Az nem egyértelmű, hogy a kormányzat miért gondolta meg magát, de vélhetően azért, mert felismerték, hogy a cégekben tényleg elég jelentős vagyon van – fogalmaz a portál. Időközben arról is gondoskodtak, hogy a csoport legalább addig ne váljon fizetésképtelenné, amíg el nem dől a sorsa: ha teljesen nem oldották is fel a bankszámlák zárolását, de lehetővé tették, hogy az érintett cégek a számláikat ki tudják fizetni.
A visszautasított pénzgyár
„Született egy olyan döntés, hogy mi nem vesszük át ezeket a cégeket. Bármennyire is volt megható és könnyfakasztó Balásy Gyulának ez az interjúja a Kontrollon (amit május 4-én adott – a szerk.), mi úgy döntöttünk, hogy majd a hatóságok elvégzik a munkájukat.” Ezt válaszolta Magyar Péter miniszterelnök az RTL kérdésére szűk másfél hónappal ezelőtt.
Ekkor már jó ideje Balásy Gyula nevétől volt hangos a magyar sajtó. A vállaltalan fideszes milliárdos 2018 után lényegében monopolizálta az állami hirdetési és rendezvényszervezési piacot, több tízmilliárdos extraprofithoz – pontosabban járadékhoz – jutva ezzel.
Éjjel-nappal zajlik a munka
Az átvilágítási folyamat június végén, július elején kezdődhetett meg. Ennek célja, hogy feltárja, ténylegesen mennyi vagyona van jelenleg a cégeknek, illetve jogilag és pénzügyileg mennyire stabil lábakon állnak. A határidő a G7 ismeretei szerint 30 nap. A portál több forrásból is úgy hallotta, hogy a munkára két Big 4 céget, az EY-t és a Deloitte-ot kérték fel. Állítólag előbbi a jogi, utóbbi a pénzügyi átvilágítást végzi, amelyeknek augusztus elejére le is kell záródniuk. Ha pedig az eredmények pozitív képet mutatnak az érintett vállalatokról, akkor az állam végül mégis átveszi őket.
Az információkat a Balásy-csoporton belülről is megerősítették. Az átvilágítás megkezdéséről Balásy Gyula maga tájékoztatta a munkatársakat egy köremailben. A munkatársakhoz folyamatosan érkeznek az adatbekérések és különböző kérdések az átvilágítást végző szakértőktől, és ezekre nagyon gyors válaszokat várnak. Ahogy a G7 egyik forrása fogalmazott,
„éjjel-nappal dolgoznak” az ezzel megbízott kollégák.
A témában a lap megkereste a kormányzatot is, elsőként a Pénzügyminisztériumot. A tárca azt a választ adta, hogy „a kérdésekben a Miniszterelnökség tud iránymutatást adni”. A Miniszterelnökség azonban a cikk megjelenéséig nem reagált a G7 felvetéseire.
