A választott bíróság eltörölte az UEFA Pénzügyi Ellenőrző Testületének (UEFA CFBC) ítéletét, amely két évre kizárta volna a Manchester City-t a Bajnokok Ligája küzdelmeiből. A CAS ítélete szerint Pep Guardiola együttese indulhat továbbra is a BL-ben, sőt, az eredeti, 30 millió eurós bírság helyett csak tízmilliót kell fizetnie.
A választott bíróság szerint az UEFA CFBC részben olyan eseteket vizsgált, amelyek elévültek (5 évnél régebbiek), és erre saját szabályai alapján nem lett volna joga, valamint "nem volt elegendő megalapozott bizonyíték" arra, hogy a manchesteri kékek valóban tulajdonosi támogatásokat lepleztek volna szponzori szerződésekkel (ami nem megengedett az UEFA pénzügyi szabályai, az FFP - Financial Fair Play - szerint).
Az UEFA vádjai szerint a City a tulajdonos, Manszur sejk köreihez tartozó cégeket vett rá, a klub adottságait tekintve túlárazott szponzori szerződések megkötésére. Az ügy hátteréről itt írtunk:
Fair play vagy hatalomféltés áll a Manchester City megbüntetése mögött?
A Bajnokok Ligájában idén 1,7 milliárd eurót osztanak szét a csapatok között, a végső győztes 80-100 millió euró körüli összeget kap majd, bár a koronavírus miatt ez még akár jelentősen is változhat.
A City drukkerei természetesen örülnek a döntésnek, és igazságosnak tartják azt, a klub így biztosan igazolhat majd olyan játékosokat, akiknek fontos a BL-szereplés, és nem is távoznak azok, akik számára két év BL nélkül nem lenne elviselhető.
Az UEFA úgy kommentálta a döntést, hogy felhívta a figyelmet, hogy néhány megállapítást nem talált megfelelő bizonyítékkal alátámasztottnak a CAS, valamint méltatta az FFP szerepét az elmúlt öt évben, hogy a klubok fenntarthatóan működjenek, és az UEFA továbbra is elkötelezett az FFP elvei mellett. Az elévülési itőt is említi az UEFA közleménye, arra azonban nem tér ki, hogy voltak képesek ilyen elemi szintű hibát véteni az eredeti vizsgálatnál. Vagy meg voltak győződve arról, hogy amit találtak, az felülírja az elévülést.
Azonban a döntés több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Ahogy a legtöbb első reakció, a korábbi válogatott Gary Linkertől a Financial Times-on át Barney Ronay szakíróig, azt a kérdést teszik fel, hogy mi értelme van így a pénzügyi szabályoknak, az FFP-nek.
Hard to see how UEFA’s FFP rules can survive this. In fact, can UEFA survive the ramifications?
— Gary Lineker (@GaryLineker) July 13, 2020
RIP FFP
— Barney Ronay (@barneyronay) July 13, 2020
A részletes ítéletig még várni kell, ám az biztos, hogy a fentin kívül még több kérdés vetődik fel. Ha a City nem csinált semmi rosszat, akkor miért vegzálta a klubot az UEFA? Az ötéves elévülést hogyan nem sikerült az UEFA illetékeseinek észrevenniük? Ha a City nem játszott tiszta eszközökkel, akkor az ötéves elévülésnek is meg kellene változni? És ha tényleg csak az elévülés, és a nem kellően megalapozott bizonyítékok miatt törölték el az eredeti büntetést, akkor 10 millió euró valóban megfelelő összeg a világ 6. legnagyobb bevételét (610,6 millió euró) produkáló klubjának?
További kérdés, hogy amennyiben sokáig sikerül titkolni a szabályok megszegését, illetve sokáig elhúzni azt, akkor szabad a pálya? Mit üzen a döntés a koronavírus-járvány kellős közepén a többi klubnak? A járvány ugyanis rávilágított, hogy mennyire törékeny a futball üzleti modellje. Mennyire lehet megbízni abban, hogy a futball egyik legfőbb irányító testülete képes érvényt szerezni saját szabályainak? Mi lesz a szintén megvádolt PSG-vel?
Válaszok nem lesznek egyhamar, még a héten kiderülő részletes ítélet sem felel majd meg mindegyikre. Marad az ősi közhely, a pénz beszél, a karaván halad, a sónak folytatódni kell, a lehető legvonzóbb szereplőkkel. Márpedig Guardiola City-je ezek közé tartozik.
