Lajkó Ferenc ismertetése szerint a hazai áruszállításban 78 százalék a közúti fuvarozás részaránya. Magyarországon mintegy 13 ezer vállalkozás foglalkozik közúti árufuvarozással, járműállományuk 90 ezer járműből áll, a magyar foglalkoztatottak 3,3 százalékát alkalmazzák. A közúti fuvarozás a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 5 százalékát adja, és jelentős exportszolgáltató.
Tavaly a nemzetközi áruszállításban részt vevő vállalkozások költségei 25,1 százalékkal, a belföldi megbízói körrel rendelkező cégekéi pedig 34,9 százalékkal nőttek, főként az üzemanyag- és egyéb árak emelkedése miatt. Ugyanakkor az év nagy részében volt elég szállítandó áru, a gazdasági fellendülést pedig kisebb kapacitáshiány kísérte, így a költségek növekedését szinte teljesen át tudták hárítani a fuvarozó cégek, ami 30 éve nem fordult elő - emelte ki a szakértő.
Ennek következményeként a közúti fuvarozási szektor 2022 egészét figyelembe véve jó évet zárt - összegezte Lajkó Ferenc.
A 2023. évi kilátásokkal kapcsolatban kifejtette: az első negyedévben tapasztaltak alapján továbbra is emelkednek a közúti fuvarozás költségei, az üzemanyagár-csökkenés nem kompenzálja a többi költség növekedését. A szakértő szerint éves szinten a költségek 8-9 százalékos emelkedésére lehet számítani.
Jelezte azt is, hogy a közúti fuvarozás piacán kapacitás-felesleg alakult ki a fuvarok csökkenése miatt, amihez az első negyedévben nem tudott alkalmazkodni a közúti szektor. A szakértő rámutatott: a változások következménye az árszint csökkenése. A nemzetközi fuvarozásban 0,3 százalékkal nőttek, a belföldi fuvarozásban viszont 4,1 százalékkal csökkentek az árak.
Lajkó Ferenc szerint az év nagy kérdése, hogy a növekvő költségek mellett, az első negyedéves csökkenő árszinthez képest mikor konszolidálódik a piac, mikor tudnak a fuvarozók a költségeikhez mérten árat emelni, ami alapvető a túlélésük szempontjából.
(MTI)
