Az Opten friss összeállítása emlékeztet: a magyar gazdaság 2025 első negyedévében továbbra is gyengélkedett, a KSH adatai szerint a GDP volumene stagnált. Bár a kormány korábban 3,4 százalékos éves növekedéssel kalkulált, az előrejelzések mára jóval visszafogottabbá váltak. Az Európai Bizottság 1 százalék alatti bővülést prognosztizál, és hazai szereplők is elismerik, hogy a növekedési pálya messze elmarad az eredeti várakozásoktól.
A legnagyobb kihívást az ipari kibocsátás gyengesége és a beruházások akadozása jelenti. Az autóipar, a gazdaság egyik húzóágazata, idén is nehézségekkel néz szembe, az Audi a Q3-as modell gyártásának egy részét Győrből Ingolstadtba helyezi át, míg Debrecenben a CATL-beruházás kivitelezése csúszik. Bár a német iparban megjelentek kedvezőbb várakozások, a hazai ipari hangulat továbbra is óvatos.
Ez a makrogazdasági közeg a vállalkozási aktivitás alakulásában is tükröződik. A negatív cégtrendek lassulnak, de az irány továbbra is lefelé mutat. A társas vállalkozások száma csökken, az alapítási kedv gyenge, a megszűnések üteme bár mérséklődik, a szerkezeti leépülés nyomai még mindig markánsak.
Tovább apadó cégállomány: visszafogott dinamika, szektorális különbségek
Az Opten adatai szerint 2025 júniusában a társas vállalkozások száma 498,7 ezer volt – a csökkenés immár 21. hónapja tart. Egy hónap alatt közel 900 vállalkozással lett kisebb a piac, míg féléves távlatban 6 500-zal csökkent a cégek száma. A visszaesés főként a kereskedelmet és az építőipart érinti, az előbbiben 2,4 ezerrel, utóbbiban 1,1 ezerrel kevesebb működő társaságot regisztráltak, mint január elején.
Az új alapítások száma sem hozott áttörést, júniusban csupán 1 592 új társaság indult, ami 24 százalékkal maradt el a májusi szinttől. Az első félévben mindössze 11,3 ezer új vállalkozás jött létre, 6 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb visszaesés az alapítási kedvben a kereskedelemben és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységekben jelentkezett, 211, illetve 222 vállalkozással kevesebb jött létre ezekben az ágazatokban.
Pozitívum, hogy a megszűnések száma is csökken, júniusban kevesebb mint 2 500 cég fejezte be működését, ami 31 százalékkal alacsonyabb az előző hónaphoz, és 500-zal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az első hat hónapban összesen 17,7 ezer megszűnés történt, 7 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában. Az építőipar (3 ezer) és a kereskedelem (4,5 ezer) továbbra is a legérintettebb, ám az adatok nem mutatnak romlást a tavalyi évhez viszonyítva. Stabilizálódni látszik az adminisztratív és a szakmai szektor is.
A cégbírósági eljárások száma is mérséklődött, júniusban közel 4 ezer új ügy indult, ami 3,6 százalékos havi csökkenés. Az első hat hónapban 23,3 ezer ilyen eljárás történt, 1,6 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. Továbbra is a kereskedelem és az építőipar a leginkább érintett, együttesen több mint 10 ezer eljárással.
Az eljárások 26,4 százalékában a cégek önként hagynák el a piacot, míg a fennmaradó 73,6 százalék mögött tartozások vagy nem szabályszerű működés áll. A végelszámolási arány jelentős szórást mutat, a humánegészségügyi és szociális ellátásban 73,4 százalék, míg az építőiparban mindössze 12,2 százalék, a kereskedelemben pedig 19 százalék.
„Bár a cégtrendek romlása lassul, fordulatról még nem beszélhetünk. A második félév kulcskérdése az lesz, hogy elindul-e valós élénkülés a cégvilágban, vagy továbbra is az alkalmazkodás és racionalizálás formálja a cégstruktúrát”
– mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusi értéke országosan 10,78 százalék volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Győr-Moson-Sopron, Csongrád-Csanád és Békés vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.
Opten – CFI vármegyénként, 2025. június
|
Vármegye |
Alapítások |
Megszűnések |
Felszámolások* |
Opten – CFI |
|
Főváros |
696 |
1 228 |
162 |
14,28 százalék |
|
Nógrád |
26 |
24 |
7 |
13,37 százalék |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
67 |
76 |
15 |
12,27 százalék |
|
Heves |
22 |
61 |
9 |
11,89 százalék |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
70 |
86 |
10 |
11,50 százalék |
|
Jász-Nagykun-Szolnok |
36 |
37 |
9 |
9,82 százalék |
|
Pest |
280 |
325 |
85 |
9,55 százalék |
|
Tolna |
22 |
27 |
3 |
8,73 százalék |
|
Hajdú-Bihar |
33 |
91 |
16 |
8,58 százalék |
|
Baranya |
35 |
62 |
2 |
8,45 százalék |
|
Zala |
23 |
45 |
0 |
8,40 százalék |
|
Bács-Kiskun |
50 |
73 |
11 |
8,23 százalék |
|
Fejér |
29 |
72 |
6 |
7,91 százalék |
|
Vas |
12 |
39 |
2 |
7,61 százalék |
|
Somogy |
23 |
42 |
4 |
7,54 százalék |
|
Veszprém |
28 |
49 |
2 |
7,45 százalék |
|
Komárom-Esztergom |
32 |
37 |
15 |
7,42 százalék |
|
Győr-Moson-Sopron |
50 |
54 |
3 |
6,79 százalék |
|
Csongrád-Csanád |
43 |
35 |
4 |
6,30 százalék |
|
Békés |
15 |
20 |
1 |
5,50 százalék |
|
ÖSSZESEN |
1 592 |
2 483 |
366 |
*Újonnan indult eljárások
