Az Opten adatai alapján 2026 januárjában több mint ezerrel csökkent a cégállomány: az új alapítások 2 ezer alatt maradtak, a megszűnések közelítették a 3 ezret, miközben az új eljárások száma továbbra is 4 ezer felett volt. A vállalkozói aktivitás így továbbra sem fordult át növekedésbe.
Mindez nem véletlen. Azért kevés ma az új vállalkozás Magyarországon, mert a vállalkozók fejében egyszerre van jelen a bizonytalan jövő, a kiszámíthatatlan piac és a kivárásra ösztönző közhangulat, és ez pszichológiailag lefagyasztja a döntéseket.
Fotó: DepositPhotos.com
Évek óta látjuk a cégalapítások visszaesését. Egy idő után azonban már nem az a kérdés, hogy mennyi az új vállalkozás, hanem az, hogy miért nem születnek meg ezek a döntések. Az Opten adatai szerint 2021-ben még közel 34 ezer új vállalkozás alakult Magyarországon, 2025-re viszont ez a szám 22,4 ezerre csökkent. Eközben a megszűnések száma tartósan magas maradt, tavaly 33,7 ezer vállalkozás zárt be, a vállalkozói mérleg immár három éve negatív.
Bizonytalan jövő, rövidülő tervek
Egy vállalkozás akkor működik jól, ha tervezni tud. Nem feltétlenül évekre előre, sokszor elég egy év, vagy akár egy negyedév. Ma azonban sok vállalkozó ott akad el, hogy nem meri komolyan venni a saját terveit, mert nehéz megmondani, mi lesz a következő „normális” állapot.
A PwC Magyarországi Vezérigazgatói Felmérés 2025 elején készült, de az akkor mért óvatosság azóta sem oldódott fel. Az Opten adatai szerint a cégalapítások száma 2025-ben tovább csökkent. Ebben az értelemben a PwC-felmérés ma már inkább visszaigazolás, mint előrejelzés.
A képet a GKI üzleti és fogyasztói bizalmi indexei is megerősítik, a bizalom az elmúlt hónapokban megtorpant, és továbbra is jóval alacsonyabb szinten áll, mint korábbi választási időszakokban. Ez a tartós óvatosság visszafogja a hosszabb távú vállalkozói döntéseket.
A makrogazdasági adatok sem adnak egyértelmű kapaszkodót a vállalkozói döntésekhez. A KSH friss adatai szerint a magyar gazdaság 2025-ben mindössze 0,3–0,4 százalékkal bővült, a növekedés pedig elsősorban a szolgáltatásokhoz és az építőiparhoz kötődött, miközben az ipar teljesítménye visszaesett. Ez technikailag növekedés, de nem olyan mértékű és szerkezetű, amely széles körben erősítené a jövőbe vetett bizalmat. A gazdaság nem zuhan, de nem is gyorsul, és ez a „köztes állapot” a vállalkozói döntések szempontjából a legnehezebben értelmezhető.
A piac kérdése: „el tudom-e adni ennyiért?”
A bizalom csökkenése a mindennapi működésben is megjelenik. Egy vállalkozásnak áraznia kell, csakhogy ma az árazás már nem pusztán költségszámítás, hanem kockázatbecslés.
A GKI januári jelzései alapján a kép kettős. Miközben a lakosság saját pénzügyi helyzetét és rövid távú kilátásait enyhén javulónak látja, az ország gazdasági helyzetének megítélése romlott, és a nagy értékű vásárlásokra elkölthető pénz megítélése is visszaesett. Ez a kettősség a vállalkozók számára nehezen olvasható piacot jelent.
Kivárás választási évben
A tervezést tovább nehezíti, hogy 2026 tavaszán országgyűlési választások lesznek Magyarországon. A választási időszak hagyományosan kivárásra ösztönzi a gazdasági szereplőket: nem feltétlenül az eredmény, hanem a változás lehetősége miatt.
Az Opten adatai szerint szinte minden nemzetgazdasági ágban visszaesett az új cégalapítások száma. A kérdés nem az, hogy elfogyott-e a vállalkozói kedv, hanem az, mikor és milyen feltételekkel születnek meg az új döntések.
„Ezek az adatok nem azt mutatják, hogy eltűnt volna a vállalkozói kedv, hanem azt, hogy a vállalkozók tudatosabbá váltak” – mondja Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője. – „A bizonytalanság ma nem kivétel, hanem az új működési környezet része. Azok lesznek sikeresek, akik ebben is képesek dönteni.”
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) januári értéke országosan 12,57 százalék volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Somogy, Komárom-Esztergom és Zala vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.
Opten – CFI vármegyénként, 2026. január
|
Vármegye |
Alapítások |
Megszűnések |
Felszámolások* |
Opten – CFI |
|
Főváros |
729 |
1553 |
514 |
17,11% |
|
Heves |
42 |
62 |
8 |
15,11% |
|
Jász-Nagykun-Szolnok |
38 |
62 |
26 |
13,42% |
|
Nógrád |
16 |
34 |
9 |
13,13% |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
62 |
86 |
33 |
12,70% |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
75 |
79 |
25 |
11,36% |
|
Bács-Kiskun |
67 |
98 |
36 |
11,07% |
|
Győr-Moson-Sopron |
53 |
112 |
27 |
10,78% |
|
Pest |
296 |
387 |
121 |
10,69% |
|
Baranya |
29 |
92 |
16 |
10,55% |
|
Hajdú-Bihar |
59 |
76 |
20 |
9,36% |
|
Vas |
28 |
31 |
3 |
8,83% |
|
Fejér |
38 |
73 |
31 |
8,72% |
|
Veszprém |
39 |
50 |
24 |
8,60% |
|
Csongrád-Csanád |
57 |
42 |
27 |
7,98% |
|
Békés |
29 |
21 |
5 |
7,86% |
|
Tolna |
19 |
22 |
8 |
7,27% |
|
Somogy |
23 |
38 |
11 |
7,13% |
|
Komárom-Esztergom |
26 |
38 |
12 |
6,93% |
|
Zala |
24 |
32 |
9 |
6,90% |
|
ÖSSZESEN |
1 749 |
2 988 |
965 |
*Újonnan indult eljárások
