Előnyünk, hogy „Magyarországon még mindig olcsóbb itthon fejleszteni, mint mondjuk Londonban elvégeztetni a munkát” – mondta Faluvégi Balázs, a Blueopes Zrt. CEO-társalapítója. „Az informatikus néhány hétig elél pizzán és sörön, és ezek itt nem drágák” – viccelődött Dr. Szűcs Gergely, a Valor Capital vezérigazgatója.
Amint az a szakirodalomból ismeretes, a startupok legtöbbször garázscégekként a 3F-finanszírozással indulnak: friends, family, fan(anatic)s -vagyis haverok, család és megveszekedett rajongók- adják össze az első fázisban a működéshez szükséges indulótőkét. Csakhogy olcsóságunk ellenére Magyarországon még a néhány tízmillió forint összeadása is meghaladja e szimpatizáló kör anyagi lehetőségeit.
Mi marad hát? A magvetők és az angyalbefektetők, akiknek arra van trenírozva az elméje, hogy egy ötletből és a startupper -a cégalapító személy- kisugárzásából, személyiségéből ítéljenek, hiszen a vállalkozás ekkor még sem termékkel, sem árbevétellel nem rendelkezik.
Állami kezességvállalás – akár fedezet nélkül
A mikrovállalkozásoknál gyakran hiányzik az üzleti terv, ezért nem tudják meggyőzni a bankot, hogy érdemes hitelezni nekik. „Egy vállalkozás minél inkább elkezd a digitalizálódás és az immateriális javak felé lépkedni, annál kevésbé tud fedezetet felajánlani a bank felé hitelkérelemnél. Ilyenkor a vállalkozás kérheti a banknál, hogy Garantiqa kezességvállalás mellett fedezet nélkül is hitelhez juthasson. Ez a fő termékünk” – mondta Dr. Schulteisz Győző, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ügyfélkapcsolati és termékfejlesztési igazgatója.
Az állami és kereskedelmi bankok által 27 éve alapított Garantiqa 2018 végén 707,2 milliárd forintos kezességvállalási állományt kezelt, mely 2020-ban 870 milliárdra nő. „Az összes bankkal kapcsolatban állunk. Ha egy vállalkozás nem tudja fizetni a banknak a hitelt, amire kezességet vállaltunk, a Garantiqa tesz ezt meg helyette, mert az állam 85 százalékban viszontgaranciát vállal” – magyarázta Schulteisz.
A kezességet persze nem adják ingyen, minden pénzintézetnek ki kell termelnie a működési költségeit és a profitját, de dinamikus növekedésben van a bank, célja a
„tervezési időszak végéig” a 2016 végi portfólió megduplázása. Stratégiai cél továbbá a hosszabb lejáratú ügyletekhez kapcsolódó kezességvállalások arányának növelése is.
„Jelentős már az uniós támogatás is, ami színesíti a termékpalettát, habár a következő EU-s ciklusban a vissza nem térítendő támogatások vissza fognak szorulni, ezért a banki hitelek előtérbe kerülnek majd. A beruházási hiteleket például most akciós díjjal kínáljuk” – tette hozzá Schulteisz. A mesterséges intelligenciának köszönhetően már egy napon vagy akár egy órán belül is garanciához juthatnak a KKV-k.
Az okos tőke a leghasznosabb
A ticket size jellemzően 100-150 millió forint körül mozog. A jövő fontos kérdése az, hogy „csökkenteni tudják-e ezt a gazdálkodási méretet” a piaci szereplők, mondta Szép Zoltán vállalkozásfejlesztési szakértő. A Hiventures például „már inkubációs fázisban, ötletszinten is beszáll 9-15 millióval” – mutatott rá Katona Zsolt, a Solus Capital Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. vezérigazgatója. „A finanszírozási létra e kezdeti szakaszához áll rendelkezésre a legtöbb tőke, kvázi-magántőke alapok és európai uniós források is hozzáférhetők” – tette hozzá Katona.
Szintugrás
Súlyos hiányosságunk, hogy „a magyar vállalkozók nem képesek közösen vállalkozni” – mondta Szép Zoltán. Ebben persze történelmi múltunk, a hibás minták és beidegződések is ludasak, ezért az új startupper-generációnak „nagy szerepe van abban, hogy megtanuljunk együttműködni.” A Hiventures-nek például már működik generációváltás alapja is.
„Generációváltást szervezetfejlesztésnek kell megelőznie, delegálni a döntéseket, hagyományos folyamatokat kiépíteni, hogy ne a vezető egyszemélyben mondjon meg mindent” – mondta Szép. Szerinte azt is ritkán látni, hogy a cégalapítóknak kidolgozott tervei lennének a nyilvános működésre.
Nagyjából 200-300 milliárd forintnyi kockázati tőke mozog a hazai terepen. A leghasznosabb az okos tőke, vagyis olyan befektetők, akik a „kapcsolati tőkéjüket és szaktudatásukat is adják, nemcsak a pénzüket. Ez eddig hiányzott. Okos pénzből még mindig kevés van”, vélekedett Kovács Péter, az IseeQ, az xLabs, a Startup Safari és a Global Startup Awards társalapítója.
|
| Szép Zoltán, Kovács Péter, Szűcs Gergely, Mátrai Károly, Katona Zsolt, valamint Pintér Mihály moderátor, a Tőkeportál stratégiai tanácsadója (b-j) Fotó: Bánkuti András |
Az EU-s források lehívásánál „az unió nem enyhíti a számonkérést. Sőt a Jeremy-jellegű S3-alapoknál szinte számlánként kell nézni, hogy valóban a központi régión belül vagy azon kívül kerül felhasználásra a pénz” – hangsúlyozta Katona Zsolt, aki szerint kinevelődött egy kockázati alapkezelő réteg, melynek tagjai hatékonyan képesek kezelni a startup-fejlesztés során jelentkező kihívásokat.
Mátrai Károly, a KELER KSZF vezérigazgatója örvendetesnek tartja, hogy a Budapesti Értéktőzsde létrehozta az Xtend piacot és néhány hónapja a kötvényekkel foglalkozó Xbondot „a KKV-k méreteihez igazodva. Az MNB kötvényprogramja hiánypótló volt.”
Impact investment
Szóba került az impact investmentet igénylő, társadalomjobbító célú cégek sorsa is. Katona Zsolt úgy látja a társadalomtudatos működés „gyakran a hozam kárára történik. A befektetők vállalják, hogy kisebb a hozam, de megvan a jó érzés, hogy jót tesznek a világgal. A kockázati befektetőkre ez nem jellemző, inkább a hozamot részesítik előnyben".
Magyarországon működik már vízalap is, mely főleg a harmadik világ vízellátási gondjait és vízvezeték-infrastruktúráját hivatott javítani, hogy legalább a vízhiány ne járuljon hozzá a migráció növekedéséhez.
Kovács Péter úgy véli, minden startup alapvető célja, hogy jobbá tegye a világot. Amikor a Prezinél dolgozott, ott például mérték, hogy a cég működése hogyan járul hozzá a világbékéhez, mivel sok nemzetiségű ember használta a termékét.
Alighanem a Telenoré volt az első nagyvállalati akcelerátor hazánkban, amely PR-megjelenésekben mérte a sikerességét. A logika ebben az volt, hogy azt a pénzt, amit a márka renoméjának erősítésére költött volna, inkább olyan startupokba fektette, amelyek hatással vannak a világra. Ez is felfogható az impact investment egyik módjának.
További cikk a Privátbankár.hu Finanszírozás 2019 konferenciáról:
Kulcsfontosságú a digitalizáció, új finanszírozási modell - mi jön a magyar cégek életében? >>>
