Még mindig sokaknak fájdalmas – és zsebbe vágó – visszagondolni egy nyolc és fél évvel ezelőtti eseménysorozatra. Nevezetesen a rendszerváltás utáni legnagyobb pénzintézeti botrányra. Amely során rövid időn belül három brókercég – a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor – is bedőlt, miután kiderült, súlyos milliárdokkal megkárosítottak a pénzüket rájuk bízó ügyfeleiket. Nemcsak magánszemélyeket, hanem vállalatokat, állami intézményeket és önkormányzatokat. Magyarul, válogatás nélkül mindenkit.
Több tízezer károsultról van szó, akiknek a becslések szerint összesen közel 29 milliárd forint anyagi veszteségük keletkezett.
A tulajdonosi átfedések miatt a brókerbotrányok több bankot is magukkal rántottak. Például azt a DRB-bankcsoportot, amely négy pénzintézetből állt. Ezek:
- a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank (DRB Bank)
- az Észak-magyarországi Regionális Bank (ÉRB),
- a Dél-Dunántúli Takarék Bank (DDB) és
- a Buda Regionális Bank (BRB).
A bankcsoport – mely együttes mérlegfőösszege a teljes hazai bankszektornak az egy százalékát sem érte el – valamennyi tagjának működését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 februárjában – a Buda-Cashével egy időben – felügyeleti és rendőrségi eljárás részeként felfüggesztette, és az élükre felügyeleti biztosokat nevezett ki. Alig néhány nappal később pedig már meg is indult a felszámolásukra irányuló eljárás.
Köztük a kaposvári központtal működő, 36 fiókkal rendelkező DDB Dél-Dunántúli Takarék Banké, amely két korábbi takarékszövetkezet – a Nagybajom és Vidéke, valamint a Drávamenti – egyesüléséből jött létre. Méghozzá két lépésben. Előbb, 2013. január 31-ével elindult a Dél-Dunántúli Takarék Szövetkezeti Hitelintézet, hogy aztán még abban az évben bankká alakuljon át. Ez hivatalosan 2013 szilveszterének napján történt meg, más kérdés, hogy további két hónapig tartott, amíg megkapták a felügyelettől a banki jogosítványt, amely birtokában már a cégbíróság bejegyezhette a DDB-t.
A 237 részvényessel – döntően a volt takarékok kistulajdonosaival – és valamivel több mint 2,1 milliárd forintos jegyzett tőkével rendelkező, az induláskor közel 47 milliárdos mérlegfőösszegű bank azonban alig egy évet élt meg. Az elsősorban az MNB által 2013 tavaszán elindított Növekedési Hitelprogram keretében folyósított hitelekre alapozott DRB az első és egyben utolsó üzleti évét, a 2014-est 2,8 milliárd forintos veszteséggel zárta. Amit a brókerbotrányokban érintett cégekkel – mindenekelőtt a Buda-Cash Brókerházzal – szembeni értékvesztés okozott. Ez a DDB szavatoló tőkéjét a törvényileg meghatározott minimumszint alá lökte.
Az MNB 2015. február 24-ével függesztette fel a Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. tevékenységi engedélyét, s rendelt ki hozzá felügyeleti biztost, majd alig hat nappal később visszavonta a licencét és kezdeményezte a felszámolását.
Ez az eljárás indult meg 2015. március 3-án és tartott több mint nyolc és fél évig. Az MNB által működtetett Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. a minap tájékoztatta az érintetteket, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerős végzésével a Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt., mint adós elleni felszámolási eljárást befejezte, a gazdálkodó szervezetet jogutód nélkül megszüntette. Az adós megszűnésére tekintettel a Kaposvári Törvényszék Cégbírósága 2023. október 10-i hatállyal törölte a DDB-t a cégjegyzékből.
A bank részéről kártalanításra átadott betétállományból az Országos Betétbiztosítási Alap közel 23 milliárd forintot megtérített – olvasható a DDB legutolsó, nyilvánosan is elérhető üzleti beszámolójában.
A néhai DRB-bankcsoport tagjai közül a Dél-Dunántúli Takarék Bank volt az első fecske, amely törlődött a cégjegyzékből, a másik három pénzintézet felszámolási eljárása még tart.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
