Egymásban nem, de a kormányban igen: sokéves csúcson a cégek bizalma Magyarországon

Már az április 12-i országgyűlési választások és a Tisza Párt kétharmados győzelme után mérte fel a hazai vállalkozások hangulatát és várakozásait a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A három és fél éve megjelenő, ezúttal 2026 második negyedévére fókuszáló VOSZ Barométer ezúttal is 400 tagvállalatot és 200, a szervezeten kívüli céget kérdezett meg.

Óriási a cégek bizalma az új kormány irányába

„Májusban vettük fel a mintát, ami azért fontos, mert a cégek még nem látják azokat a konkrét gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyek az új kormányhoz kötődnek. A választás tehát már megtörtént, de a szakpolitikai irányok még csak most alakulnak ki” – kezdte a sajtótájékoztatót Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapító-igazgatója és a VOSZ társelnöke.

A VOSZ legfrissebb, második negyedéves barométere 52 százalékon, továbbra is a pozitív tartományban áll. „A trend egyértelműen javuló hangulatról és bizalomról árulkodik a vállalkozások körében, de a konkrét üzleti kérdésekben a cégeknek még vannak elvárásaik” – értékelte az összképet Kozák Ákos.

„A vállalkozók nagyon bíznak a jelenlegi kormányzatban” – erősítette meg Perlusz László, a VOSZ főtitkára. Erre utal az is, hogy míg az ország helyzetével kapcsolatos problémák között a gazdaságpolitika az utóbbi 1-2 évben mindig a 3 legfontosabb kihívás között szerepelt, ez most visszacsúszott a 6. helyre. Vagyis a vállalkozók kevésbé ítélik meg kockázatként a gazdaságpolitikai döntéseket, mint korábban.

A megkérdezett vállalkozások 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bízik, vagy nagyon bízik abban, hogy az új magyar kormány javítani fogja a kis- és középvállalkozások működési feltételeit, gazdasági környezetét.

A kkv-k egyébként a versenyképesség támogatását, a kiszámítható szabályozói-jogi környezet megteremtését, az adóterhek, valamint az adminisztrációs terhek csökkentését és a jogbiztonság erősítését szeretnék leginkább látni a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről.

A felmérés szerint a cégek a legfontosabb országos problémák között ezúttal a kiszámíthatatlanságot, a korrupciót és a magas energiaárakat nevezték meg.

A beruházások még mindig a sor végén vannak

 A VOSZ Barométeren belül az üzleti hangulat (ez 63 százalékon áll, a mérések kezdete óta a legmagasabb szinten) és a pénzügyi helyzet megítélése érdemben javult, a beruházásokkal kapcsolatos várakozások viszont továbbra is alacsony szinten állnak.

„2022 óta szabadesésben vannak a beruházások, pedig ennek óriási jelentőse lenne a gazdasági növekedés szempontjából, különösen a beérkező európai uniós források fényében” – mondta el Kozák Ákos. Az elmúlt években egyértelműen a háztartások (lakáscélú) beruházásai tartották lélegeztetőgépen a szektort és az „idei év derekáig még biztosan igaz marad ez a megállapítás.”

Az Egyensúly Intézet egyébként idén már növekedésre számít a beruházásoknál, „akár 2 százalék feletti mértékben” bővülhet az ágazat. Összességében idén 1,5 százalékos GDP-növekedést, 2,5 százalékos inflációt és 4,5 százalékos munkanélküliségiet várnak.

Közös pont a kiszámíthatatlanság

A saját üzletmenetükkel kapcsolatban a legfontosabb kihívások listáját a VOSZ felmérése szerint a szakképzett munkaerő hiánya és a csökkenő vásárlóerő (a felvevőpiacok gyenge teljesítménye, ami a nemzetközi és belföldi keresletre is vonatkozik) vezetik. A kiszámíthatatlanság pedig itt is odafér a dobogóra.

Emellett érdekes, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok is egyre sűrűbben jelennek meg a cégek legnagyobb kihívásai között.

„Általában azt gondoljuk, hogy a klímaváltozás következményei az átlagembert érintik, de a kkv-k is felismerték már az ebből fakadó kockázatokat a saját üzletmenetükre vonatkozóan”

– magyarázta Kozák Ákos.

Ugyan az üzleti hangulat történelmi csúcsra emelkedett és a várakozások is kedvezőek, a cégek eredményeiben ez csak lassan jelenik meg. Bár itt is javult a helyzet, a megkérdezettek 31 százaléka (tehát majdnem harmada) még így is arra számít, hogy az éves árbevételük elmarad az év elején várttól.

Nem fognak össze

Fájdalmasan hiányzik a magyar vállalkozói univerzumból a cégek közötti összefogásra, összeolvadásra vonatkozó szándék – folytatta Kozák Ákos. „Pedig egy 6 fős kis cég természetszerűleg nem tud olyan hatékonyan működni, mint egy 80 vagy 800 fős vállalat, hiába termel nagy nyereséget. Nagyon sok mikrovállalkozás van Magyarországon, ami egy béklyó a magyar gazdaságon”.

Kozák Ákos ezt egy példával is szemléltette: idehaza a mikrovállalkozások által foglalkoztatottak száma 11 százalékponttal magasabb, mint az európai uniós átlag.

A VOSZ szerint kormányzati programokkal elő lehetne segíteni a méretugrásra, az egyesülésre való szándékot a cégek körében. Ugyanakkor ez a mentalitás egy érték is lehet, hogy a magyar vállalkozások mindent önállóan, egyedül szeretnének megvalósítani (ilyen magas hajlandóság a cégek körében az önállóságra egyébként még a törököknél figyelhető meg).

Betett a cégeknek a kamatemelés?

Hogyan fogadták a cégek, hogy a kormány eltörölte a Széchenyi Kártya Program likviditási célú hiteleinek 3 százalékos kamatplafonját?

„Nyilván nem örült a kkv-szektor ennek a döntésnek, de tudomásul kell venni és érthető is, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a kormány egy 7-8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal küzd, és a cégek kamattámogatása évente több 100 milliárdos kiadást jelent”

– reagált az Mfor felvetésére Perlusz László. A VOSZ főtitkára szerint pozitívum, hogy a Széchenyi Kártya Program folyószámla-hiteleinek költségét a kormányzat a BUBOR-hoz (a bankközi kamatlábhoz, vagyis ahhoz a kamathoz, amin a bankok rövid lejáratú forinthitelt nyújtanak egymásnak) kötötte.

„A kamatszint most a fájdalomküszöbön van a cégek számára, de a Magyar Nemzeti Bank esetleges (és a Varga Mihály jegybankelnök által június 23-án már belengetett) kamatcsökkentései mérsékelhetik ezeket a terheket” – tette hozzá Perlusz László. A főtitkár szerint a kisvállalkozások hozzáállása nagyon hasonlít a magánszemélyekéhez.

„Az 5-6 százalékos kamatláb az a küszöb, amit még kigazdálkodhatónak tartanak” – folytatta. Perlusz László a beruházások beindulása szempontjából fontosnak tartja, hogy a Széchenyi Kártya beruházási célú hiteleinél a jelenlegi kamatkörnyezetben még megmaradjon a 3 százalékos plafon. Ennek az esetleges megváltoztatásával a főtitkár szerint nagyon óvatosan kell bánni.

A VOSZ és a kormány

„Már zajlanak a háttéregyeztetések a kormányzattal, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pedig felkérte az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot (aminek a VOSZ is tagja), hogy véleményezze a nagyberuházások állami kontrollrendszerét” – reagált a kormányzattal való együttműködést firtató kérdésünkre Perlusz László.

A főtitkár szerint türelmesnek kell lenniük, hiszen 16 év után egy teljesen más rendszer áll fel, új szereplőkkel, ugyanakkor nagy nyitottságot látnak a kormányzati intézmények oldaláról. Szerinte a Pénzügyminisztériummal, illetve a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal kapcsolatban a nyár végéig még a háttérbeszélgetéseké lesz a főszerep.

Fáj az erős forint?

A tájékoztató végén újságírói kérdésre Perlusz László még elmondta: senki sem számított arra, hogy a forint euróval szembeni jegyzése néhány hét alatt a 380-400-as sávból a 350-360-as tartományba süllyedhet. A hirtelen forinterősödés miatt az exportra termelő cégek nagy bajba kerültek, és a VOSZ-nak van is egy olyan javaslata, hogy ezek a társaságok a közterheiket inkább euróban fizethessék meg.

„Az iparban a cégek 5-6 százalékos profitmarzzsal dolgoznak, ezért egy 10-12 százalékos zuhanás az árbevételben jelentős problémát okoz a számukra” – érzékeltették az erős forint hazai cégekre gyakorolt negatív hatásait a szakértők. Megjegyezve, hogy az erős deviza az olcsóbb importon keresztül viszont egyértelműen pozitívan hat a hazai inflációs folyamatokra. Ami végső soron az MNB kamatpolitikáján át a vállalkozói hiteleket is olcsóbbá teheti.