Úton-útfélen halljuk a kormánypárti politikusoktól, hogy a magyar mekkora sportnemzet. Ez alatt azonban nem azt értik, hogy milliószámban űznének a lakosok ilyen tevékenységet a szabad idejükben. Sokkal inkább azt értik ezalatt, hogy van egy szűk elit, akik világszínvonalon teljesítenek, például az olimpikonok, és van egy széles réteg, amelynek tagjai – gyakran elhízva, sörrel és rágcsálni valóval a kezükben – a tévé előtt, esetleg a helyszínen bíztatják az élsportolókat. A Tokio 2020 elnevezésű, ám a koronavírus miatt egy évvel elhalasztott eseményen pont a járványhelyzet miatt nem lehetnek nézők. Így aki esetleg vállalta volna, hogy a fél világot átutazva Japánban drukkoljon, az sem tud ottlenni. Helyette a készülékek előtt lehetne izgulni, de ezt sem teszik meg túl sokan.
A háttérben persze az időeltolódás van, emiatt ugyanis kevés olyan esemény van, amit úgymond nézőbarát időpontban lehetne megtekinteni. Hiszen kevesen vannak, akik hajnali 3-kor felkelnének, akár csak egy döntő kedvéért is, egy kisebb téttel bíró csoportmérkőzés vagy előfutam pláne nem vonzó.
Az eddigi legnézettebb műsor a megnyitót követő vasárnap lett, amikor még vélhetően sokakban élt a remény, hogy az eredményes nyitást éremeső követi majd. Más kérdés, hogy aznap a „tuti aranyérmes” számában, a 400 méteres vegyesúszásban Hosszú Katinka a hazai közvélemény egy része számára a keserű csalódást jelentő 5. helyen végzett. Élőben nézhették ugyanakkor kora délután a magyarok a férfi párbajtőr döntőt, amely közvetlenül ebéd után érkezett Siklósi Gergellyel, igaz, a magyar fiúnak nem jött össze az aranyérem. Hasonló volt a helyzet a közvetítés folytatásában is, bemutatkozó mérkőzésén nagyot küzdött a női kézilabda válogatott, ám egy góllal alulmaradt Franciaországgal szemben.
Az azonos műsorszámoktól szűrt listán mindenesetre ez volt eddig az egyetlen közvetítés, amely top 10-be került, mind a 18-49-es korcsoportban, mind pedig a teljes lakosságot tekintve. A négy éven felüliek esetén 450 ezer nézőt mért a Nielsen, míg a 18-49-es korosztályban 143 ezer nézőt rögzítettek. Ilyen számokat korábban fociban a legnézettebb magyar bajnoki meccsek hoztak, más kérdés, hogy az új szezon nyitánya ettől elmaradt. De még a Bajnokok Ligájában érdekelt Ferencváros második fordulós továbbjutása is jócskán elmaradt ettől a szinttől.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a fent említett vasárnapi adás nézettsége az olimpia esetén is kiugró volt, hiszen előtte egy nappal Szilágyi Áron történelmi triplázása nem fért fel a top 50 műsor közé, pedig a kardvívó az egyik legnépszerűbb magyar sportolónak számít.
Ami a mögöttünk hagyott hetet illeti, az olimpiai nézettsége némileg visszaesett, hiszen a 18-49-es korcsoportban a 27-i események esti összefoglalója diadalmaskodott. A teljes lakosságban pedig a vasárnap délelőtti közvetítés vitte a prímet. Mindkét adás mérsékelt nézőszámot produkált csak, hiszen a kereskedelmi célcsoportban 50 ezer nézőt ért el a közmédia, míg a teljes lakosságban 177 ezer nézővel kalkulálhatott.
Érdemes ezek mellé odatenni a Magyar Nagydíj számait, hiszen a hétvégi Forma-1-es futam a kereskedelmi célcsoportban a ranglista élén végzett, ami 240 ezer nézőt jelentett. Jól szerepelt a teljes lakosság esetében is az autóverseny, hiszen alig csúszott le a dobogóról a maga 600 ezer nézőjével. Fokozhatjuk persze a sort, hiszen a foci-Eb-n a német-magyar találkozót 1 millió 751 ezer néző követte.
A labdarúgó kontinensbajnokság kapcsán korábban írtuk, hogy a médiafogyasztási szokások változása megmutatkozott, hiszen 2016-ban jobb számokat tudtak produkálni a találkozók. Ugyanakkor az előző olimpián is magasabb nézettséget ért el a közmédia, pedig a Rióban rendezett világesemény közvetítései is gyakran csúsztak bele az éjszakába. Akkor az öt legnézettebb közvetítés a következők voltak: a férfi 4x100 méteres gyorsúszás előfutama volt 684 ezer fővel. A női kajaknégyesek 500 méteres döntője 674 ezer, a női 4x200 méteres gyorsúszás előfutama 646 ezer, a női párbajtőr egyéni elődöntő 644 ezer, a női 200 méter hát elődöntő pedig 643 ezer fővel jutott 600 ezer néző fölé.
Nagy kérdés, hogy a labdajátékok „nappali” történései növelik-e majd az eseményeket élőben követők számát. Ugyanakkor látatlanban szinte biztosra lehet mondani, hogy ez mindössze azt jelentené, hogy a legnézettebb közvetítés is félmillió körüli nézőszámot hozna.
