A rendszerváltás óta az egymást váltó kormányok rendre felülírták elődjeik politikáját, nagyon kevés terület volt, ahol ez ne történt volna meg. Ezek közé tartozik a hazai járműipar folyamatos fejlesztése, a szektorban tevékenykedő vállalatok Magyarországra csábítása. Ennek köszönhetően a szakma "kirakatában álló" nagy gyárak közül jelen van a Mercedes, az Audi, a Suzuki és az Opel is. Mellettük pedig nem csak a saját beszállítóik, de az alkatrészeket gyártó vállalatok színe java megjelent hazánkban. Érdemes ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy a járműipar gerincét az alkatrészgyártás adja, amelyet egyebek mellett az is jelez, hogy – noha Magyarországon is jelen van például az Opel –, a vállalat helyi egysége egyetlen autót sem gyárt. Némileg hasonló a helyzet az ország legnagyobb ilyen vállalatával az Audival is. A német óriás győri üzemében ugyan összeszerelés is folyik, ám sokkal hangsúlyosabb az egyéb tevékenység. A magyarországi gyárból ugyanis szó szerint a fél világot ellátják különböző egységekkel, így például motorokkal.
Így az elektronikai ipar után ez a szektor a magyar gazdaság második legjelentősebb ágazata, a szerepe folyamatosan növekszik az újabb és újabb beruházások révén. A GDP-hez való hozzájárulása kiemelkedő, 2017-ben a KSH statisztikái szerint a járműipar 8083 milliárd forint értéket állított elő, ami közel 200 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. 2016-ban a hazai gyáripari teljesítmény közel harmadát adta. Jelzésértékű, hogy a top 50 árbevételű magyar cégben 11 alkatrész gyártó található, így a legnagyobb magyarországi vállalatok között van a Continental, a Delphi, a Denso, a Hankook, a Harman Becker, a Jabil, a Lear, a LuK Savaria, a Michlen, a Robert Bosch Energy and Body Systems is. Ahogy a lenti táblázatból is kitűnik, ezek a vállalatok a termelésük döntő hányadát külföldön értékesítik, így javítva a magyar külkereskedelmi mérleget is. Ráadásul a cégek rendre nyereséggel zárnak és még társasági adót is fizetnek, így az ország sokszorosan jól jár velük.
További hozadéka is van a hazai alkatrészgyártásnak. A magyar külkereskedelem például fejre állna ezek a gyárak nélkül, hiszen már-már döbbenetes, de Magyarország teljes exportjának 20 százalékát teszik ki. A táblázatban szereplő alkatrészgyártó vállalatok éves összárbevétele több mint 3000 milliárd forint (amelynek majdnem teljes egésze exportbevétel), mintegy 150 milliárdos nyereséget termelve. Hogy érzékeltessük a hazai alkatrészgyártás erejét, ide kívánkozik, hogy egyes források szerint Kína negyedik legnagyobb autóalkatrész-beszállítója Magyarország.
Mindeközben a szektor az egyik legfontosabb foglalkoztató is, hiszen 2017 első negyedévében 160 ezren dolgoztak a járműgyártásban és az ahhoz szorosan kapcsolódó iparágakban. A szakmunkások mellett a műszaki értelmiség számára is kifejezetten fontos az autóipar jelenléte, a mérnökök körében a szektor a top három foglalkoztató között van. Segíti mindezt, hogy évtizedek óta folynak autóipari kutatások, fejlesztések Magyarországon hazai és külföldi vállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek együttműködésében.
A terület magyarországi súlyát – továbbá Magyarország súlyát a területen – jól példázza, hogy a Budapesten május 4-5-én megrendezésre kerülő AUTOTECH FUTURE Expo&Show-n, ami Közép-Európa legnagyobb járműalkatrész-ipari kiállítása, gyakorlatilag valamennyi számottevő, nagy globális járműipari beszállító foglalt már kiállítói helyet. Jellemző, hogy a kiállítás elsősorban a térségben érdekeltek számára szerveződött, ugyanakkor – végigböngészve a listát – jól látható, hogy a „térségben érdekeltség” gyakorlatilag a globális színtér szereplőinek túlnyomó részét jelenti.
Nem csak Magyarország profitál természetesen az autóipari beszállítók, alkatrészgyártók jelenlétéből, hanem ezek a vállalatok is. Nem véletlen, hogy a topcégek többsége rendelkezik helyi érdekeltséggel. Hazánk súlyát jelzi, hogy a szektor 12 legnagyobb globális vállalatából 10 Magyarországon van. Ráadásul a topvállalatok egy része, mint például az első számú Bosch közel tucatnyi, vagy az árbevételi rangsor ötödik helyezettje a Continental hét telephellyel is érdekelt hazánkban.
Az alkatrészgyártó vállalatok szerepe az egyes magyarországi régiókban is igen komoly, hiszen ahol több ilyen üzem is megjelenik, ott a helyi gazdaság felpezsdül. Jó példa erre Miskolc, amely a szocializmus idejében a magyar ipar fellegvára volt. A rendszerváltást követően azonban a kohászat összeomlása miatt óriási problémák jellemezték a települést. Még 2010-ben is az országos átlagot jócskán meghaladó volt a munkanélküliség. Az itt üzemet létesítő alkatrészgyártók azonban fordulatot hoztak Miskolc életében. Az „első nagy fecske”, a japán autóipari beszállító, a Takata 2014-ben telepedett meg Miskolcon, mára mintegy 1700 embert foglalkoztat, és annak ellenére bővül az itteni termelés, hogy a légzsákgyártó anyacége csődbe ment. Később üzemet nyitott a már említett német Bosch is, az elmúlt hónapokban pedig három további, ugyancsak az autóiparban érdekelt vállalat (az elektronikai berendezéseket és alkatrészeket gyártó kínai Ten Pao cégcsoport, az autóipari szerszámgyártással foglalkozó Spinto Hungária Kft. és az akkumulátorokat gyártó japán GS Yuasa) települt a városba.
A járműipari vállalatok jelenléte hosszútávú lehet, hiszen napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő iparága ez. Az informatika, a robotika, és a mesterséges intelligencia számára is olyan terep, ahol a laboratóriumi kutatások a gyakorlatban is mérlegre kerülnek. Ezek közül a korábban futurisztikusnak tűnő önvezető autók például már a kereskedelmi bemutatkozás küszöbén állnak, több mérvadó szakértő is úgy véli, hogy öt éven belül nem csak a tesztpályákon, de a mindennapi közlekedésben is találkozhatunk ilyen járművekkel.
A magyar gazdaság járműipari kitettségéről sokat beszélnek az utóbbi időben, azonban semmi nem utal arra, hogy a befektetések ösztönzése alábbhagyna. Sőt Varga Mihály ezzel szemben arról beszélt a Világgazdaságnak a minap adott interjújában, hogy az eddigi kapacitások megtartása mellett olyan beruházásokat kell támogatni a területen, amelyek nyitnak az új autóipari trendek felé. A nemzetgazdasági miniszter a beszállítói lánc további fejlesztését is fontosnak ítélte meg, mindez pedig a járműalkatrész-ipar jelentőségének további növekedését vetíti előre.
