Hétfőn életbe lépett az új hatósági intézkedés, amely árrésstopot ír elő harminc élelmiszerre. A szabályozás a nagyobb üzletekre vonatkozik, azokra, amelyeknek a tavalyelőtti árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. A kormány az élelmiszerdrágulás megfékezését várja a lépéstől, erre reagálva azonban több nagy boltlánc is korlátozásokat vezetett be. A Lidl például az árréstopos termékek vásárlásánál nem ad áfás számlát, a Spar és a Tesco pedig mennyiségi korlátozásról döntött.
A Portfólióhoz eljutott egy belsős levél, amelyet a Spar vezetrése küldött a dolgozóknak. Ebben a menedzsment egyebek mellett közölte:
„Az óriási kommunikációs zajban azonban fontos megérteni, hogy az árrés nem egyenlő a haszonnal, nem egyenlő a profittal. A maximum 10 százalékos árrésből, ha levonjuk a kiskereskedelmi különadót, alig valamivel több mint 5 százalék marad csupán. [...] Az árrésstop jelentős, havi szinten közel 1,5 milliárd forint értékű megterhelést jelent a vállalat számára.” A menezsmendt hozzátette, annak érdekében, hogy a cég hosszú távú stabilitását biztosítani tudják – ha a jelenlegi szabályozási környezet nem javul, vagy tovább romlik –, még nehezebb lépések megtételére kényszerülhetnek. A Spar hivatalosan nem adott ilyen tájékoztatást, de a Klasszis Média lapcsoporthoz tartozó Mfor és Privátbankár szerkesztőségi blogjának piaci források megerősítették, hogy valóban kaptak ilyen tartalmú levelet a sparos dolgozók.
Mire megy el az árrés?
Neubauer Katalin, a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szintén a Portfóliónak arról beszélt, hogy minden kiskereskedelmi egységnek más és más a költségszerkezete. Ez 15-35 százalék között szóródik. Az árrésből kell kigazdálkodnia a teljes költséget, a béreket, a rezsit, és minden mást. És a kettő közötti különbség lenne a profit. Ráadásul minél kisebb az üzlet forgalma és kínálata, annál nagyobb súlyt képvisel arányában a mostani rendelettel érintett 30 termékkör. Számításaik szerint ez jelentősen csökkenti a költségek fedezetére szolgáló teljes árrést, ami veszélyezteti nemcsak a kis, de a közepes méretű boltok túlélését is.
A legnagyobb külföldi kézben lévő boltláncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a szabályozást kommentálva közölte, hogy az árrés nem egyenlő a profittal. Az OKSZ nemzetközi élelmiszerkiskereskedői az árrésből állják a közel 50 ezer magyar munkatársuk munkája mellett a piaci áron fizetett rezsit, az adókat, ezen belül a forgalom után lerótt 4,5 százalékos különadót.
Ez utóbbi összeget, mely megközelíti a 300 milliárd forintot, a kereskedők az árakba és akciókba tudnák invesztálni, hogy könnyítsenek a magyar családok terhein, ehelyett azt be kell fizessék a költségvetésbe. A kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop-szabályozás nem vonatkozik – közölte az OKSZ.
Az árrésstop az OKSZ szerint növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezáltal nehéz helyzetbe hozza a magyar agrárium szereplőit. A szabályozás több problémát is felvet: a beszállítóknak nem kell osztozniuk az infláció elleni küzdelem terhein, pedig nélkülük az árak nem fognak csökkenni. Azokban az országokban, ahol létezik árrés-szabályozás, ott a beszállítókra és termelőkre is érvényes, mint például Szerbiában és Romániában. A szervezet egyúttal jelezte, hogy készek együttműködni a kormányzattal és más szövetségekkel is.
Egyre kevesebben
A szakmai szervezetek szerint tehát vannak kockázatai a lépésnek, egyelőre még korai megmondani, milyen rövid-, közép- és hosszútávú hatásai lesznek az intézkedéseknek. Így azt sem lehet tudni, hogy milyen hatással lesz a komplett magyarországi élelmiszerüzlet-hálózatra a lépés. Mindenesetre nem elképzelhetetlen, hogy a kevésbé jövedelmező boltoknál változás lesz, benne van a pakliban az is, hogy néhány üzletre lakat kerül. Mindenesetre a Buksza megnézte, hogy a legfrissebb adatok alapján pontosan mi a helyzet:
Leegyszerűsítve az, hogy évek óta egyre kevesebb élelmiszerboltban lehet vásárolni a hivatalos számok szerint. 2020 közepén még csaknem 38 ezer élelmiszert árusító bolt volt Magyarországon. 2023 júniusára 34 ezer alá csökkent a számuk. 2024 hatodik hónapjában alig több mint 21 ezer volt belőlük. Éves összevetésben tehát 5, 2020-hoz képest pedig 15 százalékkal csökkent az élelmiszerboltok száma Magyarországon.
Még komolyabb mértékben esett vissz a kisebb élelmiszerüzleteké, azoké, amelyeket önálló vállalkozók működtetnek. Utóbbiakból 2020 júniusában még több mint 13 ezer működött. Három évvel később 11 ezernél több, 2024 közepén viszont csak 10 395-öt tartottak nyilván. Ez pedig azt mutatja, hogy a kisebb boltok felől a nagyobbak felé mozdultak el a vásárlók.
