Levelet küldött portálunknak a Kormányzati Tájékoztatási Központ, melyben kifejtik a hivatalos kormányzati álláspontot a "rabszolgatörvényről".
A javaslatot Kósa Lajos és frakciótársai nyújtották be a parlamentbe, és a lényege, hogy a mostaninál rugalmasabb elszámolási szabályokkal egészítenék ki a munkaidőkeret megállapítására vonatkozó törvényt. Így például évi 250, illetve 300 óráról (kollektív szerződéstől függően) 400 órára növelnék a munkaadó által elrendelhető túlórakeretet, valamint a mostani 12 hónap helyett 36 hónap alatt lehetne elszámolni a munkavállalóval a munkaidőkeret kitöltéséről. (A BDO Magyarország hívta fel a figyelmet egy újabb lényeges pontra, mely alapján kérdéses, hogy jár-e egyáltalán bérpótlék a dolgozónak.)
A tervek a legutóbbi Kormányinfón is szóba kerültek. Akkor Gulyás Gergely miniszter világossá tette, hogy a kormány csak kiegészítésekkel tudja támogatni Kósáék javaslatát. Mint kifejtette, az alkalmazott hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a jelenleginél több túlórát várhasson el tőle a munkaadója (a BDO szerint pont ebből fakad az újabb vitatható pontja a javaslatnak), valamint a kormány nem tartja helyesnek a túlórák egy éven túli elszámolását.
Most a kormányzati álláspont további tisztázását segítő tájékoztatást küldött a tájékoztatási központ. Mint írták:
"A kormány ennek érdekében két pontban tartja különösen szükségesnek a jelenlegi szabályozás módosítását. Az egyik, hogy a munkavállaló - a megfelelő garanciák keretei között - a jelenlegi kereteken túl, amennyiben szeretne, további munkavégzésre kapjon lehetőséget ezzel biztosítva magának magasabb jövedelmet. Ehhez javaslatunk szerint mindig a dolgozó beleegyezése szükséges. A másik, hogy a túlórák havi kifizetése mellett - kollektív szerződés rendelkezése alapján - a munkaidőkeret 36 hónapra is elrendelhető, ezzel is biztosítva a munka rugalmasabb keretek közötti megszervezését, amennyiben a munkáltató és a munkavállalók képviselői kollektív szerződésben erről megállapodnak."
Vagyis a túlórákat havonta kell majd elszámolni, kifizetni, nem pedig a 36 hónapos időkeret végén, amint azt az eredeti törvényjavaslatból ki lehetett olvasni. Arra viszont lehetősége maradna a munkaadónak, hogy a termelési ciklusokhoz hosszabb időtávon igazíthassa a munkavégzést: amikor kampány van, hosszabb munkanapokat rendelhet el, máskor pedig rövidebbeket, és ezeknek 1 helyett 3 év alatt kell egyensúlyba kerülniük a törvényben rögzített munkaidővel.
