A jelenleg hatályos szabályok és a kialakult joggyakorlat alapján az utalványok ÁFA kezelése meglehetősen kedvező, mivel pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek, melyek átruházása az ÁFA hatályán kívüli ügyletként kezelendő. Tekintettel erre, az utalványok átruházásakor nem keletkezik adófizetési kötelezettség. ÁFA-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a vásárló az utalványt beváltja, tehát amikor egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét (részben vagy egészben) azzal egyenlíti ki. A fizetendő adó alapja az értékesített termék vagy szolgáltatás ellenértéke lesz, függetlenül az utalvány értékétől. Ez tehát azt jelenti, hogy ha pl. az utalványt érvényességi idején belül nem használják fel, akkor a kibocsátónak nincs adófizetési kötelezettsége ezen utalvány vonatkozásában. Ezeket a szabályokat azonban eddig nem mondta ki egyértelműen az ÁFA törvény, ezért bizonyos mértékű jogbizonytalanság volt ezen a téren.
Ráadásul ez az eljárás csak a jelenlegi magyar gyakorlatot tükrözik, ami – központi európai szabályozás hiányában – tagállamról tagállamra eltérhet. Annak érdekében, hogy az EU tagállamaiban kialakult eltérő adózási gyakorlatot egységesítse, az Európai Unió Tanácsa külön irányelvet alkotott, amit a 2018. december 31. napját követően kibocsátott utalványokra kell majd alkalmazni. Ezt emelte be a magyar ÁFA törvénybe a 2019-es adócsomag. A változások hatálybalépését megelőzően érdemes lehet felkészülniük a hazai vállalkozásoknak az új szabályok alkalmazására és megvizsgálni, hogy az általuk jelenleg alkalmazott utalványi rendszerek megfelelően beilleszthetők-e az új szabályozásba, valamint hogy az egyes utalványokat hogyan kell majd kezelni a jövőben az ÁFA szempontjából.
Az új szabályozás legfontosabb újítása, hogy ez alapján az utalványok két típusba sorolhatók:
- Egycélú utalvány: melynek már a kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye, valamint a fizetendő adó összege.
- Többcélú utalvány: az egycélú utalványtól eltérő minden más utalvány.
A két utalvány típusnak az adózási megítélése jelentősen el fog térni egymástól. Míg az egycélú utalványok esetén az adófizetési kötelezettség főszabály szerint az utalvány kibocsátásakor, átruházásakor keletkezik, addig többcélú utalványok esetén az utalvány beváltásakor. „Nagyon fontos lesz a megfelelő besorolás, mivel teljesen más szabályok fognak vonatkozni az egycélú és a többcélú utalványok kibocsátására, továbbértékesítésére, beváltására és bizonylatolására” – emelte ki dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.
A változás következtében a korábbi jogbizonytalanság várhatóan megszűnik, ezáltal a vállalkozások valószínűleg bátrabban alkalmaznak majd különböző utalványi konstrukciókat. A jelenlegi gyakorlat áttekintése mellett érdemes lehet a cégeknek felkészülni az új szabályok alkalmazására, valamint megvizsgálni, hogy esetlegesen milyen lehetőségek rejlenek az új rendszerben.
