A Stuttgarter Nachrichten beszámolója szerint a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában dolgozók az elmúlt üzleti év után 800 ezer forint prémiumot kaptak, ami a jelenlegi, 408 forintos euróárfolyam alapján körülbelül 1960 eurónak felel meg. A németországi dolgozók pontos bónuszösszegét a lap nem közli, de mivel a magyar prémium 62 százalékkal alacsonyabb, a német munkavállalók körülbelül 5150 euró prémiumot, azaz nagyjából 2,1 millió forintot kaptak ugyanebben az időszakban. Leegyszerűsítve: a magyar dolgozók feleannyi jutalomban sem részesültek, mint német kollégáik. Valójában nyereségrészesedésről van szó, amit a Mercedes a vállalati eredményesség alapján fizet ki – Németországban és Magyarországon is.
A német lap szerint a Mercedes hivatalos álláspontja az, hogy a bónuszkülönbség nagyjából tükrözi a két ország közötti bérszintek eltérését – annak ellenére, hogy a gyártási feltételek, valamint a technológiai és minőségi elvárások egységesek.
Kovács-Besenyi Kitti, az MBMH Vasas Alapszervezetének titkárhelyettese az Mfornak elmondta: hosszú évek munkája volt, hogy a kecskeméti dolgozók megkaphassák a nyereségrészesedést.
„Ez a rendszer már három éve működik, és mindig a Mercedes központi vezetése határozza meg, hogy a németországi nyereségrészesedésből mekkora rész jusson a magyar dolgozóknak. A kifizetések mértéke a német prémiumokhoz igazodik, de a pontos összeghez belső teljesítménymutatók teljesítése is szükséges. Ezeket a szabályokat központilag állapítják meg, és mi itt helyben nem nagyon tudunk változtatni rajtuk” – fogalmazott.
A jelentős bónuszkülönbség mellett pedig eddig sem mentek el szó nélkül, bár egyelőre változtatni nem tudtak:
„Szerintünk a rendszer nem igazságos. Többször is jeleztük, hogy jó lenne újratárgyalni vagy módosítani ezt a szabályozást, de eddig minden ilyen kezdeményezésünk lepattant a vezetésről. Azzal érvelnek, hogy Németországban más a bérszínvonal.” A dolgozók viszont Kovács-Besenyi Kitti tapasztalatai alapján nem egységesek: vannak, akik örülnek a jelenlegi összegnek, másokban viszont keserű szájízt hagy a különbség, hiszen a sajtóból eljut hozzájuk, hogy a német kollégákat jelentősen nagyobb összeggel ismerik el.
Ez a magyar versenyképesség alapja: olcsók vagyunk és nem megyünk táppénzre
A Mercedes világszerte több gyárat üzemeltet, de jelenleg különösen nagy figyelmet kap a kecskeméti üzem, ahol a vállalat már több mint 4500 főt foglalkoztat. A német autógyártó célja, hogy a gyár termelését jelentősen bővítse – részben a németországihoz képest jóval alacsonyabb magyarországi költségek miatt. Harald Wilhelm pénzügyi igazgató februárban arról beszélt: a költségtényezők Magyarországon 70 százalékkal alacsonyabbak, mint Németországban. A bónuszkülönbségek most kimutatott aránya is ezt tükrözi.
A Stuttgarter Nachrichten kiemeli: a fizetések közötti eltérések mögött gazdasági szempontból is jelentős különbségek húzódnak. Az EU statisztikai hivatala szerint egy teljes munkaidős alkalmazott éves jövedelme Magyarországon 2023-ban átlagosan 16 895 euró volt, míg Németországban 50 998 euró. Ez 67 százalékos magyar költségelőnyt jelent. Az összehasonlítás ugyanakkor nem tartalmazza a ledolgozott munkaórák számát.
A helyzet a cikk szerint még ennél is rosszabb: a magyar munkavállalók munkaideje hosszabb, mint a német fém- és villamosiparban dolgozóké, ahol a 35 órás munkahét számít szabványnak.
Kovács-Besenyi Kitti szerint a különbséget részben a megrendelésállomány és a termelési volumen is magyarázza: míg Németországban a kereslet visszaesése miatt csökkentik a kapacitásokat, Kecskeméten új modellekkel bővül a gyártás.
Jelentősek a különbségek a hiányzások terén is. A Mercedes vezérigazgatója, Ola Källenius korábban úgy fogalmazott: ha azonos gyártási körülmények között Németországban kétszer akkora a betegállomány, mint más európai országokban, annak gazdasági következményei vannak. A cikk az OECD adatait idézi, amelyek szerint Németországban 2022-ben a dolgozók átlagosan 24,9 napot hiányoztak, míg Magyarországon csak 9,4 napot. A különbséget torzíthatja az eltérő nyilvántartási gyakorlat, de a mértéke így is jelentős.
A Mercedes gyártási hálózatában Magyarország szerepe egyre hangsúlyosabbá válik – ez részben a németországi üzemek rovására történik. Wilhelm februárban egy befektetői konferencián közölte: Németországban nem terveznek gyárbezárást, de a sindelfingeni, rastatti és bremeni üzemek kapacitását 300 ezer darabos felső korláttal kívánják szabályozni. A dolgozói létszámot a vállalat úgy akarja hozzáigazítani, hogy megszüntetik a kölcsönzött munkaerő alkalmazását, és a természetes fluktuációra építenek.
A Stuttgarter Nachrichten információi szerint nem konkrét modelláthelyezésről van szó, hanem gyártási kapacitások átrendezéséről. Markus Schäfer, aki korábban a gyártásért felelt a Mercedesnél, már évekkel ezelőtt felvetette: egy gyár nemcsak túl kicsi, hanem túl nagy is lehet, ami megnehezíti a működés irányítását és a minőség fenntartását. A 300 ezer darabos kapacitáskorlát ennek az elképzelésnek a része.
A Mercedes tájékoztatása szerint tavaly 146 ezer autó készült a kecskeméti gyárban, így a termelés volumene akár meg is duplázódhat a jövőben, miközben a németországi üzemek már most is teljes kapacitáson működnek. A gyártási súlypont tehát hivatalos döntés nélkül is egyre inkább kelet felé tolódik. Harald Wilhelm pénzügyi igazgató korábban azt mondta, a vállalat célja, hogy az alacsony költségű országokban zajló termelés arányát a jelenlegi 15-ről 30 százalékra növelje.
Az eladások várható növekedése, különösen az elektromos autók piacán, elsősorban a magyarországi foglalkoztatás bővülését eredményezheti.
A Mercedes egy teljesen új, kizárólag elektromos meghajtású Core modellt például eleve Magyarországon tervez gyártani. Ez tehát nem egy Németországból áthelyezett típus lesz, hanem olyan modell, amelynek gyártása kezdettől fogva Kecskeméten történik. Emellett a vállalat egy másik kompaktmodell gyártását is a kecskeméti üzembe viszi. Ez azonban nem feltétlenül megy a rastatti gyár rovására, hiszen egy ilyen típus, a GLB jelenleg Mexikóban is készül, méghozzá egy olyan üzemben, amelynek jövője erősen bizonytalan, és ahol ez az egyetlen gyártott modell.
A lap megjegyzi, hogy az amerikai vámvédelmi politika változásai szintén a magyarországi üzem előnyére válhatnak, így a kecskeméti gyár nemcsak az alacsony munkaerő- és energiaárakból, hanem a globális geopolitikai átrendeződésekből is profitálhat.
Ahogyan korábban megírtuk, a Mercedes-Benz rendszeres kapcsolatot ápol a magyar politikai vezetéssel, köztük Orbán Viktorral, ám ezeket a találkozókat a német nyilvánosság előtt nem kommunikálja. A Stuttgarter Nachrichten szerint a konszernvezető a legmagasabb szinten tart fenn kapcsolatokat a magyar kormánnyal, miközben a Mercedes hivatalosan nem számol be ezekről. A vállalat az Mfor megkeresésére azt közölte: a politikai szereplőkkel folytatott egyeztetések a napi működés részét képezik, és ezekről általában nem adnak ki tájékoztatást. A gyártó hangsúlyozta: a jelenlét többet ér, mint a visszavonulás, és a kecskeméti gyár a nemzetközi hálózatuk központi része, amelyet a helyi kormány és Kecskemét városa is támogat.
