Jelentős piaca van az elektromos buszoknak
Az uniós irányelvek és előírások miatt a közösségben nagyon komoly piaca lesz az elektromos buszoknak, nem véletlen fejlesztenek ilyen járműveket a kontinensen komoly tradíciókkal rendelkező vállalatok, mint a MAN, a Daimler vagy a Volvo. De a jelenlegi európai piacvezető, a lengyel Solaris is mindent megtesz annak érdekében, hogy a pozícióját megtartsa. Azt egyébként nem is elsősorban a fent emlegetett cégek veszélyeztetik, sokkal inkább a kínai gyártók.
2023 első félévében 421 eladott elektromos busszal a Solaris volt az európai piacvezető, őket a MAN követte, a képzeletbeli dobogóra a BYD-Alexander Dennis páros fért még fel. Az értékesítési sorrend negyedik helyét önállóan, saját márkaneve alatt futó elektromos buszokkal szerezte meg a BYD, majd az ötödik helyre egy másik kínai vállalat, a Yutong került. A piac növekedését jelzi, hogy az egy évvel korábbiakkal összevetve az idei első félévben 45 százalékkal több elektromos buszt adtak el a kontinensünkön.
A tisztán elektromos buszok aránya az új járművek piacán bőven 30 százalék feletti, a hibridekkel együtt pedig a környezetbarát járműveké meghaladja az 50 százalékot. A forgalomban lévő dízel-üzemanyagú járművek persze még mindig erős túlsúlyban vannak, ám dinamikusan cserélődik az állomány, hiszen az új buszoknál 25 százalék körüli az ilyen járművek aránya. Ennél valamivel kisebb a gázüzemű (CNG) buszok aránya az új értékesítéseknél. A mostani arányok és trendek alapján egyébként teljesíthetőnek tűnik az Európai Bizottság azon törekvése, mely szerint 2030-ra csak nulla károsanyag-kibocsátású városi buszokat lehessen értékesíteni az Unióban.
Itthon is egyre több ilyen jármű áll forgalomba
A magyar piacon néhány városban ugyan vannak már elektromos buszok, de még az új beszerzések során is a dízeles járművek dominálnak, a teljes állomány cseréje pedig várhatóan egy évtizednél is tovább tarthat. Ugyanakkor a nemzeti buszstratégiában szerepel egy olyan elv, amely szerint 2022-től, támogatásból kizárólag elektromos autóbuszok helyezhetők forgalomba a 25 ezer főnél népesebb településeken. Érdemes ugyanakkor hangsúlyozni, hogy miután a beszerzések egy kisebb része valósult meg ilyen formában, az üzembehelyezett járművek között kisebb arányban vannak a teljesen elektromos járművek. A Volánbusz célja, hogy 2020-hoz viszonyítva 2030-ig a helyi autóbuszállomány ötven százaléka, 2050-ig pedig a teljes autóbuszpark ötven százaléka elektromos jármű legyen.
A hazai és az európai beszerzési elveket és trendeket a magyar piacon jelenlévő gyártók is igyekeznek követni. Ennek megfelelően az ismertebb hazai márkáknak, így a Credobus típusokat fejlesztő és gyártó Kravtex-Kühne csoportnak és az Ikarusnak is van teljesen elektromos modellje, más kérdés, hogy az értékesített darabszámok meglehetősen alacsonynak számítanak. A 2022-es adatok alapján a BYD jelenleg a magyar villanybusz-piac éllovasának számít 72 értékesített járművel. Ezek többsége a társaság komáromi gyárában készült, amely a kapacitásának nagyobb részével az exportpiacokat szolgálja ki.
Az elektromos BYD buszok száma ugyanakkor idén jelentősen nőtt, hiszen májusban és júniusban negyvennyolc darab Komáromban gyártott eBus-t adtak át, ezek Győr, Zalaegerszeg, Szolnok, Szeged és Eger helyi közlekedésében álltak forgalomba. Ezeket a járműveket városok önkormányzatai és a Volánbusz közösen, a Zöld Busz Program keretében szerezték be, az üzlet összértéke több mint nettó 6,5 milliárd forint volt. Egy-egy eBus járművet nettó 142,5 millió forintért vásároltak meg. Az állami közlekedési szolgáltató megrendelése magasan a kínai gyártó eddigi legnagyobb itthoni üzlete.
A kínai BYD buszokkal egyébként a fentiek mellett több más településen is találkozhatunk, hiszen Salgótarjánban 2019 áprilisától, Tatabányán pedig 2020 májusától állt forgalomba az első ilyen jármű. Majd 2020 nyarán Pécsen is feltűntek a komáromi gyárban készülő elektromos buszok. Később a Komárom és Révkomárom közötti útvonalon is ilyen járművek kezdték az utasokat szállítani, de a miskolci tömegközlekedésben is feltűnt ez a modell.
Jöhet az újabb BYD-gyár
Az Mfor információi szerint a komáromi üzemnél jóval nagyobb buszgyár létesítéséről szóló tárgyalások célegyenesben vannak. Úgy értesültünk, hogy Szeged Város Önkormányzata egy szerződés aláírására készül a kínai BYD elektromos járműgyártóval, amely egyrészt egy elektromos autóbusz-gyár létrehozásáról szólna a város közelében, egy 200 hektáros területen. Másrészt ehhez kapcsolódóan egy 50 hektáros akkumulátorgyárról, amely az elektromos autóbuszok működtetéséhez fog előállítani speciális, nagy teljesítményű akkumulátorokat a Szegedtől 20 kilométerre lévő Kisteleken. Lapunk természetesen megkérdezte a városvezetést, akik az akkumulátorgyár létesítését cáfolták:
Botka László polgármester irányításával rendszeresek az olyan találkozók, amelyeken Szeged és környéke potenciális fejlesztési lehetőségeiről tárgyal a városvezetés külföldi és hazai befektetőkkel, nem akkumlátorgyárról. Amint a tárgyalások előrehaladottabb szakaszba lépnek, tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
Noha a kormány és az ellenzéki vezetésű Szeged nem feltétlenül ápol harmonikus kapcsolatot, akár a véletlen egybeesésen túlmutathat az a tény, hogy miközben újabb hazai üzemről szóló információk jutottak el lapunkhoz, addig Orbán Viktor a múlt heti kínai látogatása során Sencsenben tárgyalt Vang Csuan-fuval, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó cége, a kínai BYD alapító-elnökével. A hivatalos beszámolók szerint ugyan a magyar kormányfő tárgyalásokat folytatott a térségben kínai óriásvállalatok vezetőivel, nevesítve azonban csupán a BYD volt. A társaság sencseni autógyárában a magyar kormányfőnek tájékoztatást adtak többek között a BYD magyarországi tevékenységéről – a komáromi autóbuszgyár és a fóti akkumulátor-összeszerelő üzem működéséről –, és bemutatták a BYD által készített legmodernebb elektromosautó-modelleket.
