Ilyen sokan még soha nem voltak CIG Pannónia-közgyűlésen, mint ma, azóta, hogy – idestova már csaknem tíz éve – a biztosító részvényeit bevezették a Budapesti Értéktőzsdére: a részvételi arány 65,8 százalékos volt. Eddig még az ötven százalék is sokszor vágyálom maradt. Még az is valós veszély volt, hogy nem férnek majd el a részvényesek a teremben, így – ugyancsak történelmi lépésként – új helyszín után kellett volna nézni. Erre végül nem került sor.
A mostani érdeklődés egyértelműen annak tudható be, hogy – mint azt lapunk is megírta – július elején Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központi cége, az Opus Global Nyrt. a CIG legnagyobb, közel 25 százalékos pakettjének birtokában bejelentette, kezdeményezi rendkívüli közgyűlés összehívását, arra hivatkozva, hogy az Opus és a CIG közötti tárgyalások nem vezettek eredményre az egymásban lévő tulajdonrészek átrendezéséről. Egyúttal az Opus igazgatósági, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tagok visszahívását, s a helyükre új tisztviselők megválasztását is indítványozta.
A casus belli a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-t (EMABIT) ért, az olasz szerencsejátékhoz kapcsolódó biztosításokkal összefüggő visszaélések és az amiatti veszteség volt. Amelyet Mészárosék teljes egészében a mostani menedzsment nyakába kívántak varrni, s a vezető testületekben rajtuk kívül szerepelt, akkor még többségében volt tagok felelősségét is felvetették. A büntetőpadra szántak az Opus után a legnagyobb, 13,08 százalékos részesedés felett diszponáló Vinton Vagyonkezelő Kft. delegáltjai voltak, mely cég Bayer József és családja tulajdonában van. Azé a Bayeré, aki a maga kategóriájában, vagyis a médiában a legutóbbi időkig ugyanolyan fajsúlyos szereplője volt a közéletnek, mint Mészáros: 1989-2019 között ő irányította az Axel Springer Kiadót.
Mészárosék érvelését gyengíti, hogy a CIG történetének egyik legnagyobb nyereségét érte el 2020 első felében, 1,174 milliárd forintot, miközben a 9,232 milliárdos díjbevétele 13 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét – derült ki a vállalat távozó menedzsementje által valószínűleg tudatosan a közgyűlés elé időzített gyorsjelentéséből.
Az egy évvel korábbinál több mint 1,8 milliárddal testesebb eredmény két okra vezethető vissza. Egyrészt a nem-élet szegmens, mint megszüntetett tevékenység a tavalyi veszteséges első hat hónap után idén 337 millió forintos nyereséget könyvelhetett el. Másrészt az élet üzletág 2019-es első féléves eredményét 1,057 milliárd forinttal rontotta a Konzum-Opus átalakuláson realizált árfolyamkülönbözet. Ugyanakkor, ha nem számolunk ennek az egyszeri tételnek a hatásával, az élet szegmens akkor is jelentősen, 116 millió forinttal magasabb adózott eredményt ért el idén, mint a tavalyi év első felében.
Az életbiztosító pénzügyileg stabil és erős, Szolvencia II szerinti szavatolótőke-megfelelése kiemelkedően magas, 336 százalék. A nem-élet üzletág szavatolótőke megfelelése 147 százalékra emelkedett, vagyis a tőkehelyzete helyreállt. A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. konszolidált tőkemegfelelése így 311 százalék lett.
Most viszont a két potentát nem egy követ fúj, s az utóbbi évek fejleményei alapján mondani sem kell, melyik félnek kellett fejet hajtania a másik törekvései előtt. A Bayer-csapat emberei nem várták meg, hogy a mai rendkívüli közgyűlésen szavazzák ki őket, az utóbbi napokban kivétel nélkül lemondtak a posztjaikról, utolsóként maga Bayer.
Így a mai részvényesi összejövetelnek egy technikainak nevezhető napirendi pont, a CIG tőkehelyzetének rendezése mellett már nem volt más feladata, mint az Opus jelöltjeinek megszavazása. Hogy ez még gördülékenyebb legyen, azt Mészárosék a közgyűlés előtt oly módon biztosították be, hogy embereik sorra vásárolták fel a biztosító részvényeit, addig a szintig, hogy éppen többségben legyenek a szavazás során. E kereslet hatására ment fel a biztosítórészvények hagyományosan 200 forint alatt poroszkált árfolyama alig két hét alatt, július közepétől a hó végére 350 forint fölé.
Az új emberek közül Fedák István számít kulcsfigurának, aki a Bayer-csapattag Kádár Gabriella helyett kormányozza tovább vezérigazgatóként a céget. Fedák ugyanis annak a Keszthelyi Holding Zrt.-nek a jogi és pénzügyi vezérigazgató-helyettese, amelyet a névadó, Keszthelyi Erik alapított, s amely cég fő érdekeltsége, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. gőzerővel terjeszkedik, 2018 márciusa óta pedig az üzletrészei felét már Mészáros Lőrinc és felesége birtokolja.
Ezzel már át is eveztünk arra, miért is volt fontos Mészárosék számára a CIG irányításának megszerzése. Így ugyanis szabadon teríttethetik a biztosító termékeit a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank mintegy 1,9 millió ügyfelének – már azelőtt is, hogy a három pénzintézet már bejelentett egyesülése megvalósulna. Igaz, annak idején, a 2017 végi beszállásukat követően már Bayeréket is ezzel kecsegtették Mészárosék, csakhogy ez az ígéret a legutóbbi időkig nem valósult meg.
Most szabad a pálya. S ha bejön az elképzelés, akkor a látványosan gyarapodó bevételek és az ezzel párhuzamosan esetleg javuló nyereségesség hatására a részvényárfolyamok is elindulhatnak felfelé. Erre várnak már vagy tíz éve azok a befektetők, akik a kibocsátás óta kitartottak a cégnél, s végig nézték, hogy a papírok kurzusa meg sem közelítette a 938 forintos rendes, de még a 750 forintos kedvezményes, a biztosító ügyfeleinek lehetővé tett kibocsátáskori árfolyamot sem.
A papírjaik majdani drágulásába vetett hit miatt nem várható, hogy az Opus hatalomátvétele tulajdonosi változásokkal is együtt jár majd. Egyelőre sem Bayer Vinton Kft.-je, sem a másik két, 5 százaléknál nagyobb részesedéssel rendelkező CIG-részvényes – Móricz Gábor és a részben az ő tulajdonában is álló Kaptár Befektetési Zrt. – nem adott el, s lapunk információi szerint erre a közeljövőben sem kell számítani. Ki akarják várni ugyanis, mi lesz Mészárosék nagyívű terveiből. Úgy véljük, ezzel nincsenek egyedül.
