2018. december 14. 05:40

A turizmus világszerte komoly növekedést mutat, ennek egyik motorja az egyre nagyobb számban utazó kínaiak tömege. Ebből a piacból szeretne most egy szeletet kihasítani a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels.

Aki nagyobb játékos szeretne lenni az idegenforgalmi piacon, az globális szinten gondolkozik a beutazó vendégekben. Az elmúlt időszak magyarországi és határon túli terjeszkedése azt mutatta, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei nagyban gondolkoznak. Ebből a szempontból nem is olyan meglepő a milliárdos egyik hazai érdekeltségének bejelentése. A Hungest Hotels ugyanis együttműködési megállapodást kötött Kína egyik legjelentősebb idegenforgalmi vállalatával.

A BTG-Jianguo-csoport a felsőkategóriás szállodák üzemeltetése mellett légitársaságot is működtet, valamint flottakezeléssel, szórakoztatóparkok üzemeltetésével, továbbá bevásárlóközpontok fejlesztésével is foglalkozik. A megállapodás aláírása első lépése annak a további tíz évre tervezett szakmai és gazdasági együttműködésnek, melynek köszönhetően a Hunguest számára fokozatosan megnyílik az út a Kínából érkező, mind jelentősebb mértékű turizmus által nyújtott lehetőségek kihasználására - derült ki a magyar vállalat közleményéből.

Csak jöjjenek és költsenek Csak jöjjenek és költsenek

Óriási piaci lehetőségek előtt

Az új évezred első esztendejében 10,5 millió kínai tett hosszabb utat, a statisztikák szerint ennyi embernek adatott meg, hogy az ázsiai kontinensen kívülre utazzon. Ennek politikai, kulturális és természetesen gazdasági okai is voltak, korábban egy a külvilág elől elzárt világban éltek a kínaiak. Az elmúlt közel két évtizedben viszont robbanásszerű volt a kínai gazdasági fejlődés, és ha valaki a párt irányvonalát követve lett sikeres, azok elé Peking nem gördített akadályt. Ennek köszönhetően évről évre egyre többen kerekedtek fel az ázsiai országból, és tettek tengerentúli utazást.

Az ütem pedig elképesztő volt, hiszen 2017-re 1380 százalékos volt a növekedés, ami azt jelenti, hogy immár 145 millióan tudtak távolabbi helyen vakációzni. Ez egyébként globálisan is tényezővé tette a kínaiakat, hiszen az ENSZ turizmusra szakosodott szervezetének a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) adatai szerint globálisan 1,055 milliárd ilyen útnak közel 14 százaléka kötődött Kínához. A döbbenetes fejlődés azonban még csak most kezdődött, és kis túlzással a határ a csillagos ég. Az UNWTO előrejelzése szerint ugyanis 2030-ban 1,4 milliárd kontinensen átívelő utazás várható, ebből a föld legnépesebb országának lakói 400 millió alkalommal lehetnek érintettek.

 

A kínai turisták ráadásul nem csak egyre többen vannak, hanem a kedvenc vendég kategóriába tartoznak. A távol-keleti vendégek ugyanis sokat költenek, de - ellentétben egy-két rosszabb hírű országból érkezőkkel - nem viselkednek kirívóan harsányan. Az általuk elkövetett kihágások a statisztikák szerint átlag alatti szinten vannak.

Két kézzel szórják a pénzt

Miközben a legismertebb európai turisztikai célpontok környékén - legyen szó a párizsi Eiffel-toronyról, a római Colosseumról, vagy éppen Londonban a Buckingham palotáról - egyre több távol-keleti utazó látható, a célpontjaik között vannak kevésbé szokványosak is. A kommunista párt meghatározó és megkérdőjelezhetetlen szerepe miatt ugyanis sok kínai keres fel a politikai ideológia szempontjából kultikusnak számító helyeket, így például Trierben Karl Marx házát. Persze az ilyen célpontok nem meglepőek, ha figyelembe vesszük azt, hogy a filozófus születésének 200. évfordulójára készült új Marx szobrot Peking finanszírozta.

Függetlenül azonban attól, hogy egy kommunizmushoz köthető emlékhelyet, vagy a legnépszerűbb turisztikai látványosságokat veszik célba a kínaiak, egyre többet költenek. Globális szinten az UNWTO adatai szerint már 2016-ban ők költötték messze a legtöbbet az utazásaik során. Ennek hátterében a szakértők szerint részben az áll, hogy miközben már a kínai középosztály is egyre többet keres, otthon nem feltétlen nézik jó szemmel, ha valaki feltűnően költekezik. Az európai útjaikon viszont sokszor elengedik magukat és ilyenkor nem is sajnálják az elköltött pénzt.

 

A már többször idézett Turisztikai Világszervezet adatai egyébként azt mutatják, hogy - részben a kínai áradatnak köszönhetően - két régió igen jól járt az elmúlt évtizedekben. Az egyik Európa, ahol ugyan arányaiban az 1990 és 2017 között mért 253 százalékos növekedés nem olyan kirívó, de a magas bázis miatt igen figyelemre méltó, hogy 256 millióról 671 millióra nőtt a vendégek száma. Emellett az úgynevezett ázsiai-pacifikus régió (amely nem foglalja magába a közel-keleti részt) is nagyot lépett előre 56 millióról 323 millióra, ami a turisták 576 százalékos növekedését jelenti.

Magyarország még nem kiemelt célország a kínaiaknak

A 2010 után regnáló Orbán-kormány egy ideig a keleti nyitás lobogóját lengette, azt remélve, hogy az ázsiai és közel-keleti régióba látványosan tudjuk majd növelni az áru- és szolgáltatás exportunkat. Bár logikus volt a törekvés, a külkereskedelmi adatok nem támasztják alá ennek sikerét.

Ahol a legjobb eredményekről beszélhetünk, az talán az idegenforgalom, bár ahogy a fenti adatokból kiderül, ez nem biztos, hogy feltétlenül a kormány munkájának gyümölcse. A dinamikusan növekvő kínai turisták száma alapján elképzelhető, hogy a magyar idegenforgalom egyszerűen csak a pozitív trend egyik haszonélvezője.

Ennek ellenére úgy tűnik, a magyar kormányzat részéről komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy ezeket a folyamatokat támogassák. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például az ősszel jelezte, hogy Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) előállításából a turizmus egyre nagyobb részt vállal, ezért az országnak az a gazdasági érdeke, hogy az ide irányuló turistaforgalmat folyamatosan növelje. A külügyminiszter a célt is kijelölte: a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködése (16+1) turisztikai miniszteri konferenciáján jelezte, hogy bíznak a növekvő kínai vendégforgalomban. Szerinte ebben segíthet az is, hogy a kínai nemzeti turisztikai ügynökség Budapestre telepítette a közép-európai regionális központját, valamint a 16+1-es együttműködés központját is.

Az eredmények szerinte abban már megmutatkoztak, hogy tavaly 227 ezer kínai turista érkezett Magyarországra, 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az idei év első felében pedig 140 ezer kínai turista volt Magyarországon, ami további 11 százalékos növekedés. Ugyanakkor árnyalja a helyzetet, hogy a fent jelzett 145 millió tengerentúlra utazó turistához képest ez elenyésző szám.

Ha a vendégéjszakák számát nézzük, akkor a KSH adatai azt mutatják, hogy évről évre egyre több időt töltenek nálunk a kínai turisták. Jellemző a növekedésre, hogy idén már az első tíz hónap összesítése meghaladja a 2017 év teljes forgalmát.

 

Mielőtt úgy tűnne, hogy a kormányzati lépéseket kevésnek találjuk, érdemes leszögezni, hogy volt több pozitív változás is. A kedvező trendeket erősítette például, hogy a politika közbenjárása is segítette a két ország között létesített közvetlen légi járatok megindulását.

Ha a Magyarországra irányuló kínai vendégforgalmat tovább tudja ösztönözni akár a kormányzat illetve az annak fennhatósága alá tartozó turisztikai szervezetek, akár a privát szféra vállalkozásai, mint a Hungest Hotels, az óriási nyereség lehet, mind az országnak, mind a szektorban érintett vállalatoknak.

Emellett van a történetnek egy másik olvasata is. Több gazdasági szakember tett megjegyzéseket a kormányhoz közeli vállalkozásokra, mely szerint ezek csak "járadékvadászok" és piaci szempontból értelmezhető bevételek generálására képtelenek. Így, amennyiben a Mészáros Lőrinchez köthető idegenforgalmi vállalatnak sikerülne a kínai pénzesőből részesülni, akkor egy újabb ellenzéki véleményt cáfolhatnának meg az érintettek. Ettől persze a cégbirodalom felépítése, a tőkefelhalmozás módja még nem lesz transzparensebb, piaci alapúbb...