2019. július 29. 05:32
mfor.hu

Több informatikai rendszerintegrációs iparági szereplőnél érdeklődött a Privátbankár.hu és az Mfor.hu arról, hogy mi az elmúlt hónapok nagy 4iG közbeszerzési hengerének a titka. Névtelenséget kérő forrásaink szerint nemcsak Jászai Gellért megjelenése a kulcs, hanem az is, hogy kevés az állami informatikai projekteket felvállalni képes, nagy tőkeerejű szereplő. A 4iG önmagában nem lett volna képes ennyi állami megrendelést elnyerni, de azzal az ígérettel, hogy megvásárolja a magyarországi T-Systemst, egyes vélemények szerint már biztosnak tűnt, hogy nemcsak elvállalni tudja az állami informatikai fejlesztéseket, hanem meg is tudja azokat valósítani. Idén gyakorlatilag nem volt olyan 50 millió forint feletti állami megbízás, amiben ne lett volna érdekelt a 4iG. A közbeszerzési eljárások többségénél maximum 1-1 cég indul el versenytársként, a többi vállalat vagy bele sem vág, vagy inkább alvállalkozóként dolgozik az új kormányközeli közbeszerzési kedvencnek.

Szinte nem telik el hét, hogy az informatikai piac üdvöskéje, a 4iG ne húzna be egy újabb megrendelést az államtól. Pár napja egy 11,15 milliárd forintos megbízáshoz jutottak konzorciumi partnerként a MÁV és a Volán társaságok e-jegy rendszerének kiépítésére.

Nyilvánvaló, hogy a cég megkerülhetetlen szereplője lett a piacnak. A Privátbankár.hu és az Mfor.hu által megkérdezett szakértők egybehangzó véleménye volt, hogy különböző érdekek és helyzetek szerencsés együtt állása okozta a 4iG csillagának felemelkedését. Persze jó ajánlólevél volt a korábban Mészáros Lőrinc cégügyeit intéző Jászai Gellért (aki nem győzi nyomatékosítani, hogy mostani pozíciója független az egyik leggazdagabb magyar üzleteitől) megjelenése is a cégnél, de az állami közbeszerzések egyeduralkodó pozícióját csak a magyar T-Systems hátterével lehetett megszerezni. Ennek az informatikai rendszerintegrátor cégnek volt ugyanis megfelelő tapasztalata és persze kapcsolati tőkéje a nagy tőkeigényű, sokszor 2-3 évig tartó állami informatikai projektek megvalósításához.

Júniusban prémium kategóriába került a tőzsdén a 4iG, Jászai Gellért a kép jobb szélén Júniusban prémium kategóriába került a tőzsdén a 4iG, Jászai Gellért a kép jobb szélén

Fontos volt az is, hogy a magyar T-Systems közvetlen tulajdonosa a Magyar Telekom, a német anyacég, a Deutsche Telekom csak közvetett szereplőként jelenik meg. A német óriáscég viszont szabadulni akart a magyar T-Systems-től. Forrásaink szerint azért, mert az állami közbeszerzésekhez tartozó visszaosztásokat, nem nézték jó szemmel.

Most úgy tűnik, hogy október 31-ig vásárolhatja meg a 4iG a magyarországi T-Systems-t. Ez több bank által biztosított konzorciumi hitelből, esetleg a Magyar Nemzeti Bank által megtámogatott kötvénykibocsátással és új részvények piacra dobásának kombinációjával valósulhat meg. Iparági szereplők 30 milliárd forintra becsülik a vételárat, de ebben 15-20 százalékos eltérés is lehet, attól függően, hogy milyen fizetési konstrukcióban állapodnak meg a felek.

Bár volt olyan vélemény, hogy az államhoz közelálló szereplők nemcsak hitelből, kötvénykibocsátásból fedezik majd a T-Systems vételárát, hanem esetleg az állam cserébe eltörli a Magyar Telekomot is sújtó telekommunikációs különadót, a jövő évi büdzsében ez még nem érhető tetten. Ott 54 milliárdos bevétellel számolnak ezen a soron, 3,4 százalékkal magasabb összeggel, mint idén. Ráadásul az államháztartás 2023-ig jegyzett, úgynevezett előre tekintő mérlegében is szerepel még az adótípus, igaz, 2021-től kezdve viszont csak infláció alatti mértékben, évente 100 millióval várnak belőle többlet bevételt.

Hatékony közbeszerzés, magasabb profit, leépítések

Az egészségügy, a mezőgazdaság, az e-közigazgatás, a BKK e-jegyrendszerének kiépítése és a MÁV informatikai felerősítése lehetnek a 4iG következő nagy fogásai. Bár az állami informatikai rendszerek kiépítésénél, karbantartásánál és üzemeltetésénél a tőzsdei cég közbeszerzési érdekérvényesítő képessége garantált, iparági pletykák szerint a T-Systems beolvadása után, a nagyra hízott 4iG-nél sok ember válhat feleslegessé. A T-Systems-nél jelenleg 1800, míg a 4iG-nél 300-350 ember dolgozik. Vélhetően a két cég integrálása után megközelítőleg 300 embert küldhetnek el. Ettől függetlenül, a legjobb informatikai és sales-szes szakemberek dolgoznak majd ott. A 4iG már év eleje óta gyűjti magához a minőségi munkaerőt. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott: „mindenki megértette, hogy ez az a közbeszerzési mágnes, ami felé a vasreszeléknek helyezkednie kell.” A fizetési igények kielégítése itt nem akadály.

A költséghatékonyság és a magasabb profit viszont az új 4iG vezetésnél elvárás lesz. Most a T-Systems évi körülbelül 95 és 114 milliárd forint közötti árbevételt produkál, alig 1,5-2 milliárd forintos nyereség mellett. Ez alig valamivel több mint 1 százalékos profitarány. A Jászai Gellért féle vezetés ennél bizonyosan erősebb, mindenképpen kétszámjegyű profitot látna szívesen a jövőben. Ennek eléréséhez viszont nemcsak több állami közbeszerzésen, hanem kevesebb alkalmazotton keresztül is vezet az út.

A nagy fogás a T-Systems volt A nagy fogás a T-Systems volt

Csak „radar alatt” operáló versenytársak

Mivel 2010 óta a multicégek jórészt nem indulnak el a magyar állami közbeszerzéseken, a 4iG egyeduralkodóvá válhat. Ez több, névtelenséget kérő kis- és közepes IT cég vezetője szerint azért sem előnyös, mert a biztos megrendelések tudatában háttérbe szorulhat az innováció. A folyamatos megújulási, problémamegoldó és új megoldásokat kidolgozni képes csapat pedig alapelvárás lenne a mai, XXI. századi informatikai világban.

Azok a cégek, amelyek alvállalkozóként nem akarnak együtt dolgozni a 4iG-vel, inkább az európai piacokon szerezhetnek új üzleteket. Az elmúlt időszakban, évente 20 százalékkal nőtt a magyarországi szoftver- és informatikai szolgáltatásexport. Több cég a nagy keresletet támasztó külföldi piacokon találta meg a számítását. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott, „angolul a többség jól tud, és olyan robbanásszerű a kereslet, hogy az nem fordulhat elő, hogy egy informatikus éhen hal a piacon.” Van olyan, a korábbi időszakban az állami közbeszerzéseken is jól szerepelt cég, amelyik – miután kiszorították – a régióban keresett új üzleti lehetőségeket, és főleg tanácsadásból és szolgáltatásnyújtásból él.

Több cégvezető is úgy jellemezte a jelenlegi helyzetet, hogy bár 2010 előtt is lehetett sejteni egy-egy pályázati kiírás szövegének fordulatai alapján, hogy mely cégre írták a tendert, attól még lehetett más is a befutó. Ez az elmúlt 9 évben gyakorlatilag megszűnt. „Nincs fenyegetőzés a cégek felé, hogy akkor egy pályázaton ne induljanak el, ha nem akarnak bajt. Az viszont kizárt, hogy ne a kiszemelt vállalat nyerjen. Ilyen helyzetben pedig senki sem vállalja fel a pályázattal járó felesleges munkát és több millió forintos költségeket” – írta le a jelenlegi helyzetet egyik forrásunk.

Szinte mindegyik vállalkozó megemlítette azt is, hogy az állami közbeszerzések továbbra is túlárazottak, akár 30-40 százalékkal olcsóbban is megvalósíthatóak lennének. Az iparág a valós bekerülési ár és a meghirdetett ár közötti különbséget „csatornaköltségnek” nevezte el. Ezeket a „költségeket” a multicégek egyébként sohasem voltak hajlandók megfizetni, ha ilyen ügyintézésre volt szükség a nyertes pályázathoz, azt a magyar alvállalkozóik intézték – állították beszélgetőpartnereink.

Egy másik cégvezető szerint a magyar informatikai cégek tulajdonosai jórészt lemondtak arról, hogy nagy állami közbeszerzések nyertesei legyenek. Ha ugyanis valamilyen véletlen folytán mégiscsak beelőznék egy üzletnél a 4iG-t, félnek, hogy a Synergon sorsára jutnának. Az egykor virágzó, tőzsdén is sokáig jegyzett cég pont egy állami megrendelésbe, a BKV megállókban és a járműveken is használt FUTÁR rendszerbe bukott bele. A milliárdos, rendszerintegrációs fejlesztések ugyanis sok kockázattal járnak, és az állami megrendelő könnyedén beleköthet a munkába, ami a határidőből való kicsúszás esetén olyan kötbérfizetési teherrel járhat, amibe egy cég tönkre mehet.

Egy másik forrásunk azt magyarázta, hogy elterjedt az informatikai vállalkozásoknál a „radar alatti”, 3 milliárd forint árbevételt meg nem haladó működés. Ha egy cég ezt meghaladja, akkor néhány tevékenységét egy másik cégbe szervezik át. Erre az óvintézkedésre azért van szükség, hogy ne keltse fel egy-egy kormányhoz közel álló érdekcsoport érdeklődését.

Muszáj lesz beállni a sorba

 

De vajon mit gondolnak erről a nyomulásról a többi informatikai cégnél? Beletörődve veszik tudomásul, hogy ami elkerülhetetlen, az elkerülhetetlen, vagy látnak esélyt arra, hogy a 4iG vonónyalábsugara nem éri el őket? Lapunk egy olyan piaci szereplővel is beszélt, akinek a cége nem számít jelentéktelennek, több állami megrendelésük is van. Stabil üzleti kapcsolatokról van szó tehát, nem tegnap kezdték a szakmát. S bár egyáltalán nem ehhez igazították a következő időszak üzleti stratégiáját, de számolnak azzal a lehetőséggel, hogy önállóan nem tudják tovább vinni az állami szerződéseiket, csak ha együttműködnek a 4iG-vel. Más választásunk nem nagyon lesz – mondja nyilatkozónk, aki szerint alvállalkozóként kaphatnak megbízást majd ezekben az üzletekben. A nem állami, tehát a versenyszektorból érkező megrendeléseiket nem féltik, ott szerintük marad mozgástér. Az új felállás mindazonáltal arra kényszerítheti a céget, hogy csökkentse alkalmazottjainak számát.

 

A 4iG csapatát egyébként nem tartják rossznak, nem arról van tehát szó, hogy megfelelő skillek nélkül, pusztán a politikával megtámogatva aratná le a piacot Jászai Gellért és szakemberei. Van egy, a politika legmagasabb szintjére bekötött menedzsment, és van egy szakmai stáb, amelyik meg tud birkózni az alapfeladatokkal. Piaci benyomások szerint az üzleteiket sem úgy kötik, mint ahogy a maffiafilmekben látni, nincs üzenet, hogy „vagy a neved vagy az agyvelőd kerül a szerződésre”. A dolgok a maguk természetes módján alakulnak, nem sürgetnek senkit a partnerség kialakítására, de tudni lehet, hogy előbb vagy utóbb muszáj lesz leülni tárgyalni velük – mondják forrásaink.

 

De forrásunk szerint azért maradt olyan részterülete az informatikai piacnak, amelyet ez a szakembergárda úgy sem tud teljes mértéknem lefedni, ezért a 4iG vezetése a jövőben is keresni lesz kénytelen az együttműködési lehetőséget a többi informatikai vállalattal. Az biztos, hogy lesz mire rámozdulniuk, a digitalizáció az állam működésében is megkerülhetetlenné vált.

Gondos állami szemek

Nagy kérdés, hogy a kormányzaton belüli erőviszonyok átrendeződése mit okozhat majd az állami informatikai megrendelések piacán. Idáig ugyanis a Belügyminisztérium által felügyelt informatikai területeken a T-Systems-en kívül is nyertek cégek közbeszerzéseket, általában egy 4-5 vállalkozói körből álló, kifejezetten a belügyhöz kötődő, jól behatárolható csoport volt itt a nyerő. Ezek az 1-5 milliárdos árbevétel közötti vállalkozások a belügyi tárca néhány projektjében vannak benne, és Pintér Sándor belügyminiszter felügyelete mellett fejlesztenek különböző digitális területeken. Forrásaink szerint még nem dőlt el, hogy ezek a cégek a jövőben „maradnak-e a pénzüknél”, magyarán számíthatnak-e további állami megrendelésekre, vagy maximum a 4iG alvállalkozóiként kaphatnak további munkákat.

 

Az állami informatikai rendszerek feletti felügyelet döntő része Rogán Antalhoz, a miniszterelnök kabinetfőnökéhez került át. Legutóbb, az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt azt mondta, hogy fontos volt a Digitális Kormányzati Ügynökség létrehozása, amelyet azzal indokolt, hogy a „szervezet átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé teszi az állami informatikai kiadásokat”. A kabinetfőnök azzal is érvelt, hogy „a tervezett és átgondoltabb beszerzések javítják az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy akár a közműszolgáltatások hatékonyságát.” Az ügynökség vizsgálja majd az informatikai beszerzések indokoltságát. Szeptember 15-e után indulhatnak újra a minisztériumok és az államhoz tartozó más intézmények nagy közbeszerzései. A stratégiát a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács határozza majd meg, amelynek tagjait maga Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki. Az 5-6 fős testületben ott van egy volt 4iG vezérigazgató, illetve több, a kormányhoz közel álló bizalmi ember.

Iparági pletykák szerint az államhoz közelálló üzleti kör következő nagy dobása a szintén tőzsdén jegyzett Est Media felfuttatása lehet. Ennek a cégnek az igazgatóságában már ott van az a Papp István, aki több évtizedes múlttal rendelkezik az informatikai és telekommunikációs területen. Volt a T-Systems egyik vezető pozíciójában is, de a Microsoft térségi alelnökeként is dolgozott. Meg nem erősített hírek szerint az Est Media-ból akár telekommunikációs szolgáltatócéget is alakíthatnak, vélhetően a Telenor szerepét veheti át. Egyelőre az állami tulajdonú Antenna Hungária vásárolhatja meg a magyarországi Telenor 25 százalékát, de egyes pletykák szerint ez csak az üzlet előkészítésének első fázisa. Mindenesetre a befektetők lázban égnek, hetek óta óriási forgalom van az Est Media részvényekben, és dinamikusan emelkedett az árfolyam az elmúlt időszakban. Amióta beindult az erről szóló találgatás, a részvények ára majd a kétszeresére ugrott.