Magokból épült birodalom

Történelem

2006. február 18. 08:01

Mauthner Ödön 1874-ben, zsebében tízezer forinttal alapította meg magforgalmi vállalatát. A háborúkat, gazdasági válságokat túlélt céget végül 1947-ben hatalmi szóval szüntették meg, derül ki az mfor.hu „Mesél a múlt” sorozatának legújabb részéből.

Magot az egész világnak!

Mauthner Ödön

Érdemes kitérni az akkori gépesítettségre, mely alapjaiban határozta meg a magválogatást, s ezáltal a minőséget. A fennmaradt árjegyzékek tanúsága szerint egy-egy osztályozó, aranka-mentesítő masina ára akkoriban két-három ezer korona körül mozgott. Mauthneréknek csak a Rottenbiller utcai telepen húsz ilyen berendezése sorjázott egymás mellett a pincében.

Mivel a vállalkozó egy-egy tasakon átlagosan öt-huszonöt fillért, míg egy zsákon kettő-négy koronát "kaszált", könnyedén kiszámolható, milyen óriási mennyiséget kellett értékesítenie ahhoz, hogy ne menjen tönkre, mi több, fejlődjön. S ekkor még szót sem ejtettünk az adókról, illetve az alkalmazottak béréről...

Magot az egész világnak!

A vállalkozás 1895-re már európai ismertséggel dicsekedhetett. Az alapítóra záporoztak a kitüntetések, s már nem volt elég felület a hirdetéseken, hogy feltüntessék, milyen királyi és császári beszállítói címeket szerzett az esztendők folyamán. Mauthner Ödönt I. Ferenc József a róla elnevezett rend lovagkeresztjével jutalmazta, de küldött "mellrevalót" az orosz cár, a bolgár fejedelem, valamint a román és a szerb király is.

Mauthner fölismerte azt is, ha valóban naggyá - ha tetszik, multinacionális vállalattá - kíván válni, ki kell lépnie a vén kontinensről. Ezen cél érdekében kétszázezer koronás befektetéssel partnereket szerzett Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában. Bár az első világháború vesztegzárja miatt kint szorult árukészleten csaknem félmillió, 1914-es áron számolt koronát bukott, ezeket a kapcsolatokat a világégés után sikerült újjáéleszteni. A legendák szerint a békekötést követően Amerikából a magyar fővárosba befutó első táviratok egyike az iránt érdeklődött, létezik-e még Mauthner Ödön cége?

Az alapító a tízes években adta át vállalatát két fiának, Alfrédnak és Pálnak. A részvénytársaság egyébként túlélte a húszas-harmincas évek gazdasági világválságát, mi több, még a második világháború sem tudta tönkretenni. Végül hatalmi szóval, azaz államosítással szüntették meg 1947-ben.

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Petőfi Sándor gasztronómiába bugyolálva

Amit mindnyájan tudunk - bár nem biztos, hogy 2024-ben is – hogy a nemzet költője, a forradalmár, a nemzeti hős 1823. január 1-jén Kiskőrösön született, Petrovics Sándor néven. Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.

Nagy Imre híres rádióbeszédét mindenki félreértette, és sokan az életükkel fizettek ezért - Klasszis podcast

Hatvanhét éve ezen a napon indult meg a szovjet csapatok támadása az 1956-os forradalom leverésére. Nagy Imre elhibázott beszéde is hozzájárult, hogy sokan a hősies, de reménytelen harcot választották. De mit akartak a fegyveres forradalmárok, kik voltak ők és miért hamis a híres orosz tankönyv által róluk festett kép? Miért menekül Orbán Viktor mostanában vidékre október 23-án és hogyan alakul a NER viszonya a forradalomhoz? Eörsi László történésszel ezekről is beszélgetett munkatársunk, Litván Dániel.

A pákozdi Katonai Emlékpark kerül az újabb emlékérmére. Fotó: MNB

Új forintérme érkezik a jövő héten, a pákozdi csata emlékére

A jövő héten folytatódik a Magyar Nemzeti Bank idei emlékérme-kibocsátási sorozata. Ezúttal a pákozdi Katonai Emlékpark kap érmét.

És még mindig atlétikai vb: mi köze van a tinónak a dobogósok érmeihez?

Nemcsak a szakirányú gyűjtők, hanem az emberek is általában odafigyelnek, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) időről időre egy-egy értékes érmét bocsát ki – természetesen a Magyar Pénzverő közbejöttével. Az ilyen pénzek nem kerülnek közforgalomba, meghatározott, zárt példányszámban lehet hozzájuk férni, s nemcsak numizmatikai, hanem esztétikai értékük is van, de még anyagilag kifejezhető értékük is: többnyire nagy, valódi pénzben kifejezhető összeget kell értük kiadni. Már aki meg szeretne szerezni egy (vagy akár több) példányt belőlük.

Hunnia non stipendit

Vagyis: Magyarország nem fizetissimus. Jegyzet.

Tudta, hogy a szkíták is hungarikumok?

Ez az a valami, amiből jónéhány létezik, és amelyből az EU is elismert, befogadott olyan magyar jellegzetességeket, amelyek máshol nem találhatók, legfeljebb hasonlók, másolatok, vagy jobb-rosszabb utánzatok. Mindenesetre a védettség megnehezíti a hamisítást, de az utánzást nem. Hungarikum lehet étel, ital, kulturális jellegzetesség, vagy mű (mondjuk a magyar népmese, népdal), állatok, növények, feltalálók találmányai, sportteljesítmények (például tornában a Magyar vándor – ami nem azért nagybetűs népnév, mert nálunk is bevezették az angol módit, hanem mert „feltalálója”, kivitelezője és első bemutatója: Magyar Zoltán, olimpiai bajnokunk). A hungarikumokat bemutató sorozatunk újabb cikkében a Magyarszkítáknak jártunk utána.

Az nem kutató, aki nem tiszteli az elődjei munkáját

Interjú Prof. Dr. habil. Révész Lászlóval, aki a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, régész, muzeológus, az MTA doktora és a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa.

Az összetartozásról szónokoltak ma a magyar politikusok és egyházi vezetők

Trianon évfordulója kapcsán.

Hitler nyomdokain járva mentenék meg az autóiparukat a németek

Nem új ötlet a szintetikus üzemanyag, a Harmadik Birodalom rengeteget gyártott belőle, másként már jóval hamarabb véget ért volna a második világháború. De érdemes lehet most a nácik nyomdokaira lépni a németeknek?

Tényleg lenne párhuzam a fehérterror, a nyilas rémuralom és az 1956-os „ellenforradalom” között?

Kedd este folytatódott a CEU-n Ungváry Krisztián 12 alkalmas előadás-sorozata a 19-20. századi magyar történelem vitatott kérdéseiről. Ez alkalommal az 1956-os forradalom és szabadságharc különféle interpretációi kerültek terítékre.