A magyar válogatott első két csoportmérkőzése közül a portugálok elleni sikerült kevésbé jól, hiszen hiába állta 84 percen át a sarat a magyar védelem, az utolsó néhány perc összeomlása súlyos, 3:0-s kudarccal járt. Ennek ellenére a csapat összekapta magát, és a regnáló világbajnok Franciaország ellen bravúros döntetlent sikerült elérni. Ez pedig - figyelembe véve a többi csoportmeccs eredményét - megteremtette a lehetőséget a magyar nemzeti tizenegy számára, hogy egy müncheni győzelem esetén biztosan továbblépjen a csoportból.
A második mérkőzés biztató játéka, és a tét a nézőket sem hagyta hidegen, és ahogy azt a múlt heti elemzésünkben mi is prognosztizáltuk, a találkozó rekordnézettséget hozott.
A Nielsen közönségmérés adatai szerint a magyar-német mérkőzés teljes adásfolyamát 1,313 millió néző követte. Ez az adás ugyanakkor jóval hosszabb volt, mint a találkozó, hiszen annak kezdése előtt 54 perccel kezdődött, és a lefújás után még majd’ fél óráig tartott. Ez egyébként meghaladta a korábbi magyar meccsek teljes közvetítési idejének a számait. Ugyanakkor az összehasonlítást nehezítette, hogy a portugál és a francia mérkőzés esetében a kezdő sípszót megelőző 10 perc plusz volt, és a műsorfolyamba a találkozót követő nagyjából félórás plusz műsoridő (elemzés, interjúk) tartozott bele. Ennek ellenére érdemes felidézni, hogy a Portugália elleni találkozó teljes műsorideje 1,155 millió, míg a gallok elleni döntetlen 1,123 millió nézővel büszkélkedhetett.
Érdemes a teljes népesség esetén kiemelni a közönségarányokat is, amelyek azt mutatják meg, hogy az éppen tévét nézők mekkora százaléka követi az adott csatornát. Ez a legmagasabb a franciák elleni mérkőzés esetén volt (továbbra is a fenti műsorfolyamokra vonatkozólag), a tévé előtt ülők 42 százaléka nézte a válogatott első döntetlenjét. A németekkel szemben elért 2:2 esetén a közönségarány 35,5 százalékos volt, míg – magyar szempontból – az első találkozón ez a mutató 34,5 százalék volt.
Szerencsére ismerté váltak az egyes esetekben csak a mérkőzésre vonatkozó adatok is, amelyek révén teljes képet kaphatunk. A közmédia azt közölte, hogy
a szerda esti, müncheni mérkőzést otthon, élőben 1 751 699 fő nézte.
Ennél majd egymillióval többen kapcsoltak (akár csak 30 másodpercre) a találkozóra, mert a statisztikák szerint a meccs 2,7 millió embert ért el.
Ha öt évvel korábbra visszatekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy a magyar-német meccs nagyságrendileg a 2016-os Eb Izland elleni találkozó számait idézte, azt ugyanis 1 millió 836 ezer néző követte. Akkor a Ronaldóék elleni 3:3 kétmillió feletti nézőt ültetett a készülékek elé, míg a végállomást jelentő nyolcaddöntős Belgium elleni találkozó közel 2,8 millió nézőt hozott. Látva az idei Eb nézettségi számait, egy következő találkozó szinte biztosan 2 millió feletti nézőt jelentett volna a magyar csapat esetében.
Sokan váltanak streamre
Ezúttal is megjegyeznénk, hogy ma már a hagyományos, vagy lineáris televíziózás egyre inkább háttérbe szorul, bár talán a sport az utolsó olyan terület, amelyen még mindez értelmezhető. Ugyanakkor itt is egyre inkább terjednek az alternatív médiafogyasztási szokások, így például a streamek nézése. Az Eb-t közvetítő M4 egyébként a hazai piacra megszerezte az online közvetítési jogokat, így aki akarta, az az oldalukon is nézhette a meccseket. Más kérdés, hogy az első két csoportmeccs iránti fokozott online érdeklődés okozott technikai problémákat. (Magyarul, nem volt elérhető az M4 oldala, vagy a streamet kiszolgáló szerver lassult be és emiatt a közvetítést nem lehetett nézni.)
A németek elleni utolsó meccs esetén sem volt minden tökéletes, de sokkal jobb volt a közvetítés, mint a korábbi magyar válogatott találkozókon. Az érdeklődés egyébként felfokozott volt, hiszen az m4sport.hu weboldalon 196 348 fő kísérte figyelemmel a közvetítést, akik 579 596 videóindítást kezdeményeztek (ami jelzi, hogy többeknek technikai nehézségeik voltak). Érdemes az utolsó találkozó kapcsán azt is leszögezni, hogy ezek nem biztos, hogy a közmédia rovására írhatóak, hiszen a kedd reggel megjelent hírek szerint a magyar válogatott két hazai meccse alatt a valaha volt legnagyobb mobiladat-forgalmat tapasztalta hálózatán a Magyar Telekom, a német-magyar meccs alatt viszont váratlan műszaki hiba akadályozta a hálózati forgalmat. Nemcsak a Magyar Telekom, hanem a Telenor is megugrásról adott számot, átlagosan 13 százalékkal nőtt a mobilnetforgalom a labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzései alatt az előző év azonos időszakához képest a Telenor hálózatán - közölte a Világgazdasággal a vállalat. A legnagyobb adatforgalmat a csoportmérkőzések alatt a Magyarország-Németország meccs idején mérték: 15 százalékkal volt nagyobb, mint a legkevésbé nézett, június 18-i mérkőzések idején.
Érdemes közbevetni, hogy még az egyébként szakmai konszenzuson nyugvó tévés nézettség esetén is voltak korábban viták arról, hogy a műszeres mérés miként tudja figyelembe venni azt, hogy kivetítőkön, vendéglátóhelyeken akár több százezer ember is nézhette a legizgalmasabb meccseket. Arra viszont tudomásunk jelenleg semmiféle – szakmailag elfogadott – becslési módszer sincs, amely azt mutatná meg, hogy a fent jelzett közel 200 ezer stream előtt valójában mennyien ültek.
Visszatérve a tévés mérésekre, a németek elleni meccs a hagyományos módon nézett találkozók közül kiemelkedett, a Magyarország–Portugália találkozó 1,224 millió nézőt hozott, a Magyarország–Franciaország pedig 1,138 milliót. Hogy a hazai nézők között a magyar játékosok mennyivel nagyobb népszerűségnek örvendenek, azt jelzi, hogy az Eb egyenes kieséses szakaszában a vasárnap esti belga-portugál mérkőzést nézték a legtöbben, ám ennek a nézőszáma nem érte el a 800 ezret. Más kérdés, hogy így is a múlt hét második legnézettebb műsora lett.
Az elmúlt hetekben a mérkőzések nézettségi statisztikáit elemezve több alkalommal megemlékeztünk arról, hogy a fenti, a teljes népességben (4 éven felüliek) mért adatok mellett érdemes a kereskedelmi célcsoport esetén is megvizsgálni a folyamatokat. A 18-49 év közöttiek ugyan kevesebben vannak, ám arányaiban nagyobb érdeklődést mutattak a kontinenstorna iránt. A magyarok utolsó csoportmeccsén ebben a szegmensben a közönségarány közel 44 százalékos volt, tehát aki tévét nézett, azok közel fele a meccs előtt ült. Ugyanakkor a 18-49-es korosztályban a belga-portugál találkozó is kiemelkedő közönségarányt ért el, az ugyanis közel 28 százalékos volt.
