<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hivatalos értelmezés hiányában a legújabb extraprofit adókról szóló rendelet hagy kérdéseket.

December 23-án megjelent, majd másnap hatályba is lépett a kormány 582/2022. számú rendelete az extraprofit adókról szóló 197/2022. számú kormányrendelet módosításáról – amely kiterjeszti a nyári különadó-szabályozást többek között a gyógyszergyártók számára is. Erről itt írtunk részletesebben is:

Bár a szabályok első ránézésre egyértelműnek tűnhetnek, számos gyakorlati kérdés merül fel a különadó kötelezettség megállapítása kapcsán – írta közleményében a Deloitte.

A módosító rendelet értelmében különadó fizetési kötelezettség terheli a TEÁOR 21.10 (Gyógyszeralapanyag-gyártás) és a TEÁOR 21.20 (Gyógyszerkészítmény gyártás) szakágazat szerinti tevékenységet végző társaságokat. A különadó átmeneti jelleggel, a 2022-es és 2023-as adóévek tekintetében került bevezetésre.

Sávos adózás a nettó árbevétel alapján

A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti (az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott) nettó árbevétel – amely tekintetében a szakcég szerint fontos megjegyezni, hogy nem tartalmazza a jogdíjból (törvényben foglalt definíciónak megfelelő) származó ellenérték összegét.

A különadó mértéke sávonként progresszívan, az alábbiak szerint változik: 

  • 50 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetén 1 százalékos az adókulcs
  • 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetén 3 százalékos az adókulcs
  • 150 milliárd forintot meghaladó éves nettó árbevétel esetén 8 százalékos az adókulcs

Sok a felmerülő kérdés

Tekintve, hogy az adóalanyok köre az általuk végzett tevékenység TEÁOR-besorolása alapján kerül meghatározásra, felmerül a kérdés, hogy önmagában az érintett tevékenységek cégnyilvántartásban történő szerepeltetése adófizetési kötelezettséget keletkeztet-e azon társaságok számára, amelyek ténylegesen nem végzik a vonatkozó gyártási tevékenységet

 – foglalta össze az első felvetést Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője. A rendelet megfogalmazása a tartalmi szempontú értelmezést támasztja alá, tehát, hogy csak a ténylegesen gyógyszerkészítmény/gyógyszeralapanyag-gyártást végző vállalkozások esnek adókötelezettség alá.

Hivatalos értelmezés és gyakorlat hiányában azonban a kérdés továbbra is bizonytalan. Ezenfelül nem látható előre, hogy a hatóságok milyen módon fogják ellenőrizni az adókötelezettség fennállását és milyen módon kell igazolniuk a cégeknek, hogy az adott adóévben ténylegesen nem végeztek gyártási tevékenységet

 – tette hozzá Bella Márió, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának szenior menedzsere.

Tekintve, hogy a különadó a gyógyszerkészítményeket és gyógyszeralapanyagokat gyártó cégeket célozza, kérdésként merül fel, hogy a vegyes – tehát adókötelezettséget keletkeztető gyártási és egyéb, például kereskedelmi, logisztikai – tevékenységet végző vállalkozások is a teljes nettó árbevételük után kötelesek-e az adót megfizetni. A rendelet jelenlegi szövege arra enged következtetni, hogy a különadó alapjának meghatározása során nincs lehetősége az adózónak szegmentálni árbevételét az általa végzett különféle tevékenységei között.

A fentieken túl, egyes üzleti modellek esetében további gyakorlati kérdések merülhetnek még fel a bérgyártás, eltérő üzleti éves adózók, valamint a rendelet területi hatálya kapcsán.