő bérigénye között – mondja a VDSZ elnöke, ami miatt Székely Tamás hosszadalmas bértárgyalásokra és több helyen akár „csatára” is számít.
Kérdés az is, hogy a munkavállalók mennyire akarják támogatni a bérkövetelést, azaz kiállnak-e adott esetben egy határozottabb fellépés, sztrájk, demonstráció mellett.
Elindult egy negatív tendencia a hazai autó- és építőiparban
Az ágazati problémákra kitérve Székely Tamás elmondta, már érezhető, hogy a magyarországi autóipari beszállítók körében negatív fordulat állt be. Ennek következtében kevesebb munkaerőre van szüksége a vállalatoknak, ami elsősorban a kölcsönzött munkaerőnél csapódik le, valamint a lejáró, határozott idejű munkaszerződéssel dolgozóknál.
További kihívást jelent, hogy az építőipar és az autóipar 2020-as, a korábbinál gyengébbre várt teljesítménye hogyan gyűrűzik tovább. Biztos kihat például az alumíniumiparra, a gumiiparra, illetve a vegyiparra. A fenti ágazatokban már most visszaesés tapasztalható mind a termelésben, mind a munkaerő-szükségletben – tette hozzá Székely.
60 ezer forint alapbéremelés kérnek az Audi dolgozói
Az Audi Hungária Független Szakszervezet múlt héten adta át a bérkövetelését a munkáltató képviselőinek. Közleményük szerint az alapbéremelés tekintetében egy kombinált béremelést tartanak megfelelőnek. Ez alapvetően százalékos mértékű, de az alacsonyabb bérrel rendelkező munkatársaknak kedvezőbb garantált fix összegű alapbéremelést jelent. A szakszervezet 2020. áprilistól 12 százalékos, de minimum 60 ezer forintos alapbéremelést, 2021. áprilisától 11 százalékos, de minimum 65 ezer forintos alapbéremelést akar.
Emellett a bérsávokat is megváltoztatnák. Lojalitás bónusz fejlesztéseként javasolják, hogy a munkaviszonyban eltöltött 5. évtől havonta 6 ezer forintról induljon, majd ezután minden évben 3 ezer forintos lépcsőkkel emelkedjen a bónusz összege. Ezen kívül 200 ezer forint egyszeri kifizetés mellett idén 460 ezer, jövőre 510 ezer forint béren kívüli juttatást határozott meg a szakszervezet a munkáltató felé.
A BKV-nál megalázóan kevésnek tartják a 8 százalékos béremelést
A BKV Zrt. 8 százalékos béremelési ajánlatot terjesztett elő, amely 5,6 milliárdos forint ráfordítást jelent a közlekedési vállaltnak. A társaság ebből az összegből fedezné a később megállapítandó mértékű alapbéremelést, fordítana a szenioritási rendszer kiterjesztésére, a kulcsfontosságú pozíciót betöltők, illetve a diplomás munkaerő megtartását segítő bérrendezésre és a munkakörülmények javítására.
A cégnél működő Egységes Közlekedési Szakszervezet ezt megalázóan kevésnek tartja, kitartanak a 15 százalékos követelés mellett. Naszályi Gábor szakszervezeti elnök szerint a 8 százalék átlag úgy jön össze, hogy 6 százalékot alap béremelésként, 2 százalékot pedig szenioritás és a kulcsemberek megtartása címén adna a cég. A szakszervezeti elnök úgy látja, "ezzel a szánalmas ajánlattal nem lehet a tapasztalt járművezetőket és karbantartókat a cégnél tartani". A tárgyalásokat folytatják.
Hogy mennyit keres egy buszsofőr a BKV-nál? 2017-ben a cég még azt kommunikálta, hogy már a kezdő járművezető is nettó 200 ezer forintot vihet haza, ez a fizetés pedig a munkában töltött évek után növekedni fog, beosztástól függően elérheti a nettó 350-400 ezer forintot is. 2018-ban. 2018-ban hirdetésben 400 ezres fizetésért csalogatták a sofőröket a céghez. Aztán a BKV válaszából kiderült, a 400 ezer forintos fizetést az kaphat, aki komoly túlórákra vállalkozik.
A tanárok már a sztrájkot szervezik
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) múlt héten sztrájkbizottságot alakított. Ennek hátterében az áll, hogy a szakszervezet követeléseit a tavaly november végi országos tüntetés után sem teljesítette a kormány.
A PSZ követelései között szerepel, hogy a szakképzésben dolgozók 2020 júliusa után is maradjanak közalkalmazottak, s továbbra is vonatkozzon rájuk a nemzeti köznevelésről szóló törvény. Továbbá a pedagógusok bérének vetítési alapja 2020 januárjától a minimálbér legyen. A tanárok heti óraszámát 2020 szeptemberétől 22 órában rögzítenék, valamint az oktatásban dolgozó egyéb alkalmazottak bérét is emelnék.
A szakszervezet egy vitairatot is készített, amelyben összefoglalták, hogy alapvetően mi az oktatási rendszer hibája. A dokumentumot a következő hetekben a fővárosban és a vidéki helyszíneken tervezett fórumokon vitatják meg.
