2019. február 5. 15:25

Még mindig csak a felderítési szakasznál jár a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ismeretlen tettes elleni nyomozása az ügyben, melynek felderítése adhatna választ a kérdésre, hogy történt-e hűtlen kezelés a 2014-ben bedőlt Széchenyi Banknál. Pedig a Legfőbb Ügyészség 2017 márciusában még azzal kecsegtetett, hogy a 2015 tavaszán indított nyomozás 2018 végéig lezárul.

Március elején lesz négy éve annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a BRFK-n a Széchenyi Kereskedelmi Banknál történt, a jegybank álláspontja szerint „bűncselekmények gyanúját felvető események miatt”. A büntető törvénykönyv előírásaiba ütköző hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve további pénzügyi visszaélésekre utaló, büntetőjogilag értékelhető cselekmények – mindezek elkövetését gyanította az MNB.

Még 16 milliárd forintnyi követelés lóg a levegőben Még 16 milliárd forintnyi követelés lóg a levegőben

Az ügy annak idején azért kapott a szokásosnál nagyobb figyelmet, mert a Széchenyi Bank kisebbségi, 49 százalékos tulajdonosa a magyar állam, pontosabban az annak érdekében eljáró Nemzetgazdasági Minisztérium volt, amely nem kevesebb, mint 3 milliárd forintot tett a hitelintézet alaptőkéjébe. 51 százalékot pedig az exbankár Töröcskei István és felesége vállalkozása, a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. jegyzett.

Hat évi veszteséges működést követően 2014-ben a Széchenyi Bank saját tőkéje a jegyzett tőkéje alá csökkent, s az ennek rendezéséhez szükséges 10 milliárd forintot a tulajdonosok közötti – szokatlannak tűnő – megállapodás alapján kizárólag Töröcskeiéknek kellett volna előteremtenie. Mivel ez nem történt meg, az MNB előbb átfogó vizsgálat alá vonta a pénzintézetet, majd felügyeleti biztosokat rendelt ki, végül, 2014 decemberében a Pénzügyi Stabilitási Tanács visszavonta a Széchenyi Bank működési engedélyét és elrendelte a végelszámolását. Arra hivatkozva, hogy a hitelintézet működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a bank súlyosan megsértette az MNB, mint felügyeleti hatóság határozatát is, további működése pedig veszélyeztette volna az ügyfelek érdekeit, illetve a hitelintézet kötelezettségeinek teljesítését. Töröcskei időközben, 2011 novemberében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója lett, mely tisztségéről pár nappal a Széchenyi Bank engedélyének visszavonása után lemondott. A hitelintézet végelszámolása 2015 augusztusában felszámolásba ment át.

Ezt előzte meg az MNB feljelentése, s az ennek nyomán indult nyomozás nem hozott még mindig eredményt. Pedig Polt Péter legfőbb ügyész Szabó Szabolcs független (2018 májusa és októbere között LMP-s) parlamenti képviselő kérdésére 2017 márciusában azt írta, a nyomozás befejezésének várható időpontja 2018 decembere.

A csúszás azért is meglepő, mert a jegybank – 2015 tavaszi tájékoztatása szerint – a nyomozó hatóság számára konkrét problémás tranzakciókra, bankvezetői intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat is rendelkezésre bocsátott. Mindezek fényében furcsa, hogy az akkori vezetők közül a rendőrség az mfor.hu információi szerint a mai napig meg sem kereste sem Töröcskeit, sem a feleségét, sem Szakács Tibort, a Széchenyi Bank akkor vezérigazgatóját (aki később a tavaly decemberétől szintén felügyeleti biztos által irányított NHB Bankhoz távozott). Ezen értesülésünket Töröcskei nem kívánta kommentálni, Szakácsot pedig nem sikerült elérnünk.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a Széchenyi Bank 1400 betétesét összesen 14,5 milliárd forinttal kártalanította. Elismert és határidőben érkezett hitelezői igényként 80 hitelező összesen 16,4 milliárd forint követelését tartja nyilván jelenleg is a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) – közölte az mfor.hu érdeklődésére az MNB által tulajdonolt szervezet. Hozzátéve: "A 60 napos határidőn túl, de 180 napon belül két hitelező jelentett be követelést, amelyeket összesen közel 27,2 millió forintos összegben, elismert, határidőn túli követelésként vett nyilvántartásba a felszámoló."

A PSFN a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a felszámolási vagyontömeg mértéke még az úgynevezett privilegizált hitelezői igényeknek (ezek a Polgári Törvénykönyv szerint csak az óvadékkal biztosított követelések lehetnek, maguk az óvadékok azonban nem) is csak a részbeni fedezetére elegendő, más hitelezői kategóriában megtérülés nem valószínűsíthető.

A PSFN azt is közölte, hogy folytatja a Széchenyi Bank követeléseinek behajtására és a vagyon értékesítésére irányuló tevékenységét. Ám a felszámolási eljárás zárását szerinte akadályozza, hogy még folyamatban van a vagyonértékesítés és a követelésbehajtás, továbbá vannak még le nem zárult peres és nemperes eljárások az illetékes bíróságok előtt. Ezek miatt az eljárás befejezésének időpontja teljes bizonyossággal nem tervezhető – hangsúlyozták lapunknak a PSFN-nél. 

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok