A Facebookkal szembeni sűrűsödő kritikáknak eddig viszonylag kevés foganatja volt gyakorlatban, hiszen bár a politikusok dühösek, úgy tűnik, hogy egyelőre képtelenek összehozni a közösségi oldal megregulázására tervezett reformot. Ráadásul a befektetők is folyamatosan vásárolják a részvényeket, a rossz hírektől függetlenül. Az Economist szakértői szerint azonban a cégnek mindezek ellenére is van miért aggódnia, hiszen a leállás alatti, erős hangvételű, dühös megnyilvánulások mind a felhasználók, mind az iparág részéről azt mutatják, hogy a Facebook neve enyhén szólva is megkopott.
A szintén a héten a nyilvánosságra kerülő, a Facebook által készített belső jelentés szerint az Instagram hatására minden ötödik amerikai tinédzser jelentősen rosszabbul érzi magát. Ez a megállapítás komoly médiavisszhangot kapott a közösségi oldal kritikusai közt, viszont a jelentés másik felét, miszerint kétszer annyi tinédzser arról számolt be, hogy a fotómegosztó oldal feldobjai a napjait, már nem igazán hangoztatták.
Alapvetően az biztos: a hangadóknak igaza van abban, hogy a Facebooknak nyitottabbnak kellene lennie, hogyha moderálási és adatvédelmi irányelveik ismertéséről, és a közösségi oldalak a felhasználókra gyakorolt hatásainak vizsgálatról van szó. Ugyanakkor az Instagram-jelentés esete is azt mutatja, hogy a vállalatnak is jogos azon megállapítása, hogyha minden hasonló elkészített felmérés eredménye egyoldalúan hisztérikus reakciót kap, akkor a jövőben ez arra késztetheti a közösségi média szereplőit, hogy ne végezzenek ilyen kutatásokat inkább, hiszen ezek megállapításait nem objektíven közlik.
Más kritikák, bár a Facebookot érik, mégis sokkal inkább tűnnek az internet társadalma által megoldandó problémának – ilyen például a gyerekek által elérhető káros és veszélyes tartalom kérdése, ami szinten minden közösségi oldalon problémát jelent. A másik tartalmi gond a szólásszabadság és az álhírek kérdése, itt a Facebook csakúgy, mint a felhasználói korhatárok ügyében, az amerikai kongresszus beavatkozását kérte, ugyanakkor saját maga is tett erőfeszítéseket az álhírek és a gyűlöletbeszéd platformjainak csökkentésében.
A Facebook rémálma? Frances Haugen a nyilvánosság előtt
A vállalatnál két éven át dolgozó Frances Haugen több tízezer oldalnyi dokumentumot szivárogtatott ki az amerikai sajtó számára, majd hivatalosan is megvádolta a céget azzal, hogy a Facebook valójában tisztában van az általa okozott károkkal, azonban mégsem lép semmit. Ezen kívül folyamatosan eredménytelenül lép fel, valamint nem tesz eleget a gyűlöletkeltés, az emberkereskedelem, és az álhírek ellen, így platformjai gyengítik a demokráciát. Részletek laptársunk, a Privátbankár.hu korábbi cikkében.
A korábban termékmenedzserként dolgozó nő más állításai mellett azt is elárulta, hogy a Facebook nem valódi számokat közöl arról, hogy pontosan hány amerikai fiatal használja az oldalát. A belső előrejelzések szerint - állítólag - a közösségi oldal azzal számol, hogy a tinédzserek interakciói a következő két évben 45 százalékkal csökkenhetnek. Ha ez valóban így van, amellett, hogy a befektetőik bizalmát is megingathatja, akár azt is jelentheti, hogy a cég átejtette hirdetőit, s ez jogi következményekkel is járhat. Ez önmagában azonban még nem elég a Facebook megingatásához, hiszen a politikus nem találják a fogást a cégen, és a tröszt- és monopóliumvádak újból és újból nevetségesnek bizonyulnak.
A Facebooknak így igazán nem a törvény hosszú kezétől, vagy a gazdasági következményektől kell tartania, hanem valami sokkal nehezebben megfoghatótól és irányíthatótól: a felhasználók és más internetezők haragjától. Bár a tech óriás a termékmendzser Haugen szinte minden állítására elfogadható választ tudott adni, egészen egyszerűen egyre kevesebben kíváncsiak arra, hogy mit közöl a Facebook. Sokan már olyan kétes hírű cégekhez hasonlítják, mint a dohányipar, vagy az olajpiac legnagyobbjai. Ez a negatív image pedig végleg elüldözheti a fiatalabb, liberális réteget a közösségi oldaltól, amely bár teljes felhasználóbázisát nem valószínű, hogy elvesztené, a terjeszkedési és bővítési terveiről lemondhatna.
Ha pedig a racionális válaszok nem működnek – márpedig úgy tűnik, hogy nem működnek – akkor a Facebooknak el kell azon gondolkoznia, hogy a változási hajlandóságot legnagyobb arcának lecserélésével mutassa: Mark Zuckerberg népszerűsége folyamatosan csökken, ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a leállások után közzétett posztját körberöhögték a felhasználók.
