Idén ugyan Szijjártó Péter bejelentése szerint módosították a Paks II. Atomerőmű építésére szóló szerződéseket Oroszországgal, ám továbbra sem lehet biztosra venni, hogy a projekt a korábbi tervek szerint megvalósul. A kormány kommunikációjában ugyan kitart az orosz partnerek mellett, akik a háború előtt sem tudtak az Európai Unió és a magyar szabályoknak is megfelelő tervdokumentációt összeállítani, miközben a háború és az emiatt megszavazott különböző gazdasági szankciók is növelik a bizonytalanságokat. Közben viszont bizonyos munkák elkezdődtek, ami költségekkel jár, arról nem beszélve, hogy a jövőbeli atomerőmű már most nagyjából 500 embert foglalkoztat, akiknek a bérköltsége 12,5 milliárd forintba került 2022-ben. A kiadási oldalon a személyi jellegű ráfordítások mellett az igénybe vett szolgáltatások jelentettek nagyobb tételt, hiszen a beszámoló szerint ez közel 2,8 milliárdot tett ki.
A pénzügyi eredmény csökkentette a veszteséget
A cég árbevétele a kiadásokhoz képest továbbra is elenyésző, noha az előző évi 27 millióhoz képest 2022-ben 103 millió forintot realizáltak. Ennek kapcsán a beszámolóban azt írták, hogy a társaság nem rendelkezik az alaptevékenységéből származó árbevétellel, mivel projekttársaságként az új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítését és megvalósítását végzi. Az értékesítés nettó árbevételének jelentős része az ingatlan hasznosításból és bérbeadásból, valamint a munkavállalókkal kapcsolatos közvetített szolgáltatások elszámolt bevételeiből adódik. Paks II. tavaly 13 milliárd forint saját teljesítményt aktivált. A beszámolóból ugyanakkor nem derült ki, hogy ez pontosan mit takar, csak feltételezhetjük, hogy az előszületek és a munkálatok elérhette előre meghatározott mérföldköveket.
A bevételi és a kiadási oldal egyenlege a fentiek alapján az egy évvel korábbinál 1,2 milliárddal nagyobb üzemi veszteséget generált. A 4,8 milliárdos mínuszt ugyanakkor sikerült jelentősen lefaragni a pénzügyi műveletek 3,5 milliárd forintos eredményének köszönhetően. Így a 2021-es 3,3 milliárdos mínuszhoz képest tavaly a veszteség már csak 1,3 milliárd forintot tett ki.
Szépen nőtt a befektetett eszközök állománya, sok pénze lett a cégnek
Ha az eredménykimutatás mellett megnézzük a társaság mérlegét is, akkor azt láthatjuk, hogy az eszközoldalon komolyabb növekedés történt, méghozzá a befektetett eszközök soron. Az egy évvel korábbi 238 milliárd forinttal szemben ugyanis tavaly év végén már 290 milliárd szerepelt ezen a soron. Sajnos a beszámoló nem nyújt érdemi információt arról, hogy mindez mit takar, ahogy abban sem ad iránymutatást, hogy a projekt a tervekhez képest, hogy áll, milyen csúszásban van. Az állományváltozás kapcsán azt írják, hogy tükrözi a társaság által elvégezhető engedélyeztetési és létesítés-előkészítéssel, lebonyolítással kapcsolatos feladatok előrehaladását.
Egy más adat ugyanakkor arra világít rá, hogy nem az előzetes tervek szerint haladnak a folyamatok, hiszen jelentősnek mondható összeggel növekedett a pénzeszközök soron számontartott összeg. Itt a bázisidőszakhoz képest közel 40 milliárd forintos megugrást láthattunk. Erről a kiegészítő mellékletben azt írták: „A pénzeszközök állományának növekedésének jelentős részét az Alapító által, a Társaság működésének finanszírozásához szükséges, pénzeszközök formájában teljesített tőkeemelés, valamint a tárgyévben kapott kötbér teszi ki.”
A kötbér a kiegészítő melléklet szerint igen komoly összeg volt tavaly, hiszen erről azt írták: „Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegsoron a Társaság a tárgyévben kapott kötbért – annak egyes szerződéses feltételek teljesülése esetén történő visszafizetési kötelezettségére tekintettel tartja nyilván 24,135 milliárd forint értékben.”
Jól jártak a vezetők
Érdemes még röviden kitérni a vezetők díjazására is, amely a tavalyi évben csak minimálisan nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az igazgatóság (it) és a felügyelőbizottság (fb) nagyjából 107 millió forintba került az adófizetőknek, előbbi tagjai, melyek között egy korábbi miniszter, Fellegi Tamás is található 64,8 millió forintot emészt fel, míg az fb tagok éves szinten összesen 42 milliót kaptak.
Utóbbiban a beszámoló szerint tag volt dr. Semperger Imre, a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2023. április 24-én tisztségéből felmentett helyettes államtitkára. Incze Zsolt István, akinek egyes magyar sajtótermékek szerint a legnagyobb érdeme, hogy Orbán Viktor korábbi iskolatársa volt. Tag továbbá a külügyminisztérium főosztályvezetője, dr. Vétek Attila, és a Sején Zsolt miniszterelnöksége alatt dolgozó Szalay-Bobrovniczky Vince, aki nem mellesleg a honvédelmi miniszter öccse. Továbbá a Vitézy család doyenjeként emlegetett Vitézy András Péter is.
