TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Ma ítéletet hozott a CAS, a futball választottbírósága a Manchester City fellebbezése nyomán.

A választott bíróság eltörölte az UEFA Pénzügyi Ellenőrző Testületének (UEFA CFBC) ítéletét, amely két évre kizárta volna a Manchester City-t a Bajnokok Ligája küzdelmeiből. A CAS ítélete szerint Pep Guardiola együttese indulhat továbbra is a BL-ben, sőt, az eredeti, 30 millió eurós bírság helyett csak tízmilliót kell fizetnie.

A választott bíróság szerint az UEFA CFBC részben olyan eseteket vizsgált, amelyek elévültek (5 évnél régebbiek), és erre saját szabályai alapján nem lett volna joga, valamint "nem volt elegendő megalapozott bizonyíték" arra, hogy a manchesteri kékek valóban tulajdonosi támogatásokat lepleztek volna szponzori szerződésekkel (ami nem megengedett az UEFA pénzügyi szabályai, az FFP - Financial Fair Play - szerint). 

Pep Guardiola, a Manchester City vezetőedzője. (Fotó: MTI / Szaszahara Kodzsi) Pep Guardiola, a Manchester City vezetőedzője. (Fotó: MTI / Szaszahara Kodzsi)

Az UEFA vádjai szerint a City a tulajdonos, Manszur sejk köreihez tartozó cégeket vett rá, a klub adottságait tekintve túlárazott szponzori szerződések megkötésére. Az ügy hátteréről itt írtunk:

 

Fair play vagy hatalomféltés áll a Manchester City megbüntetése mögött?

A Bajnokok Ligájában idén 1,7 milliárd eurót osztanak szét a csapatok között, a végső győztes 80-100 millió euró körüli összeget kap majd, bár a koronavírus miatt ez még akár jelentősen is változhat.

A City drukkerei természetesen örülnek a döntésnek, és igazságosnak tartják azt, a klub így biztosan igazolhat majd olyan játékosokat, akiknek fontos a BL-szereplés, és nem is távoznak azok, akik számára két év BL nélkül nem lenne elviselhető.

Az UEFA úgy kommentálta a döntést, hogy felhívta a figyelmet, hogy néhány megállapítást nem talált megfelelő bizonyítékkal alátámasztottnak a CAS, valamint méltatta az FFP szerepét az elmúlt öt évben, hogy a klubok fenntarthatóan működjenek, és az UEFA továbbra is elkötelezett az FFP elvei mellett. Az elévülési itőt is említi az UEFA közleménye, arra azonban nem tér ki, hogy voltak képesek ilyen elemi szintű hibát véteni az eredeti vizsgálatnál. Vagy meg voltak győződve arról, hogy amit találtak, az felülírja az elévülést.

Azonban a döntés több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Ahogy a legtöbb első reakció, a korábbi válogatott Gary Linkertől a Financial Times-on át Barney Ronay szakíróig, azt a kérdést teszik fel, hogy mi értelme van így a pénzügyi szabályoknak, az FFP-nek.

 

 

A részletes ítéletig még várni kell, ám az biztos, hogy a fentin kívül még több kérdés vetődik fel. Ha a City nem csinált semmi rosszat, akkor miért vegzálta a klubot az UEFA? Az ötéves elévülést hogyan nem sikerült az UEFA illetékeseinek észrevenniük? Ha a City nem játszott tiszta eszközökkel, akkor az ötéves elévülésnek is meg kellene változni? És ha tényleg csak az elévülés, és a nem kellően megalapozott bizonyítékok miatt törölték el az eredeti büntetést, akkor 10 millió euró valóban megfelelő összeg a világ 6. legnagyobb bevételét (610,6 millió euró) produkáló klubjának?

További kérdés, hogy amennyiben sokáig sikerül titkolni a szabályok megszegését, illetve sokáig elhúzni azt, akkor szabad a pálya? Mit üzen a döntés a koronavírus-járvány kellős közepén a többi klubnak? A járvány ugyanis rávilágított, hogy mennyire törékeny a futball üzleti modellje. Mennyire lehet megbízni abban, hogy a futball egyik legfőbb irányító testülete képes érvényt szerezni saját szabályainak? Mi lesz a szintén megvádolt PSG-vel?

Válaszok nem lesznek egyhamar, még a héten kiderülő részletes ítélet sem felel majd meg mindegyikre. Marad az ősi közhely, a pénz beszél, a karaván halad, a sónak folytatódni kell, a lehető legvonzóbb szereplőkkel. Márpedig Guardiola City-je ezek közé tartozik.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi törlesztőrészletekre számíthatsz, ha másfél millió forintra van szükséged:

Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 253 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. A THM-plafon miatt ezt az összeget 2021. januártól kell fizetni, év végéig 28 410 forint a havi törlesztőrészlet. Az Erste Banknál az induló törlesztőrészlet 28 721 Ft, majd 2021. januártól 32 355 forint, míg a Cetelemnél 28 721 forint a kezdő törlesztőrészlet, később pedig 32 643 forint. Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.