A cikk a Piac & Profit magazin június-júliusi számában jelent meg.
A következő lapszám augusztus 26-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
Miközben a hírek arról szóltak, hogy az online kereskedelem a járvány egyik nagy nyertese, a globális piacvezető vállalat, az Amazon májusban azzal árnyalta a képet, hogy négymilliárd dollár elkülönítéséről döntöttek, amelyet a koronavírussal összefüggő kiadásokra fordítanak, egyebek mellett a védőfelszerelések beszerzésére vagy a dolgozók tesztelésére. Hasonló a helyzet a távközléssel, amelyet a közvélekedés az online munka miatt a járvány haszonélvezőjének gondolhat. Erre is reagálva jelezte egy sajtóbeszélgetésen Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország igazgatóságának alelnöke, hogy a magyarországi távközlési iparágat is sújtotta a koronavírus-járvány miatti válság. Az elmaradó bevételek, extra költségek a veszélyhelyzet elrendelését követő két hónapban elérték az ötmilliárd forintot.
Harmadik példa az élelmiszeripar, amely kapcsán a statisztikák azt jelezték, hogy még növekedett is az utóbbi hónapokban. Az abban tevékenykedő cégeknek ennek ellenére meg kellett küzdeniük a logisztikai és az értékesítési kihívásokkal. A kormányzati bejelentések után ugyanis kezelni kellett a megugró keresletet, míg a szállodák, éttermek és kávézók bezárása miatt kieső úgynevezett horeca szektornak szánt termékeket át kellett terelniük a kiskereskedelembe. Utóbbit viszont a kiszerelések eltérő mérete miatt nem lehetett közvetlenül megvalósítani.
A menedzsmenten múlik
Mindez azt jelzi, hogy még azok a szektorok sem tudták rutinból hozni az elmúlt hónapokat, ahol nem jött összeomlás. Ahogy náluk, úgy a járvány által erősebben sújtott iparágakban is kulcsfontosságú, hogy a tulajdonosok és a menedzsment hogyan reagált a járvány miatt bekövetkező új helyzetre. Az ugyanis a fenyegetések és a problémák ellenére is új lehetőségeket nyitott sok cég számár. Amelyek ezekkel tudnak élni, akár jól is kijöhetnek a válságból, hiszen növelhetik a hatékonyságukat, és a korábbinál nagyobb szeletet hasíthatnak ki a piacból.
A hatékonyság növelésére mond egy elsőre talán meglepő példát Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója. A szakember az ügyfelei körében, illetve a Magyarok a piacon klub keretében számos olyan vállalkozással találkozott, amely azáltal tudta a működését javítani, hogy a leggyengébben teljesítő kollégáktól „végre meg tudtak szabadulni”. A korábbi magas megrendelésállomány és munkaerő-hiányos állapotban ugyanis sokan nem merték elbocsátani azokat sem, akik bomlasztották a kollektívát, vagy egyszerűen magas selejtaránnyal dolgoztak. Most viszont meghozták a döntést, és ennek köszönhetően 10–15 százalékos javulást tudtak elérni. Igaz, ebben valószínűleg annak is lehet szerepe, hogy a megváltozott munkaerő-piaci helyzet hatására sok munkavállaló nagyobb elánnal és odafigyeléssel végzi a munkáját. Essősy Zsombor szerint a legversenyképesebb vállalatok ezt most további fejlesztésekkel is fokozzák: az ipari cégek például robotizálnak. Összességében tehát makroszinten pozitív folyamatok indultak el a magyar gazdaságban. A vezérigazgató példát is említ. Az egyik fertőtlenítőket gyártó, ám kisebb piaci részesedéssel rendelkező hazai vállalat miután Európa-szerte lezárultak a határok, és korlátozták ezeknek a termékeknek az exportját, jelentősen növelni tudta a gyártás volumenét. Most abban bíznak, hogy a járvány idején megszerzett piaci részesedésüket a későbbiekben is meg tudják tartani. Hasonló volt a helyzet azzal a toalettpapírokat gyártó vállalattal, amelyet az áruforgalom csökkenése mellett a forint gyengélkedése is segített. Ők szintén növelni tudták a termelésüket és az értékesítésüket is.
Forrás is van bőven
Ezekhez a fejlesztésekhez most szerencsére komoly források is rendelkezésre állnak, hiszen az MNB által indított NHP Hajrá program mellett minisztériumi (ITM, KKM) pályázatok is indultak, amelyek révén versenyképesség-növelő támogatások vagy éppen exportösztönző lehetőségek nyíltak meg. Essősy Zsombor azt is jelezte, hogy a hazai kkv-szektor krémjének számító vállalkozások igyekeznek is kihasználni ezeket a lehetőségeket. 2600 igény érkezett átlag 40 milliós, míg további 800 félmilliárd forintos maximális összegű pályázatokra.
Igaz a top három-négyezer hazai kis- és középvállalat mellett jelentős számban lesznek azok a cégek, amelyek nem tudnak túljutni a járvány okozta kihívásokon. Ezeknek egy része vélhetőleg a szürke- és feketegazdaságban próbál majd fennmaradni, de sokan lesznek olyanok, amelyek önként vagy egy csőd után betagozódnak másik vállalkozásba. Nagyobb üzemméretet elérve már képesek lesznek versenyképesen termelni.
Nem megfeledkezve a csődökkel járó egyéni tragédiákról, a társadalom és a magyar gazdaság összességében az összeolvadásokból is profitálhat a járvány után.