10p

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A hazai kisvállalati szektor járvánnyal kapcsolatos helyzetét vizsgálta a Pázmány Péter Egyetem professzora által most publikált felmérés. Többek között kiderült, hol történt a legnagyobb elbocsátás, hányan terveznek a közeljövőben új termék, új szolgáltatás bevezetését. Arra is rávilágított, hogy milyen támogatást hiányoltak leginkább a vállalatok.

A pandémia különösen erősen rázhatta meg az úgynevezett mkkv-szektort, azon belül is elsősorban a mikro- és kisvállalkozásokat. A hazai gazdaságpolitika vissza nem térítendő állami támogatást elsősorban a nagyvállalatoknak és a betelepülő külföldi cégeknek adott. A magyar kisvállalkozások közül azok, amelyek a legerősebben érintett vendéglátás, turizmus és művészeti ágazatban működnek, bértámogatást, hitelhalasztást, esetleg adó- és járulékkedvezményt kaptak.

Felmerül a kérdés, hogy vajon a munkavállalók hozzávetőleg 70 százalékát foglalkoztató mkkv-szektor, ezen belül a 33 százalékot alkalmazó mikrocégek, hogyan élik túl a válságot, hány százalékuk megy csődbe, mennyi embert lesznek kénytelenek elbocsátani. Vajon mennyire gyengültek le, lesz-e erejük megújulni, új dolgokba kezdeni. A helyzet elemzésére idén március-áprilisában egy online kérdőíves felmérést végzett.

Kis cég, kevesebb elbocsátás 

A mintában (15 megyéből és Budapestről) szereplő mikrocégek 10 százaléka számolt be elbocsátásról. Ugyanez az arány a kisvállalatoknál 23,7, a közepes méretű cégeknél 50 százalék. Ez azért érdekes, mert a legtöbb munkaerő-megtartó támogatást az mkkv-k közül éppen ez utóbbi vállalatcsoport kapta – jegyzi meg a felmérés szerzője.

A minta cégméret szerinti megoszlása
A minta cégméret szerinti megoszlása

Viszont további elbocsátásokat – 4 százalék körülit – csak a mikrocégek terveznek. Érdekes adat, hogy az elbocsátásokkal egyidőben felvételek is történtek. A mintában lévő összes vállalatból a válság alatt 21,9 százalék bocsátott el embereket, viszont 15,2 százalék növelte a létszámát.

Az egyes tevékenységek aránya a mintában
Az egyes tevékenységek aránya a mintában

A létszámot bővítő cégek többsége az építőiparban, a gyógyszergyártásban, a számítástechnikában és a mezőgazdaság egyes területein található. Méretet tekintve többségük a közepes kategóriában van. A mintában egy, az iparban működő nagyvállalat szerepelt, amely 30 embert, a létszáma 11 százalékát elbocsátotta, és csak 10-et tervez a jövőben felvenni.

Jelentős azon cégek aránya mindhárom vállalatcsoportban, amelyek a közeljövőben dolgozók felvételére készülnek. Az is látható, hogy azon iparágakban, amelyekben elbocsátások történtek, a jövőben a munkaerő bővítésére készülnek. A mikrocégek 24, a kiscégek 34, a közepes cégek 81  százalék tervez felvételt a jövőben.

A mikrocégek közül, amelyek tipikusan családi vállalkozások, kevesebben bocsátottak el munkavállalót, mint a másik két cégtípus esetén. A nemzetközi elemzések is alátámasztják, hogy válságok idején a kisebb, családi vállalkozások inkább megtartják az alkalmazottaikat. A pandémia esetén ez azért is érdekes, mivel éppen a kisebb cégek kaptak kevesebb állami támogatást.

Támogatások, amelyekre szükség lett volna

A felmérés erős összefüggést mutatott ki aközött, hogy jó állapotban van-e egy cég azzal, hogy kapott-e bármilyen állami támogatást. A teljes mintát tekintve a cégek 49,5 százaléka részesült valamilyen állami segítségben, 50,5 százalék pedig semmilyenben. Ezen belül a mikrocégek 38, a kiscégek 55 és a közepes méretű cégek 69 százaléka kapott egy vagy többféle állami támogatást.

Az összes támogatott cégből, a támogatások ellenére 34,6 százalék érzi úgy, hogy a válság erősen megviselte. Ez az érték a nem támogatott cégek esetén 28,3 százalék. Ez az arány feltűnő. Egyrészt azt érzékeltetheti, hogy vagy nem volt elég, vagy nem volt elég jól célzott a nyújtott támogatás. Másrészt a nem támogatott szektor aránya magasabb a támogatottnál, így esetükben a 28,3 százalék is magas értéket jelent.

Az összes mikro- és kisvállalat 33 százaléka jelezte, hogy legyengült a válság hatására. Ez a mikrocégek esetén a 34, a kiscégeknél pedig 31,6 százalékot jelent. Viszont az összes közepes méretű cégből csupán 18,8 százalék jelezte, hogy romlott a gazdasági helyzete. A kevesebb támogatást kapó mikro- és kiscégek helyzete erősebben romlott.

Arra a kérdésre pedig, hogy mire lett volna szükségük a helyzetük stabilizálásához, a semmilyen támogatást nem kapó mikrocégek a bértámogatást, a kamatmentes hitelt, a pályázati lehetőségeket, az adócsökkentést, a vissza nem térítendő támogatásokat és a jelentős bürokráciacsökkentést említették. A támogatást kapó kis- és közepes cégek még több bértámogatást, közvetlen, vissza nem térítendő beruházási, telephely-fejlesztési támogatást vártak volna.

A felmérés tanulsága, hogy bár a mikro- és kiscégek kevesebb állami segítséget kaptak, százalékosan mégis a közepes méretű cégek bocsátottak el inkább munkavállalókat. Igaz, ha elmúlik a válság, ezek a cégek tervezik a jelentősebb létszámbővítést.

Visszafogott tervek 

Az új termék, új szolgáltatás és új piac keresés esetén a mikro- és kisvállalatok egyaránt visszafogottak: 54 százalékuk jelezte, hogy új termék vagy új szolgáltatás bevezetésére készül. Ez az érték a kiscégek esetén 61, a közepeseknél pedig 75 százalék. Ennek egyik nyilvánvaló oka a legyengült állapot, a forráshiány. Másrészt az erősebb kockázatkerülés is okozhatja ezt a jelenséget. Igaz ez a digitalizációs terveikkel kapcsolatban is.

A mikrocégek csupán 58 százaléka tervez szervezetfejlesztést és digitalizációt, ez az érték a kiscégeknél 79, a közepeseknél 88 százalék. A munkavállalók továbbképzésével kapcsolatban a mikrocégek visszafogottabbak: 74 százalékuk szándéka, hogy továbbképzi a munkavállalóit. Azonban ezt az is magyarázhatja, hogy a 10 fő alatt foglalkoztató mikrocégek esetén a szervezeti, vagyis az egymástól való tanulás eleve természetesebb és könnyebb lehet, mint a nagyobb vállalkozásoknál.

Miket javasoltak a válaszadók?

A megfogalmazott problémák, javaslatok jól tükrözik a cégek helyzetét. Amiben azonban minden cég egyetért, az a bürokrácia erőteljesebb csökkentésének szükségessége, a jogalkotás kiszámíthatóságának javítása és a további járulékcsökkentés - állapította meg a felmérés. A különböző cégtípusok leggyakoribb felvetései:

Mikrocégek (0-9 fő)

  • Azokat a mikrocégeket is támogatni kellene, amelyek több évtizede folyamatosan, stabilan fenntartják a munkahelyeket.
  • Nemcsak a már bajba kerülteket kellene támogatni, hanem a még működőket is (mielőtt bajba kerülnek!).
  • Egyszeri pénzjuttatás kellene azonnal a nehéz helyzetbe került mikro- és kisvállalkozásoknak.
  • Túl bonyolult a pályázati rendszer. Például olcsó termékekre is 3 árajánlatot kell mellékelni. A papírmunka sok, költséges és az elbírálás ideje hosszú. Ezért inkább lemond a mikrocég a pályázásról.
  • A „hivatalok" a mikrocégeket továbbra is úgy kezelik, mintha nem is lenne pandémia, így az eljárásokat (adóhivatal, bankok, stb.) egyáltalán nem egyszerűsítették.
  • A mikrocégeknek segítségre lenne szükségük exportpiac-szerzéshez, menedzsment, marketing, pénzügyi és vállalkozói ismeretek elsajátításához.
  • Támogatásra lenne szükségük a digitalizációhoz is (pénzügyire és képzésre).
  • Az új vállalkozásoknak legalább fél évig teljes adómentességet kellene adni (ez több országban is általános gyakorlat)
  • Jobban segíteni kellene az önfoglalkoztatókat, akik saját maguknak szereznek munkát ahelyett, hogy segélyt kérnének.
  • Több adókedvezményt érdemelnének meg a már régen működő és foglalkoztató mikrocégek.
  • Erősebb jogi védelemre lenne szükségük a mikrocégeknek a tisztességtelenül viselkedő, nem fizető megrendelőkkel, fővállalkozókkal szemben (főleg az építőiparban).
  • Több segítséget várnának a kis mezőgazdasági családi vállalkozások.
  • Csökkenő bürokratikus rendszer a pályázatok terén, több célirányos pályázat, támogatás a mikro és családi vállalkozásoknak kellene.
  • A családi adózás lehetőségét meg kellene teremteni a családi vállalkozásoknál.
  • Az eladósodott kisvállalkozások a moratórium megszűnése után sem biztos, hogy tudnak majd fizetni. Ha elindul egy csődhullám, az jelentős társadalmi feszültségeket okozhat. Erre a helyzetre előre ki kellene dolgozni egy megnyugtató stratégiát.
  • A hátrányos helyzetben lévő térségek segítéséről nemcsak beszélni kéne, hanem konkrétan segíteni is. Nem pályázatokon keresztül, mert ebből csak a hiénák járnak jól és a segítség nem ér le a vállalkozásokhoz.
  • Ne függjön az ügyfeleik oltottságától a vállalkozások léte. Ugyanolyan jogai legyenek az oltottaknak és a nem oltottaknak. Esetleg a nem oltottakra továbbra is vonatkozzanak a még oltások előtt létező szabályok. De akár a szolgáltatók kijelölhetnek "vegyes" és csak oltottaknak elkülönített tereket. A vegyesben mindenki a saját felelősségre tartózkodhat.

Kisvállalkozások (10-49 fő)

  • Céges ellenőrzéseknél az átfedések kiiktatása jelentősen csökkentené a bürokráciát („legalább 5 hatóság végez ugyanolyan vizsgálatokat, ellenőrzéseket").
  • A környezetvédelmi eljárások bonyolultságának, valamint a hatósági díjak csökkentése javítaná a cégek működési környezetét.
  • Informatikai, digitalizációs fejlesztéshez erőteljesebb támogatásra lenne szükség.
  • Stabilabb árfolyamra, nagyobb kiszámíthatóságra lenne szükség.
  • A pályázati kiírások javítása, gyorsabb elbírálás, korrupció kizárása növelné a kisebb cégek forráshoz jutási lehetőségét.
  • A szerzői jogok erőteljesebb védelmére lenne szükség (például építészeti tervezésnél).
  • Óvatos nyitás kellene, az, hogy ne legyen több hullám.
  • További köztehercsökkentésre van szükség.
  • Szakképzésben a minőség, a munkamorál, és a motiváltság javítása lenne célszerű.
  • A gazdaságpolitikai kiszámíthatóság javítása is indokolt.
  • Külpiaci megjelenéshez és az érdemi exporthoz több és gyorsabb segítség kellene.

Közepes vállalkozások (50-249 fő)

  • Pályázati lehetőségek javítása.
  • EU-s forrásokhoz közvetlen hozzáférési lehetőség.
  • A szakképzés színvonalának javítása.
  • Hitelkonstrukció felnőttképzéshez.
  • Fontos lenne, hogy az önképzést le lehessen vonni a személyi jövedelemadóból.
  • Olcsóbb forgóeszközhitel.
  • Hosszabb lejáratú beruházási hitelek.
  • Segítség a beszállítók továbbképzéséhez.
  • A hazai piac védelme célszerű.
  • „Stratégiai megállapodások" kötése magyar cégekkel.
  • A teljes magyar gyógyszergyártó és forgalmazó vertikum/értéklánc stratégiai ágazattá minősítése.

A felmérés tanulsága, hogy a kisebb cégek sokkal több ötlettel, javaslattal álltak elő. Ennek valószínűsíthető oka, hogy több a problémájuk és úgy érzik, hogy kevesebb figyelem fordul feléjük. A felmérés igazolja, hogy a kisebb cégeket a gazdaságpolitika mostohagyermekként kezeli, pedig a foglalkoztatásban betöltött szerepük jelentős és jó lehetőségeket kínálhatnának a regionális fejlettségi különbsége csökkentéshez is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!