2019. február 5. 15:25

Még mindig csak a felderítési szakasznál jár a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ismeretlen tettes elleni nyomozása az ügyben, melynek felderítése adhatna választ a kérdésre, hogy történt-e hűtlen kezelés a 2014-ben bedőlt Széchenyi Banknál. Pedig a Legfőbb Ügyészség 2017 márciusában még azzal kecsegtetett, hogy a 2015 tavaszán indított nyomozás 2018 végéig lezárul.

Március elején lesz négy éve annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a BRFK-n a Széchenyi Kereskedelmi Banknál történt, a jegybank álláspontja szerint „bűncselekmények gyanúját felvető események miatt”. A büntető törvénykönyv előírásaiba ütköző hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve további pénzügyi visszaélésekre utaló, büntetőjogilag értékelhető cselekmények – mindezek elkövetését gyanította az MNB.

Még 16 milliárd forintnyi követelés lóg a levegőben Még 16 milliárd forintnyi követelés lóg a levegőben

Az ügy annak idején azért kapott a szokásosnál nagyobb figyelmet, mert a Széchenyi Bank kisebbségi, 49 százalékos tulajdonosa a magyar állam, pontosabban az annak érdekében eljáró Nemzetgazdasági Minisztérium volt, amely nem kevesebb, mint 3 milliárd forintot tett a hitelintézet alaptőkéjébe. 51 százalékot pedig az exbankár Töröcskei István és felesége vállalkozása, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. jegyzett.

Hat évi veszteséges működést követően 2014-ben a Széchenyi Bank saját tőkéje a jegyzett tőkéje alá csökkent, s az ennek rendezéséhez szükséges 10 milliárd forintot a tulajdonosok közötti – szokatlannak tűnő – megállapodás alapján kizárólag Töröcskeiéknek kellett volna előteremtenie. Mivel ez nem történt meg, az MNB előbb átfogó vizsgálat alá vonta a pénzintézetet, majd felügyeleti biztosokat rendelt ki, végül, 2014 decemberében a Pénzügyi Stabilitási Tanács visszavonta a Széchenyi Bank működési engedélyét és elrendelte a végelszámolását. Arra hivatkozva, hogy a hitelintézet működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a bank súlyosan megsértette az MNB, mint felügyeleti hatóság határozatát is, további működése pedig veszélyeztette volna az ügyfelek érdekeit, illetve a hitelintézet kötelezettségeinek teljesítését. Töröcskei időközben, 2011 novemberében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója lett, mely tisztségéről pár nappal a Széchenyi Bank engedélyének visszavonása után lemondott. A hitelintézet végelszámolása 2015 augusztusában felszámolásba ment át.

Ezt előzte meg az MNB feljelentése, s az ennek nyomán indult nyomozás nem hozott még mindig eredményt. Pedig Polt Péter legfőbb ügyész Szabó Szabolcs független (2018 májusa és októbere között LMP-s) parlamenti képviselő kérdésére 2017 márciusában azt írta, a nyomozás befejezésének várható időpontja 2018 decembere.

A csúszás azért is meglepő, mert a jegybank – 2015 tavaszi tájékoztatása szerint – a nyomozó hatóság számára konkrét problémás tranzakciókra, bankvezetői intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat is rendelkezésre bocsátott. Mindezek fényében furcsa, hogy az akkori vezetők közül a rendőrség az mfor.hu információi szerint a mai napig meg sem kereste sem Töröcskeit, sem a feleségét, sem Szakács Tibort, a Széchenyi Bank akkor vezérigazgatóját (aki később a tavaly decemberétől szintén felügyeleti biztos által irányított NHB Bankhoz távozott). Ezen értesülésünket Töröcskei nem kívánta kommentálni, Szakácsot pedig nem sikerült elérnünk.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a Széchenyi Bank 1400 betétesét összesen 14,5 milliárd forinttal kártalanította. Elismert és határidőben érkezett hitelezői igényként 80 hitelező összesen 16,4 milliárd forint követelését tartja nyilván jelenleg is a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) – közölte az mfor.hu érdeklődésére az MNB által tulajdonolt szervezet. Hozzátéve: "A 60 napos határidőn túl, de 180 napon belül két hitelező jelentett be követelést, amelyeket összesen közel 27,2 millió forintos összegben, elismert, határidőn túli követelésként vett nyilvántartásba a felszámoló."

A PSFN a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a felszámolási vagyontömeg mértéke még az úgynevezett privilegizált hitelezői igényeknek (ezek a Polgári Törvénykönyv szerint csak az óvadékkal biztosított követelések lehetnek, maguk az óvadékok azonban nem) is csak a részbeni fedezetére elegendő, más hitelezői kategóriában megtérülés nem valószínűsíthető.

A PSFN azt is közölte, hogy folytatja a Széchenyi Bank követeléseinek behajtására és a vagyon értékesítésére irányuló tevékenységét. Ám a felszámolási eljárás zárását szerinte akadályozza, hogy még folyamatban van a vagyonértékesítés és a követelésbehajtás, továbbá vannak még le nem zárult peres és nemperes eljárások az illetékes bíróságok előtt. Ezek miatt az eljárás befejezésének időpontja teljes bizonyossággal nem tervezhető – hangsúlyozták lapunknak a PSFN-nél. 

 

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.