<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p


			
		
		


		
		

Az ausztrál kormány tavalyi javaslata szerint fizetnie kellene a Google-nak és a Facebooknak azért, hogy használhassák a kiadók által előállított tartalmakat. Ez nagyban segítene a bajba jutott médián.

A Google válaszul az ausztrál kormány kezdeményezésére most azzal fenyegetőzik, hogy amennyiben a javaslatot elfogadnák, bezárja keresőjét Ausztráliában, írja a Financial Times.

Mel Silva, a Google ausztráliai leányának vezére a pénteki canberrai szenátusi meghallgatáson azt állította, hogy a törvényjavaslat "kivitelezhetetlen" és "észszerűtlen", valamint hónapokig tartó patthelyzetet eredményezne a Big Tech cégei és a kormány között.

Silva szerint a javaslat törvénnyé válása esetén "nem marad más választásuk, mint a keresőmotor leállítása Ausztráliában".

Melanie Silva, a Google ausztráliai ügyvezetője a canberrai szenátusi meghallgatáson (Forrás: APH)Melanie Silva, a Google ausztráliai ügyvezetője a canberrai szenátusi meghallgatáson (Forrás: APH)

Az ausztrál kormány törvényjavaslata illeszkedik a Big Tech cégeire nehezedő nyomásgyakorlás folyamatába: mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió konkrét lépéseket tesz a tech óriások piaci dominanciájának megfékezésére

Erről korábban itt írtunk kimerítően: Elszántnak tűnik a nyugati világ a Facebook és társai megregulázására. 

Az ausztrál kormány szerint a törvényjavaslat "világelső" és szükséges egy fenntartható médiapiac érdekében. A tervezet egy olyan választottbírósági mechanizmuson alapulna, amely kötelező érvényű döntéseket hozna arról, hogy a közösségi médiát üzemeltető cégeknek mennyit is kellene fizetnie a kiadóknak, médiacégeknek.

A YouTube-ot üzemeltető Google már eddig is erőteljesen tiltakozott a tervek ellen. Becslések szerint a cégnek havi 19 millió felhasználója van Ausztráliában, ami azt jelenti, hogy a 25 milliós ország túlnyomó többsége a Google-t használja.

Nem meglepő módon a Facebook is ellenzi a javaslatot, és megismételte korábbi fenyegetését, miszerint a terv elfogadása esetén az ausztrálok nem oszthatnak meg híreket a világ legnagyobb közösségi oldalán.

Scott Morrison miniszterelnök úgy reagált a Google bejelentésére, hogy "fenyegetésekre nem válaszolnak".

Silva úgy véli, hogy a híroldalaknak való fizetés nemcsak a web alapvető működési elvét sérti, de tarthatatlan percedenst teremtene a Google, sőt, az egész internet és a digitális gazdaság számára is.

A kontextus kedvéért lássuk, hogyan alakult  a Google bevétele a tavalyi harmadik negyedévben: a tavalyi jelentések 46,17 milliárd dollárról szóltak, felülmúlva a 42,9 milliárd dolláros várakozásokat, hirdetési bevétele 37 milliárdra rúgott, negyedéves nyeresége pedig 12,589 milliárd dollár lett. Vagyis idén bőven 130 milliárdos bevételre tesz szert a keresőóriás.

A Google hirdetési bevételeinek alakulása (Forrás: CNBC)A Google hirdetési bevételeinek alakulása (Forrás: CNBC)

Noha a kereső leállítása ezt sugallná, a Google a legkevésbé sem akarja elhagyni az ausztrál piacot, Silva szerint ugyanis van mód arra, hogy a törvényjavaslat nélkül is támogassák az újságírást. 

Itt elsősorban a tavaly októberben indított mobilfunkcó, a Google News Showcase-re kell gondolni, amelynek keretében 3 év alatt 1 milliárd dollárt juttatnának vissza az újságoknak, médiavállalatoknakVagyis az éves szintű 130 milliárdos bevételből juttatna vissza 330 milliót a cég a kiadóknak, azaz a bevételének 0,2 százalékát, negyedéves nyereségének 2 százalékát. Azoknak a kiadóknak, amelyek a keresések vagy a Facebook esetén a megosztások, a felhasználói aktivitás jelentős részét generálják. Magyarán szólva: ezen keres nagyon sok pénzt a Big Tech.

A programnak 450 partnere van világszerte, de Ausztráliában pillanatnyilag leállították. Silva szerint ugyanakkor a kezdeményezés lehetőséget adna a Google számára, hogy megegyezzen a kiadókkal.

A törvényjavaslatról az év elején szavaznak.

Vélemény

Látható, hogy a Big Tech cégeit korábban övező pozitív hangulat szerte a világon eltűnőben van, és mind a politikusok, törvényhozók, mind a civil szervezetek, állampolgárok egyre növekvő aggodalommal nézik, mekkora hatalomra is tettek szert ezek a cégek. A Facebook (és a többiek) sorozatos adatkezelési, hírkezelési botrányai megingatták a bizalmat bennük, miközben a koronavírus-járvány okozta válság több iparágat - köztük a médiát - is súlyosan érint, a Big Tech részvényei szárnyalnak, profitjuk nő. Nem lenne ördögtől való elképzelés, ha a híreket drágán előállító kiadók (mert a valódi újságírók munkája, ideje, utánajárása sok pénzbe kerül) ugyanúgy részesednének a bevételekből, ahogy a kábelszolgáltatók fizetnek a csatornáknak azért, hogy kínálatukba felvegyék az adott csatornát. Egy ilyen kezdeményezést persze csak törvényhozói szinten lehet elképzelni, ráadásul rengeteg érdeket sért - ez látható most is a Google és a Facebook vehemens tiltakozásából. 

Míg azonban ezek hosszú hónapokban vagy inkább években mérhető csatározásokat jelentenek a legmagasabb szinten, az olvasóknak mint állampolgároknak addig is létfontosságú, hogy hiteles információkhoz jussanak hozzá. Ahogy többször is írtuk, más megoldást nem látunk, csak az előfizetést. Válasszon mindenki 1-2 vagy több lapot, amelyikben megbízik, és fizessen rá elő - hogy ne a fejünk fölött, a tudtunk nélkül dőljenek el a dolgok.

Ránk itt lehet

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.