Az NBI-ben szereplő focicsapatok éves beszámolói ezúttal nemcsak a megszokott tényezők miatt voltak érdekesek, mint például a kifizetett bérköltségek, értékesítési bevételek és egyéb - támogatásokat magukba foglaló - bevételek nagysága. Most nagy kérdés volt, hogy a koronavírus-járvány miatt meghozott korlátozó intézkedések mennyire tettek keresztbe a cégek gazdálkodásának. A zárt kapus meccsek több tétel révén is érzékenyen érinthetik a pénzügyeket: kieső jegybevételek, visszavágott szponzori pénzek, meccsek hiányában visszaeső kereskedelmi bevételek.
A közzétett mérlegek és eredménybeszámolók némiképp váratlan folyamatról árulkodnak bizonyos klubok esetében. Ha a két feljutó csapatot nem számoljuk bele, akkor
az NBI-es gárda fele - 5 csapat - növelni tudta az árbevételeit minden korlátozó intézkedés és válság ellenére. 4 csapat esetében pedig a szponzori, hirdetési bevételek olykor igen látványos mértékű megugrásáról számoltak be a klubok.
Persze az értékesítési árbevételek emelkedése nem feltétlenül logikátlan a jelen helyzetben, főleg akkor nem, ha ismerjük a magyar élvonalbeli csapatok bevételi forrásait és összetételét. A bevételeken belül a jegy- és bérletbevételek átlagosan nagyjából 2 százalék körüli arányt képviselnek, tehát önmagában az, hogy nem lehettek nézők a lelátókon, kisebb pénzügyi kiesést eredményezhettek. A költségvetést ez a tétel nem fogja bedönteni. Másrészt jelen körülmények között is pörgött az átigazolási piac, vagyis játékosértékesítésből akár a korábbinál nagyobb bevételre is szert tehettek a csapatok, ami az össz értékesítési bevétel növekedését is eredményezhette. Erre példaként említhető a Mezőkövesd-Zsóry, a gazdasági társaság 2019-ben 4 millió forinthoz jutott ennek köszönhetően, míg tavaly az összeg többszörösét, 58 milliót könyveltek el erre a sorra.
A szponzori bevételek: teljesen irracionális, ami történt
Az NBI 12 csapata közül 9 közölt a kiegészítő mellékletében részletes bevételi adatokat, ők összesen 11,2 milliárd forintot számolhattak el 2020-ban szponzori, hirdetési bevételként. Ez az általuk elkönyvelt összes értékesítési bevételnek (20,5 milliárd forintnak) a több mint fele, 55 százaléka.
Ebből az arányból kiindulva a vállalkozások támogatási döntései nagyban képesek befolyásolni a klubok gazdálkodását, annak stabilitását. Már csak abból kifolyólag is, mert az ilyen típusú bevételek, illetve egy cég kiadásai rendkívül érzékenyen reagálnak a gazdaság állapotára, válságára. Ezért is tűnik irracionálisnak az, hogy négy csapat esetében 2020-ban emelkedtek a szponzori, hirdetési bevételek.
Az MTK, a Mezőkövesd, a Honvéd és a Kisvárda esetében alakulnak furcsán a számok. Jól látható, az MTK és a Honvéd ilyen típusú bevételei kiugró mértékben növekedtek a koronavírus-járvánnyal terhelt év során.
Hogy értsük miről is van szó. A támogató cégek döntéshozói úgy gondolták, hogy a koronavírus-járvány, a zártkapus, nézők nélküli meccsek idején a korábbinál nagyobb marketingértéke van az említett csapatoknak. Mindezt úgy, hogy másik oldalról nézve a vállalkozásokra pont az jellemző, hogy bizonytalan gazdasági helyzetben a tartalékolás jegyében elsőként vágják vissza a marketintjellegű költéseket. Ezen spórolnak. Kivéve a Honvéd, a Kisvárda, a Mezőkövesd és az MTK támogatóit. Ők láthatóan egy különutas gondolatmenetet követnek.
Összefogott a helyi NER-bázis
Honvéd: okoskerítés-építők
A négy csapatban egy dolog közös: erős kötődésük van a kormánypártokhoz, illetve a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez. A Honvéd focicsapata 2019 tavaszán került új tulajdonoshoz, a Metalcom csoporthoz tartozó Reditus Equity vette meg a Honvéd Futball Club Kft. 100 százalékát. A vevő cég tulajdonosa pedig egy fideszes politikus, Bozó Zoltán, aki 2014-ben a Fidesz szentesi polgármesterjelöltje volt. Cége leginkább arról ismert, hogy ők üzemeltetik a déli határon épített kerítést, öt év alatt 6,5 milliárd forintért és korábban nagyrészt a jelzőrendszerrel ellátott okoskerítés építésében is részt vettek.
A csapat támogatói ugyanakkor nem hagyományosan vett NER-figurák. Az OTP Bank, a Honvédelmi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett olyan piaci cégeket találni a hivatalos támogatók listáján, mint a Macron, az Endoplus Service, a Raditec, a Trend-M és az LV-Sport.
Kisvárda: Seszták Miklós birodalma
A Kisvárda focicsapatát talán nem szükséges külön bemutatni, a klub csillaga akkor kezdett szárnyalni és látványos fejlődésnek indulni, amikor a város országgyűlési képviselője, Seszták Miklós töltötte be a nemzeti fejlesztési miniszteri posztot. A 16 ezres város fociklubjának sikerült megtalálni a helyét a teljesen újjászervezett labdarúgáson belül. Az ukrán határhoz való közelsége miatt kiváló helyszín a határon túli foci, utánpótlás-nevelés megvalósításához, a kapcsolatok erősítéséhez. Ennek jegyében már nemcsak új stadion, de államilag elismert státuszú sportakadémia lett a kisvárdai - bár utóbbi indokoltságát a szakmai minősítés (belga Double Pass) egyáltalán nem támasztja alá.
A focicsapat mögött kiemelt támogatóként áll a helyi MasterGood, de a listán szerepel még egy budapesti belvárosi szálloda, a City Hotel Mátyás is. Az üzemeltető cég ügyvezetője pedig nem más, mint egy kisvárdai ügyvéd, aki egykor az Antall-kormányban is szerepet vállalt. Jó kapcsolatokkal rendelkezik helyi szinten is az ország egyik legnagyobb használtruha-kereskedésével foglalkozó cég, a Háda tulajdonosi köre. A hírekbe két jelentős, egymással összefüggő esemény miatt került be a társaság. Az Átlátszó írásai alapján még 2015-ben a Háda-cégcsoport 338 millió forint uniós támogatást kapott munkahelyteremtésre, de a projekt indulásának tervezett időpontjában 130 fővel kevesebben dolgoztak a cégnél. Eközben a „cégcsoport” a saját telkén ebből a pénzből megépített egy modern üzemcsarnokot.
Sportparkok építésében jeleskedik az a cég, mely a szertarsport néven megtalálható webshop mögött áll. A Kisvárda támogatója a webshop, melynek egyedüli tulajdonosa a KATKER 2005 Kft.
Nem túl rég csatlakozhatott a támogatók köréhez a He-do Útépítő Kft., melynek egyik végső tulajdonosa Heves megye egyik legjelentősebb vállalkozója, Dobróka Tamás. Több évtizede ő a kékestetői sícentrum üzemeltetője, emellett több útépítésre kiírt állami közbeszerzésen is jól szerepelt már. A He-do 2020-ban 15,8 milliárd forintos árbevétel mellett 1,6 milliárdos nyereséget termelt, ebből 1 milliárd forint osztalék kifizetéséről is határoztak.
Mezőkövesd: NER, csak kicsiben
Mezőkövesden a főszereplő Tállai András, egykori NAV-elnök, aki jelenleg a Pénzügyminisztérium államtitkára. A matyóföldi csapat látszólag sikeresen tudja maga mögé állítani a környékbeli vállalkozásokat amellett, hogy az önkormányzat is több cégen keresztül támogató. A város mellett a Zsóry Gyógyfürdő, a Mezőkövesdi Média Kft. és a városgazdálkodásért felelős cég, a Mezőkövesdi VG Zrt. is szerepel a támogatók sorában, de lévén, hogy az önkormányzat is tulajdonos a focicsapatnál, nem meglepő, hogy a városvezetéshez tartozó társaságok támogatókként jelennek meg. Az azonban nem egyértelmű, hogy ezek a társaságok anyagilag járulnak-e hozzá a csapat gazdálkodásához, vagy más jellegű szolgáltatások biztosításával segítik a sikerek elérését.
A magántulajdonban lévő cégek között több érdekes is feltűnik a támogatók listáján. Az egyik kiemelt támogató a Téglás Trans Kft., melynek tulajdonosa Nyíri Sándor. Nyíri 2016-ban Tállai Andrással együtt került be a Magyar Labdarúgó Szövetség NB I Bizottságába. A Téglás Trans a régióban több közbeszerzési eljáráson is sikeresen szerepelt, sőt, 2018-ban 73 milliós megbízást nyert el a Tállai elnöklése alatt működő sportegyesülettől.
Mezőkövesd legnagyobb vállalkozásaként számon tartott Szilvási Építő Kft. sem marad le a csapat támogatói listájáról. A cég számos nagyértékű közbeszerzési eljárást nyert el a városban és a környéken is, emellett uniós támogatásokból is le tudott csippenteni magának egy kisebb darabot.
Harmadik neves cég a matyóföldi csapat mögött a Cronus Kft., melyet korábban Simicska-közelinek tartottak. A G-nap látszólag érzékenyen érintette Kosik János cégét, hiszen 2014 óta egyetlen közbeszerzést tudott megnyerni, holott előtte több esetben is kapott munkákat például a ma már állami tulajdonban lévő Mátrai Erőmű Zrt.-től. Bár mintha az elmúlt években háttérbe került volna Kosik János cége, 2016-ban mégis kiemelt támogatóként állt be a mezőkövesdi csapat mögé. Vélhetően nem pusztán a sport iránti szeretettől vezérelve. Azóta két közbeszerzésen tudott győzni: egyet Bükkábrány önkormányzatától (Tállai választókerületéhez tartozik), egyet pedig a Mátrai Erőmű Zrt.-től.
Folytatva a sort, a szintén szponzor Kovács Vegyesipari Kft. pár éve egyedi kormánydöntés alapján 1 milliárd forintot kapott a magyar államtól a kovácsolási kapacitás bővítésére, aminek köszönhetően 60 új munkahely jött létre. Nem ez volt azonban az első alkalom, hogy állami forrásból érkező támogatásban részesültek. 2017-ben 300 millió forintot kaptak a Nagyvállalati Beruházási Programból, 2011-es csarnokfejlesztésükhöz 99,9 millió vissza nem térítendő támogatást nyertek el a kormánytól, egy 2013-as jelentés szerint pedig munkahely-teremtésre uniós forrásból 554,5 millió forintnyi támogatást kaptak 2007-213 között.
MTK: cégbirodalom áll mögötte
És végül az MTK. A klub tulajdonosi köre 2019-ben alakult át, az addig inkább háttérben maradó üzletember és az MTK futballklub eddigi társtulajdonosa, a Profólió cégcsoport tulajdonosa, Zakor Sándor vette át az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. kizárólagos irányítását. Zakor Sándor számos érdekeltséggel rendelkezik, mint például a Brightly reklámügynökség, a Prohumán munkaerőkölcsönző, a Protocall call-center, melyek mind be is álltak szponzorként a csapat mögé. Zakor munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégével egyébként 2020 májusában írt alá együttműködést Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter. Rajtuk kívül a listán szerepel még a Konica Minolta, a Prevital vagy a Raditec.
A tavalyi koronavírussal terhelt évben tehát több cég is a piaci logikával ellentétesen gondolkozott a nyilvánosságra került gazdálkodási adatok alapján. Erre az ellentmondásra pedig nem lehet más magyarázat, minthogy a NER most mutatta meg igazi "erejét", létének értelmét. Bár eddig is megfigyelhető volt a hazai bajnokság és a gazdálkodás átpolitizálódása, melynek során üzleti érdekek mentén döntenek a TAO-támogatásokról vagy épp a szponzorációról, most egyes esetekben még fontosabbá vált a jó kapcsolatba vetett hit anyagi kinyilvánítása is. Nehezen találni más indokot arra, miért vonzóbb a zártkapus, nézők nélküli meccs és válság idején növelni a marketingbüdzsét. A végére pedig marad a non plus ultra: a másodosztályban játszó Vasas több mint 400 milliós szponzori bevételt könyvelt el tavaly, úgy, hogy az NBII-ben végig sem játszották a bajnokságot. Ez az összeg még NBI-es szinten is kimagasló. A klub többségi tulajdonosa Nagy György, akit az OPT vezetői köréhez közel álló vállalkozónak tartanak. A csapat mögött álló szponzorok zöme valamely másik érdekeltsége és vállalkozása.
